TERVEZETT PROGRAM 21:00 óra Tanéjnyitó – Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója 21:05 – 21:45 óra Savuot Slam Poetry – Simon Márton, Basch Péter, Bárány Bence, Csider István Zoltán, Őry István 22:00 és 03:00 óra között párhuzamos sávokban futó, 45 perces előadások. Minden előadást 15 perc frissítő szünet követ, amikor kóser finomságokról is gondoskodunk. 22:00 – 22:45 óra Iskolák, ahol másképp csinálják, moderál: Dési János Rogers Személyközpontú Óvoda és Iskola, ( dr. Gádor Anna alapító és Lipták Erika intézményvezető); Zöld Kakas Líceum ( Kerényi Kata csoportvezető, mentor); The British International School Budapest ( Richard Dyer igazgató és Valkó Eszter gazdasági igazgató) György Péter: Mindenki másképp csinálja. Valkó eszter zsidó volt e krisztus. Azaz mindenki másképp zsidó vagy nem az... ; Hidas Piratininga Dorottya – Tejes édesség Brazíliából workshop 23:00 – 23:45 óra Darvas István rabbi – "Képmásunkra, hasonlatosságunkra"? ; Szántó T. Gábor író val Fritz Zsuzsa beszélget: Transz – egy történet; Társadalmi felelősségvállalás alulról, felsőfokon: három szervezet, három jó gyakorlat.
03:45 óra Azok között, akik végig, velünk töltik az estét, kisorsoljuk: Körner András: Hogyan éltek? 2. – A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940 c. könyvet (Corvina Kiadó, 2015). Valkó eszter zsidó kultúra 2028. 22:00 - 02:00 óra Mozi sátor – Izraeli rövidfilm maraton A Bálint Ház előtt a Révay utcában este 22:00 és 01:00 óra között. A fókuszban izraeli rövid filmek gyűjteménye, amelyek témája a Másik. Izrael egyik leghíresebb film és televíziós akadémiájának, a Sam Spiegel Iskola tehetséges filmeseinek rövid filmjei lesznek bemutatva az éjszaka folyamán a Bálint Ház előtti mozi sátorban az Izraeli Kulturális Intézet közreműködésével.
A jazzfesztivál három helyszíne más-más környezetével egyedi produkciók megrendezésére ad lehetőséget, így gazdagítja az Érdi Napok programsorozatát egy érdekes új színfolttal. A rendezvény ingyenes. Közösségi Kertek Éjszakája Budapest, több helyszínen, szeptember 1. Valkó eszter zsidó királyok listája. 17:00-20:00 A közösségi kertek olyan apró oázisok a nagyváros sivatagában, amik nemcsak az ott kertészkedőknek szereznek sok-sok örömet, de a környékre is jó hatással vannak, olykor láthatatlanul is, hiszen javítják a levegőt, sőt, növelik a biodiverzitást. Most ezekbe az apró, olykor rejtett kertek életébe lehet bekukucskálni szeptember 1-jén, szombaton, a Közösségi Kertek Éjszakáján. A csatlakozó kertek listája és a részletes program megtalálható az esemény Facebook-oldalán. A belépés ingyenes, de adománnyal támogathatod a kerteket.
Ingyenes program. A rendezvény főtámogatója a JDC-MAZS Alapítvány, amely 1991-ben jött létre, az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC) magyarországi szervezeteként. A kiemelten közhasznú szervezet célja, hogy hozzájáruljon a zsidó identitás kialakításához és megtartásához.
A lehetőségek határtalanok, mely alól csak a "Szerkesztőségi használatra" címkével ellátott tartalmak képeznek kivételt (amik kizárólag szerkesztőségi projektekben használhatók fel, mindennemű módosítás nélkül). Tudjon meg még többet a jogdíjmentes képekről vagy tekintse meg a stock illusztrációkkal és vektoros alkotásokkal kapcsolatos GYIK összeállításunkat.
Ekkor azonban a román diktátor napjai már meg voltak számlálva. Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő ugyanis egyre erősebben követelték a demokratizálást Kelet-Európában. 1989. december 2-3-án került sor Mihail Gorbacsov és George H. W. Bush között a máltai találkozóra, amin a szovjet főtitkár elmondta, hogy nem fognak katonaságot bevetni a térségben. Ndk s magyarok 1. Eközben Ceușescu ellen Iulian Vlad, a román titkosszolgálat (Securitate) vezetője el is kezdett puccsot szervezni, aztán következett a forradalom és Ceausescu kivégzése. Az erdélyi magyarok szerepe a rossz viszony kialakulásában Magdó János a doktoriját a bukaresti nagykövetség akkoriban hazaküldött jelentéseiből írja, előadásában részletes adatokkal szolgált arra nézve, hogy mi volt a helyzet például a Romániából érkezett, többnyire magyar menekültekkel, mert ez is egy olyan téma volt, amely a román félben feszültséget keltett. Magdó elmondása szerint a menekültek háromféle módon érkezhettek Magyarországra: turistaútlevéllel, vagy hivatalosan a bukaresti magyar nagykövetségen kértek vízumot, illetve a zöldhatáron keresztül szökve.
1988-ban ötezernégyszázan a nagykövetségen kért vízummal éreztek, nyolcezren turistavízummal, hatezernégyszázan pedig átszöktek. "Érdekesség, hogy utóbbiak majdnem egynegyedét toloncolták vissza, és volt hogy pusztán azért, mert megállapították, hogy nincsenek is veszélyben, hanem a jobb megélhetés érdekében érkeztek. " Természetesen nemcsak a menekültek szerepeltek a diplomaták jelentéseiben fő témaként, hanem sokan panaszkodtak a magyar oktatás visszaszorítására, és sok szó esik a református lelkészek áttelepüléséről is, mert a magyar diplomaták aggódnak, hogy egyre több kérelem érkezik, és sok helyen ők tartják össze a magyar közösséget. Görögország és a Ciprusi Köztársaság himnusza – Wikipédia. Az iratokban utalás van arra, hogy Németország úgy "oldja meg" a problémát, hogy aki lelkész, és Németországba menekül, nem gyakorolhatja a hivatását. Termesztésen a legtöbb jelentés a temesvári forradalom kirobbantójáról, Tőkés Lászlóról szól, de sok szó esik egy viszonylag ismeretlen szereplőről, Lányi Szabolcsról, akit Bukarestben zaklat a Securitate, míg végül fel nem függesztik egyetemi oktatói állásából.
A nagyon feszült román-magyar viszony A rendszerváltáshoz közeledve aztán a román politikával szemben addig tanusított magyar passzivitás kezdett megszűnni, és egyre többször került szóba határon túli magyarok helyzete. Vezetői szinten 1977-ben volt utoljára találkozó Kádár János és Ceaușescu között Nagyváradon és Debrecenben, ekkor a román kolléga olyan benyomást tett Kádárra, hogy soha többé nem akart újra találkozni. [HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus | Page 6609 | HTKA fórum. Az sem segített, hogy Kádárhoz eljutott, hogy a román vezető becsmérlően szokott róla beszélni. A román diktátor Mihail Gorbacsovnál akarta elérni, hogy "tegyenek rendet Varsóban és Budapesten" Fotó: Rainer Mittelstadt, Wikimedia Commons 1988 nyarán Szűrös Mátyás az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetőjeként és Tabajdi Csaba az MSZMP KB külügyi osztályvezető helyettese kritizálták a romániai személyi kultuszt és a magyarok elnyomását, a román válasz erre meg az volt, hogy a magyar "irredenta erők el akarják venni Erdélyt". A következő konfliktust az okozta, hogy Budapesten civilek 1988 júniusában civil kezdeményezésére, de a párt jóváhagyásával megszervezték az erdélyi falurombolás elleni tüntetést.
Később Lányi részt vesz az RMDSZ megalapításában, államtitkár is lesz, illetve a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karáért dolgozik. Ugyanakkor a magyar nagykövetség többször foglalkozik a híres ellenálló románok helyzetével is, olyanokéval, mint Doina Cornea vagy Mircea Dinescu. Hogyan fenyegette meg atombombával Ceaușescu Magyarországot? | Azonnali. Tanuslágos eset, hogy megróbálják kimenekíteni Corneliu Mănescut, aki korábban román külügyminiszter volt, és alírója egy olyan nylít levélnek, amit a BBC leközölt, és Ceaușescut bírálták benne. Mănescu egy romániai magyar (egykor vezető) politikussal, Fazekas Jánossal veszi fel a kapcsolatot, és eléri, hogy Péter János korábbi külügyminiszter gyógykezelésre hívja meg Budapestre. Ám végül Mănescu mégsem jön, és közleményt ad ki, hogy elítéli a meghívást magát is, nyilván a titkosszolgálatok nyomására. NYITÓKÉP: Grósz Károlya és Nicolae Ceaușescu Arad főterén 1988-ban/
Nagyon feszült volt a rendszerváltás előtt a magyar-román viszony, a román diktátor még Magyarország és Lengyelország lerohanását is felvetette. Az, hogy ma a román-magyar politikai kapcsolatok nem túl fényesek, világosan látszik abból, hogy alig-alig vannak a két kormány tagjai között hivatalos találkozások, holott a kétezres évek közepén az akkori miniszterelnökök (Gyurcsány Ferenc és Călin Popescu Tăriceanu) kezdeményezésére több közös kormányülés is volt. De ahhoz, hogy megértsük, miből ered a helyzet, és mi mindent kellene javítani, nem árt, ha az elején kezdjük, azaz akkor, mikor a két országban megtörtént a demokratikus átállás és új esély nyílt a kapcsolatok konszolidálására. Ndk s magyarok az. Vizsgáljuk meg, milyen volt a viszony a 80-as évek végén. Ebben az a minikonferencia segít minket, amelyet a Külügyi és Külgazdasági Intézet szervezett, s amelyen Barabás T. János a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Magdó János volt kolozsvári főkonzul, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza vettek részt, a beszélgetést pedig Dr. Baranyi Tamás Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettes vezette.