századi csúcstechnikákat alkalmazó sport és rendezvényközpontja" – mondta. Beszélt arról is, hogy 2013-ban egy pontosan megtervezett fejlesztési koncepció alapján indultak a sportfejlesztések a városban. Öt esztendő alatt közel 5 milliárd forinttal gyarapodott a siófoki sportélet – summázta. Ennek részeként a Kiss Szilárd Sportcsarnok mintegy 3 milliárd forintból épülhetett meg, amelyet a kormány 1, 9 milliárd forinttal támogatott hazai forrásból. Vállalkozások a társasági adókedvezmény rendszerén keresztül közel 800 millió forinttal segítették a komplexum megépítését, és Siófok önkormányzata vállalta a több mint 330 millió forintos TAO-önrész megfizetését. "A sportra nemzetstratégai és nemzetgazdasági szempontból is meghatározó ágazatként kell tekinteni" – mondta, utalva annak egészségmegőrzés terén betöltött szerepére is. Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára Siófok értékeit méltatva úgy fogalmazott: "Régi tartozásunkat törlesztettük, hiszen tarthatatlan volt már az a helyzet, hogy a város nem rendelkezett sportcsarnokkal".
Parádés tánc- és sportműsorral nyitották meg Siófok új sportlétesítményét, a mintegy 3 milliárd forintból megépült, 1500 néző befogadására alkalmas Kiss Szilárd Sportcsarnokot, amely sport-, kulturális és egyéb események megtartására is alkalmas. A Siófok Kézilabda Club hétlépcsős infrastruktúra-fejlesztési programjának központi elemét képezi az átadott új sportcsarnok, amelynek nyitóünnepségén Fodor János, a klub ügyvezetője úgy fogalmazott: sokéves álom vált ma valóra. Beszélt arról, hogy néhány éve Siófokon még edzeni sem volt hol, ma viszont már sportszálló ad otthont közel 40 gyereknek, edzőcsarnok várja a sportolókat, a legkisebbek számára pedig szivacskézilabda-csarnok is épült. Az újabb sportlétesítménnyel kapcsolatban azt mondta: "Ez kis lépés a magyar kézilabdának, de nagy lépés Siófoknak és Somogynak". Szólt arról is, hogy csapatot, közösséget építenek, nem csak egy kézilabdaklubot. Witzmann Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője az új csarnokot Siófok és térsége régi és jogos igényének nevezte.
Átadták Siófok új sportlétesítményét, a mintegy 3 milliárd forintból megépült, 1500 néző befogadására alkalmas Kiss Szilárd Sportcsarnokot, amely sport-, kulturális – és egyéb események megtartására is alkalmas. A Siófok Kézilabda Club hétlépcsős infrastruktúra-fejlesztési programjának központi elemét képezi az átadott új sportcsarnok, amelynek nyitóünnepségén Fodor János, a klub ügyvezetője úgy fogalmazott: sokéves álom válik ma valóra. Beszélt arról hogy néhány éve Siófokon még edzeni se volt hol, ma viszont már sportszálló ad otthont közel 40 gyereknek, edzőcsarnok várja a sportolókat, a legkisebbek számára pedig szivacskézilabda-csarnok is épült. Az újabb sportlétesítménnyel kapcsolatban azt mondta: "Ez kis lépés a magyar kézilabdának, de nagy lépés Siófoknak és Somogynak". Szólt arról is, hogy csapatot, közösséget építenek, nem csak egy kézilabdaklubot. Witzmann Mihály (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője az új csarnokot Siófok és térsége régi és jogos igényének nevezte. "Jelen pillanatban az ország, sőt Európa egyik legkorszerűbb, XXI.
"Jelen pillanatban az ország, sőt Európa egyik legkorszerűbb, XXI. századi csúcstechnikákat alkalmazó sport- és rendezvényközpontja" – mondta. Beszélt arról is, hogy 2013-ban egy pontosan megtervezett fejlesztési koncepció alapján indultak a sportfejlesztések a városban. Öt esztendő alatt közel 5 milliárd forinttal gyarapodott a siófoki sportélet – summázta. Ennek részeként a Kiss Szilárd Sportcsarnok mintegy 3 milliárd forintból épülhetett meg, amit a kormány 1. 9 milliárd forinttal támogatott hazai forrásból. Vállalkozások a társasági adókedvezmény rendszerén keresztül közel 800 millió forinttal segítették a komplexum megépítését, és Siófok önkormányzata vállalta a több mint 330 millió forintos taoönrész megfizetését. "A sportra nemzetstratégai és nemzetgazdasági szempontból is meghatározó ágazatként kell tekinteni" – mondta, utalva annak az egészségmegőrzés terén betöltött szerepére is. Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára Siófok értékeit méltatva úgy fogalmazott: "Régi tartozásunkat törlesztettük, hiszen tarthatatlan volt már az a helyzet, hogy a város nem rendelkezett sportcsarnokkal".
Szólt arról is, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a sport-infrastruktúra fejlesztéseknek, hogy a magyar sportolók a nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket tudjanak elérni. Bíró Bence, a sportklub sajtófelelőse korábban az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az új sportcsarnokot 25 évig a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. tartja majd fenn. (MTI)
NB I 6 x bronzérem 2 x Magyar Kupa ezüstérem EHF-Kupa elődöntő Rólunk Elérhetőségeink Sajtó akkreditáció Megközelítés Szurkolóink Otthonunk Történetünk Felnőtt Csapat Stáb Szakmai Hírek Hírek Rovatok Mérkőzések Program Eredmények Médiatár TIPPMIX aláírókártyák Galéria Videók Nézd vissza 2020/2021 szezon 2019/2020 szezon Edzés videók Videók YouTube csatornánk videói Utánpótlás Edzők Korosztályok NBII felnőtt Ifjúsági I. osztály Ifjúsági II. osztály Serdülő I. osztály Serdülő III. osztály U15 U14 I U14 II U13 I U13 II Jegyek SKUP Közérdekű Amatőr Siófok, Szekrényessy Kálmán utca 1. Támogatóink Médiapartnereink
Miklósházi püspök nyugállományba vonulása után a Vatikáni Államtitkárság arról tájékoztatta az MKPK-t, hogy nem nevez ki közvetlenül püspököt a magyar diaszpórának, ezt a Magyar Katolikus Egyházra bízza. Így nevezték ki a Münchenben élő Cserháti Ferenc főtisztelendő urat, aki esztergom-budapesti segédpüspök is lett, és ezt a megbízatását a mai napig folytatja. Megmaradtak azonban a vallási alapítványok és rendek által működtetett intézmények, amelyek egyrészt meg akarták őrizni magyar identitásukat, de – legalábbis eleinte – függetlenségüket is. Idővel azonban úgy tűnt, hogy a feszültségek feloldódtak és a magyar vallási alapítványok, közösségek is kezdtek némi nehézséggel küzdeni intézményeik fenntartásában és irányításában. Így történt ez a Szent István Alapítvány esetében is, amely a római Szent István Ház tulajdonosa és kezelője volt. A ház szükséges felújítása és korszerűsítése érdekében együttműködés alakult ki a püspöki konferenciával, amely – a Magyar Állam segítségével – végül megvásárolta a házat.
Az előcsarnokban már mosolyogva várt bennünket az angolul, németül és olaszul folyékonyan beszélő recepciós hölgy. A szokásos formaságok intézése közben lehetőségem nyílt, hogy egy kicsit tájékozódjak e családias jellegű szállodáról: A Szent István Ház egy úgynevezett "missziós hotel", ahol azonban nemcsak hívő keresztényeket, hanem világi, vagy éppen más vallású kíváncsi turistákat is szívesen fogadnak. A szállodát Dr. Németh László atya vezeti, akivel kései érkezésünk ellenére már az első estén sikerült találkozni, és aki nemcsak velünk, vendégekkel, de alkalmazottaival is nagyon kedvesen bánik, törődik. László atya valóban szívén viseli a hotel sorsát, és szívvel-lélekkel, fáradhatatlanul látja el feladatát. E barátságos fogadtatás után elfoglalhattuk szobánkat, ami messze felülmúlta várakozásainkat. Felszereltsége minden igényt kielégítő, és tartozik hozzá egy gyönyörű terasz csodálatos római panorámával. Álomszép! Ekkor már tudtam, itt csak jól érezhetjük magunkat…. Másnap, a finom reggeli után útnak indultunk, hogy felfedezzük, és egy kicsit megismerjük az örök várost, Rómát.
Az eseményen többek között jelen volt Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, valamint Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Rómában található még a Szent Istvánról elnevezett Santo Stefano Rotondo bazilika, amely Mindszenty József bíboros címtemploma volt, és a magyarok római templomaként ismert.