KOSSUTH LAJOS (1802–1894) államférfi, Magyarország kormányzója A politika az exigenciák tudománya. Felelet gróf Széchenyi Istvánnak – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 90. ; …általában azon magas és terjedt gyármunkásságot, mely a hon nyerstermékeit értékesítse, mely nélkül a földművelésben még oly gazdag nemzet is csak egy félkarú óriáshoz hasonlít; ezen gyármunkásságot még teremtenünk kell. Pesti Hírlap, 1843. – Békés István: Napjaink szállóigéi. I–II. Gondolat, Bp., 1977., 314. ; Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni. Országgyűlési beszéd. 1848. július 11. – Kossuth Lajos. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1977. 105. ; Kinyilatkoztatom, hogy azon nemzet nem fog élni, mely nemzet elvül nem választja azt, hogy aki őt kővel, azt mennykővel. Országgyűlési beszéd, 1848. december 20. Gondolat, Bp., 1977., 317. ; Szolgái, és nem urai vagyunk a nemzetnek. Levél Teleki Lászlóhoz – Békés István: Napjaink szállóigéi. Libri Antikvár Könyv: Egy kun Budán és Pesten (Szolgái s nem urai vagyunk a nemzetnek) + Pol Mix (Börlex) (Gubcsi Lajos) - 2010, 1485Ft. Gondolat, Bp., 1977., 319. ; …tanácslám népemnek, hogy ha szabad akar lenni, legyen mindenekfelett igazságos, s jövendőjét nem fajuralomban, hanem jogegyenlőségben keresse.
Odajutottál, hogy újabb forradalomra legyen szükséged, ha nem akarod mind elveszteni, mit annyi kínos forradalmakkal szereztél! …a nemzet szíve, úgy, mint egyéneké, megtörhet, de nem könnyen változik. Én azt hiszem, hogy a rendnek nincs erősebb biztosítéka, mint a megelégedés, mely csak szabadság alapján lehetséges… Én tehát ellene vagyok a központosítás eszméjének. Magyar bölcsességek G-K Gárdonyi Géza * Az embernek csak az arcát lehet ismerni, s az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan. * Minden ember annyit ér, amennyit tud. * Zseniális ember: eszköz Isten kezében. * A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa. * Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek. Jókai Mór * A férfi sorsa a nő. * A zseni nem tanul, hanem tud. * A hazugság a gyöngék fegyvere. * Esni csak lefelé lehet, felfelé soha. * A félsiker egyenlő az egész felsüléssel. * Istenfélő ember ne kezdjen háborút, de ha az istentelen ember elkezdi, akkor a kegyes istenfélő ember verje vissza. * Becsületesnek lenni a legjobb üzlet.
Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor. 1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Kuny Domokos Megyei Múzeum - Hirmagazin.eu. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1897-es császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát. 1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása.
Kecske-bástya 1586-ra épült meg. A kettős kapubejáró felvonóhíddal, a bástyák körül létrehozott újabb vizesárokba épített pillérrel készült el. A váron belül kis malom is működött. A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor. 1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Kuny Domokos Múzeum - Tatai Vár - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát. 1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása. Látnivalók a környéken Kuny Domokos Megyei Múzeum - Vár Tata Fellner Jakab Kilátó A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. Esterházy-kastély A kastély jelenleg felújítási munkálatok miatt zárva tart.
Az 1930-as években a tatai születésű Magyary Zoltánnak, mint minisztériumi osztályvezetőnek köszönhető a Tatai Múzeum intézményesítése. 1938 -ban gyűjteményi katalógus jelent meg, amely rövid és egzakt leírásokkal 228 tételt tüntetett fel, bevezető tanulmányaiban pedig a gyűjtemény jelentőségére hívta fel a figyelmet. 1944 -re a tárgyak száma 600 fölé emelkedett. A gyűjtemény anyaga viszonylag épen vészelte át a második világháborút. A gyűjtemény államosításakor, majd a rendház szekularizálása során a piarista múzeum, illetve rendház gazdag tárgy együttese vetette meg utódja, a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének alapját. 20. század második fele [ szerkesztés] Az 1949 -ben megszületett múzeumi törvény hatására átalakult a múzeumi élet Tatán. Kezdetben a Quadt-villa volt a tatai múzeum székhelye. 1951 - 1954 között megindult a gyűjtemények számbavétele, leltározása, nagyobb gyűjtemények megszerzése, a szisztematikus gyűjtőmunka. Kuny Domokos Múzeum jegyárak - infók itt. 1954 -ben került az anyag a tatai várba, ekkor kapta a múzeum a nevét, a 18. század második felében élő, Tatán nevelkedett budai fajanszgyárosról, Kuny Domokosról.
1594-ben újra elfoglalták a törökök, Pálffy Miklós főkapitány seregei csak három év múlva tudták visszahódítani. A 17. században a nyugalmasabb időszak ellenére a vár állapota fokozatosan romlott. 1683-ban Bécs ellen induló oszmán csapatok elfoglalták és felrobbantották. Két évvel később végleg keresztény kézre jutott. 1727-ben galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg, egészen 1945-ig az Esterházy család tulajdona maradt. Fellner Jakab, aki később a közelben álló Esterházy-kastélyt is építette, 1755-ben vizesárkon átvezető hidat és vörös márványkeretes kapubejárót készített. Ez máig a vár főbejárata. Az új kapu és a török kori bejáró közé udvarbírói házat építettek börtöncellákkal, börtönkápolnával és lóistállókkal. Az épület emelete az Esterházy család levéltárának és gyűjteményeinek adott otthont. Az 1800-as évek elején pusztító tűz után a várépület megmaradt szárnyát romantikus stílusban alakították át. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak- és ajtókeretek. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építettek, ahol 1848-ig miséztek a raboknak.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Római és középkori kőtár, Tata és környékének középkori élete, a tatai fajansz szép darabjai, valamint szakrális emlékek láthatók a múzeumban. A múzeum mintegy 64 ezer régészeti, 3000 természettudományi, 2000 numizmatikai és 3000 néprajzi tárggyal rendelkezik. A környék római kori emlékei a vár földszintjén láthatók. A gyűjtemény egyik figyelemre méltó darabja az Almásfüzitőn előkerült II-III. századi, a római légiósok által használt díszpáncél-álarc. A múzeum legszebb tárlata az épület lovagtermében látható, a kiállított tárgyak legérdekesebb darabja a felállított lovag alakos kályha. A múzeum legújabb, és talán legszenzációsabb látnivalója a római kori Brigetióból (a mai Komárom-Szőnyből) származó II. századi falfestmény rekonstrukciója. A több ezer apró vakolatdarabkából helyreállított terem egy nagyobb lakóház igényesen kialakított szobáját varázsolja elénk.
Az északkeleti szárnyon királyi kápolna állt. Az 1470–1480-as években az igazságosnak tartott Mátyás király, (további nevein I. Mátyás, Hunyadi Mátyás) az itáliai vízivárak mintájára újjáépíttette, reneszánsz várkastéllyá alakítatta. Az udvar körül kétszintes kerengőt emeltetett, újabb tornyot húzatott és a vizesárok mentén kettős védőfalat emeltetett. A termek új, díszesebb belső kialakítást kaptak és elkészült a tóra néző árkádos terasz épült. A Tatai vár Mátyás király halála után Mátyás halála után a tatai várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. A mohácsi csatavesztés után a dunántúli végvárrendszer egyik fontos eleme lett. A török csapatok 1543-ban foglalták e l, majd súlyos pusztítások után üresen hagyták. Magyar helyőrség állomásozott benne, majd 1558-ban a törökök újra elfoglalták. A Salm győri generális által vezetett 1566-os nagy hadjárat keretében a tatai várat is sikerült visszaszerezni. Itáliai hadmérnökök segítségével megerősítették a külső védelmi rendszert, a sarkokra fülesbástyákat építettek és újabb vizesárkot alakítottak ki.