A néhány éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje, vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat viszont egyenlőre óvatosan közelít a lehetőséghez. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint, bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését. A régi Ptk. alapelvként rögzítette, hogy az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, és csak korlátozott körben, a föld tulajdonosától eltérő személy számára engedte meg, hogy az épületen önálló, azaz a földterület tulajdonjogától elváló tulajdonjogot szerezzen, és így a föld és a rajta álló épület vagy épületek külön-külön is eladhatóak, illetve megterhelhetők legyenek. illusztráció Forrás: AFP/Leemage/F. Ingatlan megosztás szabályai közterületen. Buffetrille A 2014-ben hatályba lépett új Ptk.
A használati megosztás egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek használat szerinti megosztása. A kialakított területekről a földmérő használati megosztási vázrajzot készít, melyen szereplő területi adatok bekerülnek az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodásba. Fontos tudni, hogy ha nincs a tulajdonostársak között erre vonatkozó megegyezés, minden négyzetméter ugyanúgy közös, mint az egész ingatlan. Akkor szükséges a használati megosztás vázrajz földmérő általi elkészítése, ha a fenti közösséget a tulajdonostársak egymás közötti megegyezés alapján meg kívánják szüntetni. Ha az övezetre vonatkozó telekalakítási szabályok szerint a földrészlet megosztható, hagyományos megosztásról, azaz telekalakításról beszélünk. A telekalakítási eljárás menete és szabályai - Jogászvilág. Ha azonban a földrészlet az érvényben lévő szabályok szerint (építési hatóságon tudakolható) nem megosztható, akkor alternatív megoldásként ajánlható a használati megosztási megállapodás. Egy ilyen dokumentum tartalmazza a felek megállapodását az ingatlan használatáról, amelyből ki kell derülnie egyértelműen, hogy melyek a külön használt és melyek a kizárólagosan használt ingatlan részek.
Volt a kezén valami kis körmöcslés, de az semmi sem volt. Rettenetes sírás lőn az erdőben, a legalábbvaló, csak a gyermek is siratta. Azt akarják vala, hogy én vigyem a hírét a feleségének, de én, mint új, ismeretlen ember, elvetém magamról Zichy Pálra. Fogók a testet, és amely kétfelé eresztős hintóban kimentünk volt, abból az üléseket, kihányván, abban nyújtóztatók, és én az ablakban ülék és hazáig fejét, mejjét tartottam. Otthon hosszú veres [máshol fejér] bársony dolmányba öltöztették és osztán eresztették a feleségét hozzája, aki eszén sem volt buvában. Zrínyi miklós halal.fr. Igy lőn vége Zrínyi Miklósnak; csuda, olyan vitéz, sem lőtt, sem vágott a kanhoz, stue, spádé lévén nála. " Zrínyi halálának híre gyorsan bejárta Európát, rögtön megindultak a találgatások. Sokan nem akarták elhinni, hogy egy vadászbaleset áldozata lett a több csatát is megjárt, harcedzett vitéz, többen arra gyanakodtak, hogy a bécsi udvar keze lehetett a dologban. Különböző teóriák láttak napvilágot, ezek nagyon széles skálán mozogva igyekezték a szomorú halálesetet a közvélemény elé tárni: az egyik verzió szerint nem is vadkan, hanem medve támadt Zrínyire, egy másik szerint a törökök ölték meg nagy riválisukat, de volt olyan abszurd elképzelés is, miszerint a hajdani birtokelosztással elégedetlen öccse, Zrínyi Péter keze lehetett a dologban.
A gróf az állat nyomába indult, többen, így Majlani egy olasz vendég, Guzics Miklós udvari kapitány testvére és Angelo nevű inasa követte. Guzics öccse vitte a hírt a bán megsebesüléséről, mire a hintónál maradók, Bethlen Miklós, Zichy Pál, Vitnyédi István, Zrínyi ügyvédje és Guzics kapitány követték az erdőbe. A későbbi erdélyi kancellár, Bethlen Miklós visszaemlékezése a legrészletesebb forrás a vadászat eseményeiről, aki így mesélte el a történteket: "18. Novembris erdei disznókra menénk, ebéd után hintón, volt ugyan paripa is. Vitnyédi az első, én a hátulsó ülésben bal s ő [Zrínyi] jobbfelől ültünk csak hárman; egy fabulát beszéle, méltónak tartom leírni, nem tudván ő, hogy három óra múlva meghal, talán cynea cantiója [hattyúdala] helyén volt. Az pedig ez: Egyszer egy embert az ördögök visznek volt; találkozák egy barátja szemben véle. Kérdi: Hová mégy kenyeres? Zrínyi miklós hall . Nem megyek én, hanem visznek. Kik s hová? Felelé: Az ördögök a pokolba. Mond emez: Jaj szegény, ugyan rosszul vagy, kinél rosszabbul nem lehetnél.
Ha igaznak fogadjuk el, hogy vadászbaleset okozta halálát, Bécs igen könnyen és szerencsésen szabadult meg tőle. Bethlen így írt örökké emlékezetes csáktornyai látogatásáról és Zrínyiről, amely egyfajta epitáfiumnak is felfogható: "Érkezvén pedig oda 13. Novembris, nagy szerencsétlenségemre, mert csak öt nap lehetett véle ismerkednem, s oda lőn. Engem ez nagy ember érdemem felett becsülött és amennyire azt egynéhány napok alatt tapasztaltam; szeretett. (…) Magáról, hogy írjak, nincs erőm s üdöm reá, csak azt írhatom: igen tudós, vitéz, nagy tanácsú, nemzetéhez buzgó, vallásban nem babonás képmutató s üldöző, mindent igen megbecsülő, nemes, adakozó, józan életű, az olyanokat és az igazmondókat szerető, részegest, hazugot, félénket gyűlölő, nagy és szép termetű, lelkű és ábrázatú, in summa: akkor magyar virtuasus és híres ember hozzá hasonló nem volt, sőt az én vékony ítéletem szerint Bethlen Gábortól fogva máig sem, ha olyan országot és szerencsét nem bírt is, sőt talán ezután sem lészen, noha az Isten titkai és tárháza véghetetlen. Zrínyi miklós halal.com. "