Az aztékok fővárosán is ámultak az idegenek: nyílegyenes főútvonalai szélesek voltak, mellettük csónakokkal járható vízi út vezetett. A vizeken formás fahidak, a hegyoldalban vízművek, a városba vezető hatalmas kőtöltések egyikében embertörzs vastagságú vízvezeték.
1000 körül- Leif Eriksson nyugat felé hajózik és Új-Funlandon köt ki 1492- Kolumbusz Kristóf első útja az Újvilágba, ahol a Bahama-szigeteken köt ki, majd továbbhajózik Kubába (-1493) 1493- Kolumbusz második útja során felfedezi Dominica, Guadeloupe, Puerto Rico és Jamaica szigeteit (-1496) 1497- John Cabot Cape Bretonnál eléri Észak-Amerikát, és kiköt a kanadai parton.
A kontinens felfedezése 1492. október 12. A genovai Kolumbusz többhetes viszontagságos tengeri út után partra szállt a Bahama-szigetcsoport egyik szigetén (Guanahanin), melyet San Salvadornak nevezett el. Első útja alkalmával felfedezte még Kuba keleti és Hispaniola (Haiti) északi partvonalait. 1493–1496: Kolumbusz második útja. Hajóján kalandorokkal, vállalkozókkal, európai növényekkel és állatokkal. A conquisztádorok elérik Jamaica és Kuba déli partvonalát, és véres harcok közepette meghódítják Hispaniolát. 1494: VI. Felfedezők és utazók | Sulinet Tudásbázis. Sándor pápai közbenjárására a spanyolok és a portugálok a tordesillasi szerződés ben kettéosztották a földgömböt a Zöld-fok és Haiti között vonható délkör mentén. Ettől keletre a portugálok, nyugatra a spanyolok terjeszkedhettek. 1497: New-Foundland és Labrador környékén Észak-Amerika földjére lép az angol szolgálatban álló Giovanni Cabotto. 1498–1500: Kolumbusz harmadik útja során Trinidad érintésével eljut az Orinoco folyó deltájáig. Az indiánoktól hallott El Dorado aranylelőhelyeit azonban nem találta meg, s a Karib-tengeren át visszatért Hispaniolára.