Az adózás rendjéről szóló 2003. törvény 164. §-a tartalmazza az elévülés általános szabályát az adózásban. Eszerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Tehát például, ha a 2013. évi személyi jövedelem adóbevallásunkat 2014. május 20-ig beküldtük az állami adóhatóságnak, akkor a 2013-as adóévünkre vonatkozóan 2019. december 31-éig jogosult (jogerős) megállapítást tenni az adóhatóság. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is! Az előző cikkben a magánszemélyek iratmegőrzési kötelezettségéről írtam. Most következzenek a vállalkozások! Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 14. pontja értelmében irat, a jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, azok megjelenési formájától függetlenül. Az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ez vonatkozik mind a magánszemélyekre, mind pedig a vállalkozásokra. Az iratokat azonban nem elég pusztán megőrizni, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó ebben az időszakban bármikor újra megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.
Ugyanakkor sem ez a jogszabály, sem a számviteli törvény, sem más jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az elektronikus másolat elkészítését követően az eredeti dokumentum (számviteli bizonylat) megsemmisíthető lenne. Mindezekből leszűrhető, hogy az iratmegőrzési kötelezettség, illetve az iratok selejtezésének egységes szabályozása egy rendezetlen és bizonytalan terület. Egyedül az adózásban látszik megoldottnak, de ott is zavart okoznak az elévülés nyugvására vonatkozó szabályok. Különböző szabályzatok elkészítésének előírásával próbálják a hiányosságokat leplezni. Az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (20a) bekezdése szerint, az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Ehhez képest kicsit riasztó, hogy az Art. hatálya kiterjed az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre.
Ha az adózó, a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, az ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a értelmében, a gazdálkodó szervezet az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik ez a megőrzési kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
is. Ezeket a filmeket ma már nemcsak a kutatóhelyeken érhetjük el, hanem otthonunkban is az interneten keresztül (azaz on-line módon). A mormon egyház nagy lendülettel dolgozik az anyakönyvek adatinak a feldolgozásán (kereshetővé tételén) és on-line elérhető vé tételén. Ma már több tízmillió magyarországi anyakönyvi bejegyzés adata érhető el az interneten keresztül, több ezer anyakönyvi oldal képi állománya pedig szintén on-line megtekinthető,. Lassan az egész emberiség felkerülhet a netre. kutatható. Itt tehát folyamatosan bővülő állományt találhatunk. Várhatóan 2020-ig a teljes magyarországi anyag elérhető lesz interneten keresztül.
A szekrényajtó, a sírkövek és a Biblia 2019. 02. 06. 11:30 Mi a közös a sírkövekben, a szekrényajtóban és a Bibliában? A Báthory család archeogenetikai vizsgálata - Folytatódnak a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásai Erdélyben. Mind üzenethordozók az utókor és a családkutatók számára – ez is kiderült dr. Pál Ferenc előadásán a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Dr. Pál Ferenc levéltáros Források és lehetőségek egy parasztcsalád kutatásához című előadása a könyvtár, a MNL Vas Megyei Levéltára és a Vasi Múzeumbarát Egylet közös rendezvénye volt. A kutatásmódszertani ajánlások között a hagyományos írott dokumentumokon – születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatok, keresztségi iratok – kívül szerepeltek a sírkövek, a világháborús emlékművek, a származási igazolások, a szekrényajtó és a Biblia hátsó üres oldalaira írt családi feljegyzések. Amint megtudtuk: a parasztcsaládokban ritkán ruháztak be szekrénybe, az az egy volt, ami volt, akár generációkon át, az ajtajára pedig felvésték a fontosabb családi eseményeket időpontokkal, de nemcsak az emberekre, hanem a háziállatokra vonatkozóan, így például azt is, mikor ellik a kecske.
A szabályszerűség megállapításához minél többféle meggyőződésű embert kell megvizsgálni. Egyes kutatók szerint például sok keleti vallásban az egészen másként leírt transzcendentális élmények teljesen más régiókra lehetnek hatással. (Via: EurekAlert! ) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.