8 mSv Egy lacsony dózisú natív mellkas CT vagy hasi CT vizsgálat dózisa kb 0, 5-1, 2 mSv Egy CT kolonoszkópia vizsgálat dózisa kb. 5-8 mSv Egy szív CT vizsgálat dózisa kb. 12 mSv Egy mammográfiás vizsgálat dózisa kb. 0. 7 mSv Egy mellkasröntgen felvétel dózisa kb. 02mSv A kérdésre tehát, hogy kell-e félni a sugárterheléstől, a válasz egyértelműen nem. A megfelelő orvosi ajánlással és felügyelettel elvégzett diagnosztika esetén a vizsgálat életmentő információkkal szolgálhat, melynek súlya lényegesen nagyobb a körültekintéssel elvégzett vizsgálat során okozott sugárterhelésnél Hogy lehet CT vizsgálatot kérni? Indoklt esetben az Ön kérésére a CT vizsgálatra lehetőség szerint egy munkanapon belül előjegyzési és vizsgálati időpontot biztosítunk. CT – vizsgálat kezelőorvosa kérésére, szabályos szakorvosi vagy háziorvosi (családorvosi) beutalóval kérhető. Elfogadjuk beutalónak a szakrendelések vagy kórházi fekvőbeteg zárójelentések illetve a sürgősségi osztályok irásos dokumentációjának javaslataiban szereplő CT vizsgálati javaslatokat is.
CT milyen korosztálynak ajánlott? A CT – vizsgálat bármely életkorban végezhető, de tekintettel a röntgensugár alkalmazására gyermekek és terhes anyukák vizsgálatát lehetsőség szerint a sugárterhelés miatt el kell kerülni illetve csak rendkívül indokolt esetben végezzük. Ekkor javasolt esetleg MRI vvizsgálatot alkalmazni a CT helyett! Alacsony dózisú natív mellkas CT vizsgálatokat tüdőszírés céljából is csak 40 év felett indokolt végezni, 40 év alatt csak orvosi indikáció és orvosi beutaló mellett végezhető. Vannak-e a CT vizsgálatnak mellékhatásai? Kell-e félni a CT sugárterhelésétől? Az esetleges kontrasztanyag okozta allergiás reakciókon (enyhe melegségérzés gyakori, ritkábban bőrpír és kiütések, extrém ritkán anafilaxia vagy anafilaxiás shock) kívül a CT- vizsgálatnak nincs közvetlen akut mellékhatása. A kontrasztanyag adása ritka esetekben ronthatja a már amúgy is kórosan beszűkült veseműködést és vesefunkciós paramétereket, mely rizikó fokozódik, ha a beteg cukorbetegségére szedett Metformin hatóanyag tartalmú gyógyszereit nem hagyja el a vizsgáat előtt 3 nappal.
A sievert (jele: Sv, kiejtve: szívert) az ekvivalens sugárzási dózis vagy másképpen dózisegyenérték Si egysége, amely az ionizálós sugárzás mennyiségét annak biológiai hatása alapján értékeli. A fizikai számítás szerint az ekvivalens sugárdózist a grayben mért az emberi testben elneyelődő sugárdózis jellemzi. A natív és kontrasztos CT vizsgálatok alatt alkalmazott sugárdózisokat a korszerű CT vizsgálókban a minimálisan szükséges mértékre optimalizálják (ALARA elv) és a vizsgálati dokumentációban rögzítik illetve a betegek tekintetében monitorizálják, minden esetben ügyelve arra, hogy az egészségügyi határérték alatt maradjon a sugárterhelés. Az egészségügyben dolgozók foglalkozási dóziskorlátja: 20 mSv/év. Évi 2, 4 – 6, 0 mSv (millisievert – a sugárzás dózisának mértékegysége) a természetes eredetű sugárterhelés a világ különbözö pontjain (ami a földkérgi gammasugárzás, kozmikus sugárzás és radon belélegzésből származik). Egy koponya CT vizsgálat dózisa kb. 2. 3 mSv Egy kontrasztos és natív mellkas CT vizsgálat dózisa kb.
Hasi CT vizsgálat előtt fél-egy liternyi hígított, jódtartalmú kontrasztanyagot itatunk betegeinkkel, amelyet másfél-két óra alatt kell meginni. A vizsgálat közben a vénába adott kontrasztanyag, egy hajlékony kanülönkeresztül kerül beadásra. A kontrasztanyagok ritkán okoznak szövődményt. A beadás közben melegségérzés, vizelési inger jelentkezhet, ami nem kóros jelenség. Ha bármilyen más tünetet (viszketés, torokszorítás, gombócérzés, légszomj, szédülés, hányinger, bőrpír, kiütések) észlel a vizsgálat alatt vagy után, kérjük, azonnal jelezze. A hasi-kismedencei vizsgálatokhoz szájon át adott kontrasztanyag enyhe hasmenést okozhat. A felsorolt mellékhatások előfordulásának aránya rendkívül alacsony. A mellékhatások semlegesítésére a megfelelő gyógyszerek rendelkezésünkre állnak. Allergia, cukorbetegség Kérjük, tájékoztassa a vizsgáló asszisztenst, ha Ön már kapott előzetesen kontrasztanyagot és attól rosszul lett. Tájékoztassa őket arról is, ha Ön cukorbeteg és emiatt gyógyszert kell szednie.
A vizsgálat menete A vizsgált területen nem maradhat fémtárgy, a cipzáras öltözéket, csatot, övet el kell távolítani. A vizsgálandó területtől függően vegye le az óráját, ha szemüveget, hallókészüléket visel, vagy kivehető műfogsora van, ezeket is távolítsa el. A CT során egy vizsgálóasztalra kell felfeküdnie. Az asztal a vizsgálat közben a beteggel együtt mozog, ez alatt készül a felvétel. A vizsgálat közben mozdulatlanul kell feküdni és az asszisztens irányítása szerint? a mellkasi, hasi vizsgálatoknál? a levegőt vissza kell tartani. A vizsgálóhelyiségben egyedül marad, de nem hagyjuk magára. Az asszisztens a vezérlőhelyiségben ablakon keresztül folyamatosan figyel Önre és egy mikrofon segítségével kommunikálhatnak. A vizsgálat után Amennyiben intravénásan kapott kontrasztanyagot, az ehhez használt kanült eltávolítjuk. A CT vizsgálat után a radiológus orvos értékeli a felvételeit. Az asszisztensektől és diszpécserektől kap tájékoztatást, hogy leletét mikortól veheti át. Fontos tudnivalók a kezelés előtt Hozza magával Korábbi leleteit Kórházi zárójelentést Ultrahangos, Röntgen felvételeket Időpontot kérek Kérem adja meg szükséges adatait, hogy kollégánk felvegyék önnel a kapcsolatot!
A sérülés valószínűleg valamelyik koronázás után történhetett, amikor az ékszereket elcsomagolták. A korona még feltehetően nem volt megfelelően elhelyezve a vasládában, és rácsapódott a teteje. 3. Miért szent a koronánk? A koronát a 13. század közepétől tartják szentnek, ami azért is érdekes, mert semmiféle más koronát nem ismerünk a történelemben, amit szentként tisztelt volna bármelyik nemzet. A korona szentsége onnan ered, hogy II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás eredményeképpen adományozta ezt a magyaroknak. Ugyanakkor a "sacra corona regni Hungariae" szerkezet nem pusztán a korona szentségére utal, hanem annak hatalmára. Arra, hogy a korona önmagában testesíti meg az ország teljességét. A Szent Korona III. András esküszövegében bukkan fel önálló jogi személyiségként: a király esküt tett arra, hogy az országa jogait és a korona méltóságát sértetlenül fenn fogja tartani. A királyi hatalmat a Szent Korona ruházta magára az uralkodóra, így a királyok hatalma a Szent Koronától ered.
Ezért volt olyan nagyon fontos, hogy az uralkodót a Szent Koronával koronázzák meg. Ennek hiányában a hatalma ingatag és megkérdőjelezhető volt. 4. Mikor viselték az uralkodók a Szent Koronát? Magyarország koronája nem közönséges, hanem beavató korona. A királyok általában több koronával is rendelkeztek. Volt például házi és országló koronájuk is. Az országló koronát az országos ügyek intézésekor viselték az uralkodók, míg a házi koronát bármilyen alkalommal, akár az udvartartás felett végzett szemle során is. A beavató korona azonban nem hétköznapi viselésre szolgált, ezt csak egyetlen alkalommal, a felszentelés aktusa során tették az uralkodó fejére, majd biztos helyre vitték, és csak a következő uralkodó koronázásakor vették elő ismét. 5. Mit jelent a Szent Korona-tan? A Szent Korona-tan első megfogalmazója Werbőczy István volt, aki kifejtette, hogy a Szent Koronának a király és a nemesség egyaránt hűséggel tartozott, és mivel a felségjogokat maga a Szent Korona birtokolta, a király soha nem rendelkezett teljes önállósággal, csakis a Szent Korona nevében, a nemességgel egyetértésben intézkedhetett.
Az Országház épületébe kizárólag előzetes biztonsági átvizsgálás után lehet belépni. Nagyobb méretű táskák és csomagok, illetve személyi sérülés okozására alkalmas tárgyak (bicska, kés, szúró-, vágóeszköz, gázspray stb. ) nem hozhatók be. Tilos az épületbe fegyvert, lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására alkalmas készüléket, illetve bármilyen pirotechnikai eszközt behozni. Fogyatékkal élők is látogathatják az Országház épületét, mozgáskorlátozott látogatóknak akadálymentes közlekedést biztosítunk. Jelentkezésnél vagy jegyvásárlásnál kérjék munkatársaink segítségét. Vakvezető kutya kivételével az épületbe élő állatot behozni tilos. Egyéb: Az épületben fényképezőgép és videokamera használata megengedett. A biztonsági beléptető rendszer területén és a kupolacsarnokban – a Szent Korona védelme érdekében – tilos a fényképezés. Nyilvános illemhely használatára a Látogatóközpont bejáratánál van lehetőség. A látogatás az országgyűlés programjai vagy állami protokollrendezvények miatt akár közvetlenül a beléptetés előtt lemondható.
Már Szent István is az ország fennmaradását biztosító intézményeket hasonlítja Intelmeiben a koronához: az ország területét, intézményrendszerét (jogát), egyházát (kereszténységét), a királyi személyt és méltóságát, az uralkodói tulajdonságot, képességet és mindezek átörökítõ tulajdonságát. Minden a korona tulajdona volt, s csak ezzel lehetett királyt koronázni. Ilyen különös jogviszonyt csak a német-római császári és a magyar királyi korona birtokolt. A Szent Koronát a székesfehérvári Mária székesegyházban õrizték, vele avatták a mindenkori királyt, akik azt csak három ünnepen, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor viselhették. Az angyali jelzõt a trónkövetelõk korában, 1301 után kapta, mikor az ország hallani sem akart a pápa vagy a német császár rendelkezési jogáról a korona és az ország felett. A szuverenitás jelképe lett az égi eredetû, angyal hozta korona, amit hitük szerint a királyok királyától, az Úrtól kaptunk. Az írott források közül a Hartvik-legenda beszél II. Szilveszter pápa koronaküldésérõl, ám a jóval korábbi Nagyobbik István-legenda nem említi.
Köldökébõl nõ ki a késõbbi sérülés következtében elferdült aranykereszt. A keresztpántok szárain apostolok képei. A Pantokrátor-kép jobb és bal oldalán a két apostolfejedelem, Péter és Pál, elõtte János és mögötte Jakab apostol - Krisztus elsõ kiválasztottjai a tanítványok között is). A külsõ szárakon elõl Bertalan képtöredéke, hátul hitetlen Tamás, jobbra András, balra pedig Fülöp, akik Kis-Ázsiától Indiáig térítettek. A latin feliratú zománcképek közt gazdag filigránmezõben piros drágakövek és fehér igazgyöngyök. Felhasznált irodalom: A korona kilenc évszázada. Szerkesztette: Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978; Benda Kálmán - Fügedi Erik: A magyar korona regénye. Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1979; Bertényi Iván: A magyar korona története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986; Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1986; Györffy György: István király és mûve. Budapest, 1983, 148-162. (Koronázás); Váczy Péter: A magyar történelem korai századaiból.