Az Esztergomban található 518 méter hosszú Mária Valéria híd a Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze egymással. Az esztergomiak korábban csak Csonkahídnak nevezték. A hídról csodás kilátás tárul elénk a Bazilikára, és az esztergomi várra, de a Dunáról és a folyó két partjáról is elképesztő fotókat lehet készíteni kirándulás közben. Sétahajózás közben a hidat közelebbről is szemügyre lehet venni. A híd építése A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894-ben a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni. 1895. szeptember 28-án adták át ünnepélyes keretek között, aznap éjfélig vám nélkül használhatták, de ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A Mária Valéria híd szentelését Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte, nevét pedig a király engedélyével Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról kapta. A hídon 24 éven keresztül zavartalanul haladt a forgalom, majd a trianoni döntés értelmében államhatárrá vált a Duna, és a hidat lezárták.
A híd első újjáépítése július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon a hidat, de ezt később egy ideiglenes gyaloghíddal pótolták. Később a hídszerkezetet helyreállították, majd 1927. május 1-jén újraindult rajta a gyalogosforgalom, 1928-tól pedig engedélyezték az autóforgalmat is. Másodszor a visszavonuló német csapatok robbantották fel a hidat, 1944. december 26-án. Ennek a robbanásnak a nyomait közel fél évszázadig viselte a Mária Valéria híd. A híd második újjáépítése A híd újjáépítéséről egészen 1999. szeptember 16-ig nem született megnyugtató döntés. Ekkor egy kormányközi megállapodás folytán a beruházásra 19, 4 millió euró lett elkülönítve, melyből a hídépítés 12 millió eurót tett ki. Felmerült, hogy a híd nevét "Barátság" hídra változtatják, ám végül elvetették az ötletet. Az építkezés 2000 októberében kezdődött meg, az új híd pedig ívesebb lett az előzőnél, és így vasúti forgalom lebonyolítására nem volt alkalmas (akkoriban pedig még a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye sem volt tisztázott).
A főhercegnő angolul, franciául és olaszul is megtanult, intelligens, művelt fiatal hölgyként ismerték a kortársak – édesanyjához hasonlóan vonzotta a költészet, több verseskötetét is kiadták nyomtatásban, Egy ősz délen címmel a királynéval közös műve is megjelent. A színjátszás, a drámaírás és a festészet is érdekelte, több színpadi művet is írt, melyeket udvari színészek tolmácsolásában mutattak be az uralkodócsalád szórakoztatására, sőt ő maga is szerepelt bennük. Naplójában részletesen leírta az udvari életet, szülei és rokonai jellemét és személyes vallomásait. Nagyon szeretett utazni, édesanyjával bejárták Európa vidékeit, a francia, angol, német tájakat. Sisinek mindennél fontosabb volt lánya boldogsága, ezért még azt is elintézte számára, hogy – az uralkodócsaládban szokatlan módon – szerelemből házasodhasson. Mária Valéria 1890-ben, egy évvel bátyja, Rudolf trónörökös öngyilkossága után ment hozzá harmadfokú unokatestvéréhez, a Habsburgok toszkánai ágából származó Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez.
Mi itt nem mennénk bele egy részletes esélylatolgatásba, tudjuk, hogy mindig van egy-két meglepetés és egy-két nagy csalódás. Tisztelt Olvasók! A internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft. Legtöbb aranyérem olimpián Legjobb olimpiadi aranyérem Legtöbb olimpiai aranyérem Lovely complex 9. rész magyar szinkronnal indavideo 2016. 08. 11. 20:02 Brazíliában már három aranyat nyert Hosszú Katinka országos csúcsot úszva bejutott a döntőbe 200 méter háton a riói olimpia csütörtöki versenynapján, míg György Réka az előfutamban hetedik lett, így nem folytatja a versenyzést. Legtöbb olimpiai aranyérem. A 200 és 400 vegyesen, valamint 100 háton is friss ötkarikás bajnok Hosszú magabiztosan, 2:06. 09 perces idővel, új országos csúccsal nyerte az előfutamot, amelyben György 2:12. 99 perccel a hetedik lett. Az eddigi magyar rekordot szintén Hosszú tartotta 2:06. 18 perccel, amelyet a tavalyi kazanyi világbajnokságon ért el.
A legtöbb érmet - hetet, ebből négy aranyat - az ausztrál úszó, Emma McKeon szerezte Tokióban. A legtöbb aranyérem - öt - az amerikai úszó, Caeleb Dressel nevéhez fűződik, aki 50 és 100 gyorson, 100 pillangón, valamint a 4x100-as gyors- és vegyesváltó tagjaként is győzött. Legtöbb magyar olimpiai aranyérem. Emma McKeon © MTI / AAP / Joe Giddens Dressel Milák Kristóffal © MTI / Kovács Tamás A legfiatalabb bajnok 13 éves és 330 napos korában japán Nisija Momidzsi, a gördeszkázás női utcai versenyszámának aranyérmese volt, de az amerikai műugró, Marjorie Gestring rekordját nem tudta megdönteni, aki 1936-ban 13 évesen és 267 naposan nyert. © MTI/AP/Ben Curtis A legifjabb tokiói érmes 12 éves és 343 napos korában a japán Hiraki Kokona volt, aki a gördeszkázás női park versenyszámában második lett. Hiraki Kokona és aranyérmes honfitársa, Joszozumi Szakura © MTI/EPA/Fazry Ismail A legidősebb olimpiai bajnok a japán fővárosban az 52 éves Dorothee Schneider lett, aki a díjlovaglás csapatversenyében tagja volt az első helyezett német válogatottnak.
Az egész világ jelenleg a tokiói olimpiai játékokra összpontosít, miközben a sportolók pedig a dicsőségért küzdenek. Mindenki az első háromba akar bekerülni, na nemcsak a sokéves munkáért járó elismerés, hanem a komoly pénzjutalom miatt is. De mennyi is ér ma egy olimpiai aranyérem? A Money Under 30 adatai szerint a szingapúri sportolókat jutalmazza leginkább az állam. 744 000 dollárt (nagyjából 222 millió forint) keresnek az aranyéremért, 372 000 dollárt (111 millió forint) az ezüstéremért és 286 000 dollárt (85 millió forint) a bronzéremért. Az aranyérem legalább hússzorosa annak a 37 500 dollárnak, amit az Egyesült Államok sportolói keresnek. Az ezüst- és bronzéremért az amerikai sportolók mindössze 22 500, illetve 15 000 dollárt kapnak. Hongkong áll a lista második helyén, ahol a sportolók az arany-, ezüst- és bronzéremért 644 000, 322 000 és 161 000 dollárt vihetnek haza. A legtöbb olimpiai aranyérmet nyert sportoló különös története - Impress Magazin. A házigazda japán sportolók 45 200, 18 100 és 9 045 dollárt keresnek arany-, ezüst- és bronzéremért. Magyarország előkelő helyen áll a sportolók jutalmazását illetően.
CARL LEWIS – amerikai atléta Carl Lewis Forrás: AFP Az olimpiai érmei: 9 arany, 1 ezüst, 0 bronz A nyolcvanas évek győztes Amerikájának sportikonjából, a Ben Johnson-botrány kedvezményezettjéből lett az atlantai "aranyolimpián" kilencszeres bajnok, és ezzel végérvényesen elfoglalta a helyét minden idők legnagyobbjai között. Olyannyira, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – nyilván a friss élmények hatására is – 1999-ben az Évszázad sportolójának választotta. Mennyit ér egy olimpiai aranyérem? Magyarország igen bőkezű. A legtöbb olimpián nyert aranyat: Gerevich Aladár – magyar vívó Az olimpiai érmei: 7 arany, 1 ezüst, 2 bronz Gerevich Aladár az olimpiai játékok történetének legtöbb aranyérmet nyert magyar sportolója, 7 olimpiai aranyat szerzett pályafutása során. Bár világviszonylatban az aranyérmesek listáján "csak" a 18. helyen áll, de ő nyert a legtöbb olimpián aranyat. Ebben a kategóriában Michael Phelps is messze a mi Gerevich Aladárunk után kullog. Ráadásul a kardvívólegenda úgy nyert hat különböző olimpián, hogy 1940-ben és 1944-ben, amikor a létező legjobb korban volt, a második világháború miatt két esélye is kiesett.
10 ok, amiért jó szurkolni Változnak a diákmunka szabályai Az aranyérem: amiért a legtöbb sportoló nekivág egy tornának, ami a legfényesebben csillog, ami a legtöbb elismerést hozza. De az első és legfontosabb dolog, amit az olimpiákon átadott aranyérmekről tudni kell, hogy valójában csaj 6%-uk arany. De ettől még ugyanannyira fényesen csillognak. Az olimpián átadott aranyérmek nagy százaléka ezüst: a bevonatuk van csak 24 karátos aranyból, ez átlag hat százalékát teszi ki a teljes éremnek. A maradék 94 százalék 92, 5 százaléka ezüst, a többi pedig ötvözőanyagként használt réz. Ez természetesen azért van így, mert elég komoly költséget jelentene, ha a versenyszámok győzteseinek mind színaranyból készült érmeket kellene átadni. Miből van az olimpiai arany? | ELTE Online. Ha valaki ugyanis 400 grammos aranyból akarná elkészíteni a nagyjából 400 darab aranyérmet amit kiosztanak, az fejenként ötmillió forintos költséget jelentene, míg ezüstből ennek a töredékéért kijön az egész. Utoljára az 1912-es stockholmi játékon osztottak színarany érmeket, azóta a szervezők picit takarékosabban bánnak az alapanyagokkal.