A jogosultak nyugdíját azonban annyiszor 30 naponként 0, 5 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Ilyenkor a munkáltató a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának a betöltéséig köteles teljesíteni a fentiekben írt fizetési kötelezettségét. Annál, aki rendelkezik az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás megkötésére - az 1944-ben született nő esetében 6 évvel, - az 1945-ben született nő esetében 8 évvel, - az 1946-ban született nő esetében 10 évvel, - az 1941-ben született férfi esetében 6 évvel, - az 1942-ben született férfi esetében 6 évvel a reá irányadó korhatár betöltését megelőzően van lehetőség. A munkáltató a munkavállalóra irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig köteles a nyugdíjjal kapcsolatos fizetési kötelezettségét teljesíteni. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező munkavállaló számára csökkentett összegben kell a korengedményes nyugdíjat megállapítani.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Már korábban beszámoltunk róla, hogy a 354/2010. (XII. 30. ) Korm. rendelet egy évvel meghosszabbította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A feltételekről és a teendőkről az ONYF részletes tájékoztatót tett közzé. A rendelet 2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. 6. rendeletet és módosította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. 11. rendeletet. Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást – amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez – függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.
685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt. "Kérdésem: valóban megszűnik így az ügyvezető korhatár előtti ellátása vagy jogszerűen veszi fel az ellátást.
Ki a nyugdíjas? Nem árt a munkáltatóknak tudni, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt. ) - munkajogi szempontból - pontosan kit is minősít nyugdíjasnak, ez ugyanis például a felmondás szempontjából sem mindegy. Munkajogi szempontból a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve - az 62. életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy - korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy - előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy - szolgálati nyugdíjban, vagy - korengedményes nyugdíjban, vagy - más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg - rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (Nyugdíjasnak minősül tehát a korengedményes nyugdíjban részesülő személy is. ) (Ha a munkavállaló nyugdíjasnak tekintendő, akkor a munkáltató a rendes felmondását nem köteles megindokolni.