Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát "nem találták". A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. Varázstükör szepes maria de. 1963-ban művéért megkapta a Népművelési Intézet Jutalmát. 1947-ben már írta, 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontos, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is. gyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – valamint a A Vörös Oroszlán "fantasztikus" útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot. A rendszerváltás után számos, korábban kéziratban fekvő ezoterikus könyve jelent meg.
A tükör természete s az ő viszonya hozzá nem volt titok előtte. Ez az ősi, életre keltett, zengő varázshangszer a bársonyos, tompa, sötét éjszaka egy darabja volt a falon. Az álom birodalmának legtitokzatosabb mélyrétege. Ő ebben a tilalmas, a kábulat nehéz lepleivel védett birodalomba nyitott szemmel jutott be. Nem kellett testét a Léthe (felejtés) vizének partján hagynia. Emlékezetét sem vesztette el utána, mint az álmodó az ébredés megrázkódtatásában. Szelleme kötetlenül vándorolt a térben, az idő másfajta törvényei között. Érdeklődése, koncentrált gondolata és akarata pillanatok alatt elhatolt céljához. Bárkit felkereshetett a világban akárhol. Átléphetett élet és halál küszöbén, hogy utánalessen az elköltözötteknek. Apjával annak idején a fényképen és egy tükrön keresztül sikerült a távolban kapcsolatot találnia, de ez egészen más most. Jelentősebb. Varázstükör - Szepes Mária | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu. Szabadabb. Nincs benne derengő tétovaság, álomittas kábulat. A varázstükör vetítővászon tulajdonképpen. Mindaz, ami a tükörbe vetül, az ő lelkében játszódik le.
Berlinből tudósít, amíg ki nem utasítják Németországból. Hazatérve egy nevezetes varázstükröt örököl, amely egykor Rabbi Abraham Eleazarnak, az 1100 körül élt nagy kabbalistának, mágusnak és alkimistának tulajdonában volt. Ezen át sikerül kapcsolatot találnia a "másik világgal". Kornét Gábor azonban nem csupán látni akar, hanem jótékonyan beleavatkozni a zajló eseményekbe. Élete folyamán vak segítő szándéka tapasztalatain át érik értő szeretetté, ahogy transzcendens képességeit fokozatosan visszanyeri. A varázstükör segítségével a múlt mélyrétegeibe és a láthatatlan szférákba is behatol, ahol megismeri az anyagot működtető okok törvényszerűségeit. Részlet: "... Szepes Mária: Varázstükör (idézetek). A következő nap az áttekintésé, tervezésé volt. Már nem sietett szúró lámpalázzal az este elé. Előbb rendet akart teremteni. Mi is történt hát vele? Mi az értelme, mi a célja e feltárult új dimenziónak? Mert, hogy valami beláthatatlanul jelentős dolog küszöbére érkezett, azzal tisztában volt. De érezte azt is, hogy még csak a küszöbön áll.
1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956 őszén az operai "Forradalmi Tanácskozás" botrányos körülmények között – távollétében – szeptember 30-ai hatállyal leváltotta, nyugdíjba ment, és ettől kezdve viszonylagos visszavonultságban élt, egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig. Fontosabb írásai [ szerkesztés] Figaro lakodalma. Vígopera. Zenéjét szerezte W. A. Mozart. Ismerteti Tóth Aladár; Singer és Wolfner, Bp., 1928 ( Operaismertetők, 7-8. ) Adler, G. : Handbuch der Musikgeschichte (a mű magyar fejezet), 1924, 1930 Zenei lexikon 1–2. ; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930–1931 Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935 Zoltán Kodály. Universal, Bécs, 1934 Liszt Ferenc a magyar zene útján; Magyar Kórusművek, Bp., 1940 (Népszerű zenefüzetek) Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941 Verdi művészi hitvallása; Hollósy Nyomda, Bp., 1941 (A Zene könyvtára) Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon 1–3.
A Tóth Aladár Zeneiskola délutáni oktatás keretében működő alapfokú művészeti iskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorló iskolája. 26 kapcsolatok: Balassa P. Tamás, Blum Tamás, Braun Paula, Galánffy Lajos, Gál György Sándor, Gobbi Henrik, Kadosa Pál, Kovács Dénes (hegedűművész), Krammer Teréz, Lendvai Andor, Lukács Ervin, Lukács Miklós (cimbalomművész), Magyar Ezüst Érdemkereszt, Maleczky Vilmos, Murányi Eszter, Radnai Miklós, Sándor Judit, Senn Irén, Siklós Albert, Solti György, Szakály Ágnes, Székely Arnold, Szokolay Sándor, Tóth Árpád (zenetanár), Virtuózok (első évad), Weiner Leó. Balassa P. Tamás Balassa P. Tamás (Budapest, 1922. november 17. – Budapest, 2010. október 18. ) zeneszerző, karmester, zongoraművész, hangszerelő. Új!! : Tóth Aladár Zeneiskola és Balassa P. Tamás · Többet látni » Blum Tamás Blum Tamás (Budapest, 1927. június 19. – Zürich, 1992. január 8. ) magyar karmester. Új!! : Tóth Aladár Zeneiskola és Blum Tamás · Többet látni » Braun Paula Braun Paula (Budapest, 1881. május 22.
Mi teszi önöket alkalmassá a Tehetségpont megalakítására? Az 1903-ban alapított Tóth Aladár Zeneiskola AMI, a főváros egyik legrégebben működő, a tehetség kutatására, fejlesztésére létrehozott zeneiskola. Az intézmény elsőként dolgozott ki egységes tantervi követelményeket, melyek később az ország többi iskolájában is bevezetésre kerültek. A jelen kornak megfelelve az iskola innovatív módon igyekszik bevezetni és használni új pedagógiai módszereket (Kovács-módszer, Kokas-pedagógia, IKT eszközök használata a szolfézs tanításban). Nyitott és együttműködő közösségeket működtet, mellyel a jövő tehetségeit segíti. 2014-től referencia intézmény, és akkreditált Kiváló Tehetségpont címmel rendelkezik, valamint több egyetem partneriskolája. Folyamatos szakmai együttműködést tart több hazai és 8 európai zeneiskolával, diákjaink sikerei behálózzák a világot. Az iskola tanárai különös figyelemmel működtetik jó gyakorlataikat, melynek során figyelembe veszik a növendékek életkori sajátosságait, és a speciális tehetségfejlesztéssel a teljes személyiségfejlődésükre hatással vannak.