A várható fogamzás idejére a cél a lehető legjobb rohamkontroll elérése a legalacsonyabb gyógyszerdózissal. Egyes gyógyszerek mellett folsav pótlása szükséges, illetve a magzati rendellenességek szűrése. Antiepileptikumok mellett az anya szoptathat. Amennyiben a baba aluszékonnyá válna, a szoptatás abbahagyása javasolt. ÉRDEKESSÉGEK AZ EPILEPSZIÁVAL KAPCSOLATBAN • Az epilepszia már az ókorban is ismert volt. Innen eredő egyik elnevezése a morbus sacer, azaz szent betegség arra utal, hogy a betegeket isten ajándékának tekintették. • Ismert epilepsziások A. Nobel, F. Dosztojevszkij, Gogh, Nagy Sándor, Julius Caesar, Napóleon. Epilepsziával is lehet teljes értékű életet élni | Gyógyszer Nélkül. • Az epilepszia népies neve a frász. A frászkarika pedig egy babonás gyógymód volt a rohamok kezelésére (sült tésztából sütött perec, amelyen a betegnek át kellett bújnia a gyógyulás érdekében) • Az epilepsziának több, mint 40 különböző féle formája ismert • Az 1970-es években több, mint 700 gyereknek volt epilepsziás rohama egy bizonyos rajzfilm nézése közben. Az esetből kiindulva fedezték fel, hogy az epilepsziának egy bizonyos változatában a villódzó színes fények váltanak ki rohamot, ez a fotosensitiv epilepszia.
A különböző krónikus betegségek kezelésében egyre inkább tért hódítanak az úgy nevezett divatdiéták, melyekről a betegek azt gondolják, hogy nemcsak hatékonyabbak, mint a gyógyszerek, de a mellékhatásuk is kevesebb. Alkalmazásukat gyakran nem beszélik meg a kezelőorvossal, néha még a szükséges gyógyszereket is elhagyják. Nem gondolnak arra, hogy az egyoldalú táplálkozásnak is vannak veszélyei (különösen gyermekkorban), a gyógyszerek elhagyása állapotromláshoz vezethet. Epilepsziás betegek kezelésére 1920 óta alkalmaznak ketogén diétát, melynek lényege a magas zsír, alacsony szénhidrát és kornak megfelelő fehérjebevitel. Korábban a magas zsírtartalom miatt az eredeti diétát kevesen tolerálták, egyrészt mert ehetetlennek tartották, másrészt mert igen gyakoriak voltak a mellékhatások. 1990 óta számtalan klinikai vizsgálat igazolta a ketogén diéta hatékonyságát. Így egyre jobb hatásfokkal és biztonságosabban alkalmazzuk. Epilepszia. Az évek során szerzett tapasztalatok alapján szükség volt a diéta módosítására illetve egyéb alternatív diéták bevezetésére.
Vezethetek-e, ha epilepsziás vagyok? A gépjármű vezetési alkalmasságot az epilepszia alapvetően befolyásolja. Tapasztalt szakemberek, meghatározott jogszabályok alapján, egyéni mérlegelés után dönthetnek az alkalmasságról. Vezethet-e elbutuláshoz az epilepszia? Megfelelő kezelés mellett csak kivételesen, csak bizonyos epilepszia típusokban vezet szellemi hanyatláshoz az epilepszia. Kihez forduljunk epilepszia esetén? Az epilepszia kivizsgálása neurológus feladata. Szerző: Dr. Fodor Emese Forrás: Tovább a Medoc neurológia szakrendelésére
A tanulmány megállapította, hosszabb post-ictal időszakok, amelyek magasabb fokú előtti roham fogyatékosság (mérve a módosított Rankin skála), illetve hosszabb roham időtartama, valamint az adminisztráció sürgősségi rohamot., jórészt ismeretlen mechanizmusok az ictal utáni szövődmények javasolt mechanizmusai négy széles kategóriába sorolhatók: elektrofiziológiai változások, neurotranszmitterek és/vagy receptorok változásai, valamint a véráramlás változásai mind érintettek, különböző bizonyítékszintekkel. az a gondolat, hogy az ictal utáni állapot azért fordul elő, mert a neuronok "kimerültek" egy roham miatt, nem találtak széles körű támogatást. Az ionkoncentráció változása roham után is előfordul, beleértve a káliumot és a hidrogént is., úgy tűnik, hogy több neurotranszmitter is szerepet játszik az ictal utáni állapotban, beleértve az opiátokat, az adenozint, a szerotonint, a katekolaminokat, a nitrogén-monoxidot és az acetilkolint. Az adenozint régóta antikonvulzív szerként azonosították; a terápiás adenozin az epilepszia számos rágcsáló modelljében elnyomja a görcsöket.
Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik. Akkor azonban valamennyi felgyűlt, ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani. A ki nem adott szabadság iránti igény ugyanis a munkaviszony időtartama alatt nem évül el. Ha a munkaviszony megszűnéséig az időarányosnál több szabadságot adott ki a munkáltató, úgy annak ellenértékét a munkáltató nem követelheti vissza. Dönthet-e úgy a munkavállaló, hogy önként meghatározza a szabadság kivételének időpontját? A szabadságot a munkáltató jogosult kiadni. Természetesen együttműködési kötelezettség terheli, azaz a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie szükséges, valamint a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalót a szabadság megkezdését megelőző 15 nappal értesítenie kell. Ez utóbbi szabálytól csak abban az esetben térhet el a munkáltató, ha erről előzetesen megállapodik a munkavállalóval. Munkáltatóként figyeljünk arra, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
Ez utóbbi megállapodás esetében – tekintettel arra, hogy viszonylag "új" rendelkezésről van szó – különösen érdemes a megállapodást írásba foglalni. A munkavállaló szabadságát a munkaviszony fennállása alatt megváltani nem lehet, a munkaviszony megszűnésekor pedig a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani. A szabadság kiadásának nyilvántartása A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Főszabály szerint a szabadságot munkanapban kell nyilvántartani, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) alkalmazása esetén a szabadság kiadására és nyilvántartására órákban is sor kerülhet. Ilyen esetben a munkavállaló szabadságát a munkanapokban meghatározott szabadság és a munkaszerződés szerinti napi munkaidő szorzatként kell megállapítani, majd azt a beosztás szerinti napi munkaidőnek megfelelően kell a szabadsággal érintett napokra kiadni. A nyilvántartás vezetésének elmaradása önmagában is munkaügyi bírság alapjául szolgálhat. A szabadság kiadásával kapcsolatos nyilvántartásnak nem része a szabadság kiadásáról, illetve igényléséről szóló nyilatkozat, különös tekintettel arra, hogy azt a felek formakényszer nélkül, azaz akár szóban is megtehetik.
A munkavállaló a szabadság kiadását 15 nappal korábban köteles kérni. A szabadság kiadásának időpontját szabályszerű bejelentés esetén a munkáltató nem mérlegelheti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, de köteles megtéríteni a munkavállaló ezzel kapcsolatos kárát, például az előre befizetett és emiatt elbukott nyaralás költségét. Ha a munkavállaló a naptári évben nem kéri a szabadsága kiadását, a munkáltató akkor is köteles azt kiadni. A kiadott szabadság tartamának legalább 14 összefüggő naptári napot el kell érnie. A szabadságot az esedékességének az évében, természetben kell a munkavállaló számára biztosítani. A szabadságot – a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve – pénzben megváltani nem lehet. A próbaidő alatt a munkavállaló számára szabadság kiadható, de maga a munkavállaló munkaviszonya első három hónapjában nem igényelheti a szabadság kiadását a munkáltatótól.
A szabadságot a munkáltató adja ki, és tartja nyilván. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. A szabadságot – a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve – megváltani nem lehet! A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A következő évre át lehet vinni a szabadságot az alábbi esetekben: Ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.
A SZABADSÁG KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI Több levelet, kérdést is kaptam mostanában a szabadság kiadásával és a szabadság kivételével kapcsolatosan, ezért a mai cikkem erről a témáról fog szólni. Sajnos még mindig nagyon sok munkavállaló tévesen azt gondolja, hogy az éves szabadságának a kivételéről ő dönthet szabadon, és akkor mehet szabadságra, amikor csak szeretne, ez azonban a valóságban nem így van. A Munka Törvénykönyve világosan megfogalmazza, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatóé. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató állapítja meg (a munkavállaló meghallgatását követően), amit a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kell. Naptári évenként 7 munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni. Vagyis ez azt jelenti, hogy az éves szabadságunkból összesen csak 7 nap kivételéről dönthetünk mi, a többi szabadságunk kiadása felett a munkáltató rendelkezik.
Főszabály szerint a munkavállalót megillető szabadságot esedékességének évében (azaz a 2015. évi szabadságot 2015-ben) kell kiadni és kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Az esedékesség évében történő kiadástól csak a törvényben meghatározott esetekben, illetve abban kapott felhatalmazás esetén van lehetőség. További feltétel, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek számítása során a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni. Azaz, ha a munkavállaló 2015. október 19-től (hétfő) 9 munkanap szabadságot vesz igénybe, úgy az egybefüggő tizennégy nap feltétele teljesül (9 munkanap + 1 munkaszüneti nap + 4 pihenőnap). Ettől a kiadási szabálytól a felek megállapodásukban eltérhetnek. A megállapodás írásba foglalása nem kötelező, ugyanakkor a bizonyíthatóság érdekében mégis célszerű azt megtenni.