Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
2018. december 22. szombat - 10:10 Horvátország kérvényt nyújtott be a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz, hogy utasítsa el a két ország határvitáját érintő szlovén keresetet - közölte a horvát külügyminisztérium pénteken. MTI-HÍR Ljubljana még júliusban indított eljárást Zágrábbal szemben, mert az nem hajtja végre a Pirani-öböl ügyében meghozott bírósági döntés rá vonatkozó részét. Szlovén-horvát határvita - A hágai nemzetközi döntőbírósági határozat - Jogi Fórum. A 259. cikkely ugyanis kimondja, hogy bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Horvátország azt kéri a bíróságtól, hogy a szlovén keresetet, mint elfogadhatatlant utasítsa el, mert a luxemburgi testület az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikkelye alapján benyújtott kérelem elbírálásában nem rendelkezik hatáskörrel. A horvát külügyi tárca szerint Horvátország és Szlovénia között a határvitát a nemzetközi jog alapján kell eldönteni, az nem függhet az uniós jogszabályoktól vagy azok értelmezésétől.
Horvátország kész azonnal felhagyni azzal, hogy bünteti a szlovén halászokat a Pirani-öbölben húzódó közös határvonal megsértése miatt – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdán Zágrábban, miután találkozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszterrel. A miniszterelnök kiemelte: Horvátország és Szlovénia két baráti ország, és az elmúlt egy-két évben jelentős előrelépés mutatkozik viszonyukban. "Igen, vannak rendezetlen határkérdéseink" – mondta Plenkovic, hozzátéve, hogy Ljubljana ragaszkodik határaikra vonatkozó döntőbírósági határozathoz, Zágráb viszont semmisnek tekinti azt. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnánk együttműködni gyakorlati kérdésekben" – hangsúlyozta a kormányfő, majd példaként említette a horvát és szlovén halászok esetét, akiket kölcsönösen büntetnek a másik ország hatóságai a tengeri határ megsértéséért. "Ez egy szükségtelen, lényegtelen és ostoba gyakorlat" – mondta. Durvul a határvita Szlovénia és Horvátország között - Napi.hu. A maga részéről "már holnap kész felhagyni ezzel", ha sikerül megállapodni Szlovéniával – tette hozzá.
A két ország között vitát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni, és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre. A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. A Delo című szlovén napilap arról írt: a bírósági határozat után az érintett területeken élő szlovén állampolgárok részletes útmutatást kapnak majd a hatóságoktól arról, hogyan lépjenek fel és mit tegyenek. A lap ugyanakkor hozzáteszi: nem kell incidenstől tartani, mert az ott élők már megszokták az együttélést és az együttműködést, a határvita körüli problémákért pedig a zágrábi és ljubljanai politikai elitet hibáztatják. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát. "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni. Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének. A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében. A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.
Ikonikus tengerpartja a sétánnyal, pálmafákkal övezett Promenade de la Croisette. Visszatérés a hotelbe. 3. nap: Szabadidő vagy fakultatív program - Genova, Rapallo és Portofino Szabadidő, vagy tartson velünk FAKULTATÍV kirándulás unkra! Ligúria, az Olasz Riviéra a francia határtól húzódik a Ligúr part mentén, Toszkánáig. Vadregényes hegyvidékek, homokos partok, elbűvölő kisvárosok jellemzik. A francia Riviéra népszerűvé válása után kezdett ez a vidék is felkapottnak számítani a 19. században. A Ligúr Appeninek fenséges vonulatai között haladunk Genova felé. A Via Aurelia-n utazunk, a romantikus, sziklás hegyekben gyönyörködve. Az Olasz Riviéra központjának tartott Genova kikötője a legnagyobb Olaszországban. Az egykori tengeri köztársaság évszázadokon keresztül fontos szerepet töltött be a régióban. Fekvése elragadó: a Ligúr-tenger és az Appeninek ölelésében található. Ezután Rapallo-ba érünk, a népszerű turistadesztincióhoz, a Tigullio-öbölnél. Francia riviéra térkép. Ezt követően Portofino felé indulunk. Portofino kifinomult hangulatú üdülőhely, az olasz Riviéra egyik ékköve, kis házakkal, villákkal, színpompás növényekkel.
Ahogy Gauguin számára Tahiti, Dali szívének kedves Cadaques vagy Van Gogh által rajongva szeretett Provence mind mind csodálatos vidék, úgy Marc Chagall választott otthona, a franciaországi Saint-Paul-de-Vence is lenyűgözően szép. A virágos rétek közül kiemelkedő, dombtetőre épült kisvárosban szint tapintható a derű és az életöröm - a kabócák dalától hangos dombokat szemlélve a váro... Tovább a teljes cikkre >>> Franciaországban nem kell sokáig kutatni egy-egy elbűvölő falucska után - a hatalmas ország minden régiójában találunk képeslapra kívánkozó, eredeti hangulatát évszázadok óta őrző, romantikus településeket. Francia riviéra térképe. De Éze falucskája a legtöbb válogatásban a dobogón szerepel - hiszen nem csak a keskeny utcák és a terméskőből épült, borostyánnal, rózsával befuttatott falak varázsolnak egyedi környezetet - a hegytetőre épült falu természeti környezete is csodálatos. Nizza és Monaco között emelkedik a t... Tovább a teljes cikkre >>> Franciaország híres stílusos, egyedi hangulatú üdülőhelyeiről, mint Nizza, Monaco vagy Menton.