Megépülése teljesen átalakította a főváros látképét, és az addig mocsaras területnek számító Újbudát is felvirágoztatta. A Ferenc József híd az 1920-as években Budáról. A híd 1945. január 16-ig teljes nyugalommal állt a Gellért tér és a Fővám tér között, míg a második világháború idején a Magyarországot megtartani vágyó német csapatok a többi budapesti hidunkkal együtt fel nem robbantották, ezzel is visszatartva az egyre előre törő szovjeteket. A híd közepére erősített robbanótöltetek romboló ereje a pesti oldalt egy fokkal kevésbé érte, mint a budait. A felrobbantott Szabadság híd a budai oldalról fotózva. Budapest ostroma után a szovjetek egy ideiglenes pontonhíddal helyettesítették a használhatatlan hidat, ami bár nem számított a legstabilabb szerkezetnek, mégis tökéletesen elfért a két konzol között. A ponton 1945. március 15-től egészen 1946. január 10-ig stabilan kitartott, ám ekkor egy dunai jégzajlás elsodorta. Az ideiglenes pontonhíd a két konzol közé építve. Ekkor a főváros 8 napra ismét kettészakadt, egészen a Kossuth híd felépüléséig.
A hídavatáson Ferenc József is jelen volt. A korabeli források szerint az utolsó szegecset maga az uralkodó ütötte be a helyére. A frissen átadott híd hamarosan a budapesti közlekedés csomópontjává vált, ugyanis 1898-ban megindult rajta a villamosközlekedés is, később pedig már buszok is jártak a pesti oldalról a budaira oda-vissza. Az új híd közlekedésének érdekessége volt, hogy a villamosok és a buszok nem a később megszokott jobboldali közlekedési rendszer szerint szállították az utasokat, mert a jobboldali közlekedést csak 1941-ben vezették be hazánkban. Rommá lett, majd újjáépült A Ferenc József híd sem úszta meg a második világháború pusztítását. A nácik 1945-ben felrobbantották a hidat. A háború után azonban elkezdődött a híd újjáépítése. Az új hidat 1946. augusztus 20-án avatták fel, immáron a zöld helyett kékre festve, és átesve egy névváltoztatáson is. Azóta hívjuk Szabadság hídnak. Az 1980-as években a híd visszakapta eredeti színét, vagyis zöldre festették és 2007 és 2009 között pedig az egykori díszítéseket is restaurálták.
Ám újabb névváltáson már nem esett át a több mint 100 éves híd. A Szabadság hidat követő átkelők Még a Szabadság híd pályázatának kiírása előtt, 1893-ban egy törvénycikkben kimondták az Erzsébet híd megépítésének szükségességét, amelyet aztán 1903-ban át is adtak. Ezt követően, egy 1930-as törvénycikk pedig a mai Petőfi híd tervéről rendelkezett, amely végül 1937-ben Horthy Miklós híd néven el is készült. A második világháborús károk miatt újjáépítették a hidat, amely végül 1952-ben kapta a Petőfi híd elnevezést. (Borítókép: A Szabadság híd 1963. május 29-én. Fotó: Mező Sándor / MTI)
Ám Gergelynek most már a valósággal és a történelemmel is némi problémája adódott. Történt ugyanis, hogy a Lánchíd felújítása egyre akutabb problémát képezett, ám nem csinált semmit – a fészbúk-posztoláson kívül. Nem volt új dolog ez, persze, már Tarlós alatt is zajlott ez a purparlé, csak ő csinált is valamit, amit Geri finoman elfelejtett. Így vagy úgy, mindenesetre egy-másfél év eltelt a koronavírus-válság nyugalmában, és nem történt semmi. A koronavírus alatt egyébként vidáman lehetett közlekedni a városban, ami nem is véletlen, mert szinte minden leállt, az iskola is, így aztán nem is nagyon akadályozott volna senkit se a lezárás. Ideális időpont lett volna elkezdeni a felújítást Ám továbbra sem történt kitartóan semmi, legfeljebb óriási habverés, ami arról szólt, hogy gonosz a kormány, meg miért nem lesz úgy jó a közbeszerzés, ahogy a Tarlós alatt volt. Majd ennyiben maradtunk. Így vidáman teltek-múltak a hónapok, boldog fészbúkposztolásokkal. Közben persze a mögötte álló a komcsik rájöttek, hogy közbeszerzést kiírni drágábban jó dolog, mert ott lehet a tejben újra nyúlkálni, tehát megindult a folyamat.
Az új híd Y alakú lett volna, már a Duna közepén elágazott volna a budai oldala. Akkor ugyanis az volt az elképzelés, hogy Budapest belvárosát városi autópályákkal szeljék át. A Szabadság hidat nem tartották túl értékesnek, úgy vélték, itt jó helye lenne egy sokkal szélesebb új hídnak. Szürkén, 1955-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:129231) A Szabadság híd a háború előtt zöld, zöldesszürke volt. Mivel a hidakat – így ezt is – sokszor átfestették, a színének árnyalata is gyakran változott, van arra is adat, hogy az 1930-as években kék volt. A háború után egyértelműen szürke volt egészen az 1980-as évekig. 1980 és 1986 között két ütemben felújították, és ekkor festették zöldre. Egy ideig az alsó része volt csak zöld, felette szürke. A jelenlegi zöld színéhez a színmintát a szerkezetnek egy olyan helyén találták meg, amelyet a megépítése, azaz 1896 óta nem bontottak meg. Csoda zöldben (Fotó: Both Balázs/) A ma látható hídra a II. világháború utáni helyreállításkor leszerelt, elhagyott minden egykori dísze visszakerült.
Az idén immár második alkalommal rendezik meg városunkban az Öt Templom Fesztivált szeptember 20-24 között. A programokról a Karzat Kultúrközpont Alapítvány részéről Borsa Kata számolt be. A fesztivál arra a kivételes, európai szinten egyedülálló kuriózumra épít, hogy Újváros városrészben egymás után található az öt európai vallás egy-egy temploma. E tény nem csupán építészeti adottság, de egy – 2006-ig kihasználatlan kulturális és turisztikai lehetőség is. Az Öt Templom Fesztivál mindenki előtt kaput szeretne nyitni az egyetemes egyházi kultúrára, hogy aktuális formában ismertesse meg tradicionális értékeinket. Programjai minden korosztályhoz szólnak, és elsősorban klasszikus zenei, népzenei, vallás- és muvészettörténeti, színházi programokból összeállítva adnak öt napos komplex élményt. A programok: Szeptember 20. Öt templom, egy Gramofon és egy kiadó a Papageno Klasszikban. Csütörtök - Katolikus Templom A program szeptember 20-án 16. 00 órakor Fesztivál és galérianyitóval indul a Széchenyi téren. A Patkó Imre Gyujtemény földszintjén nyílik a Főtér Galéria.
00 Makám – Budapest Éjszakája Szól Kossuth Utcai Református Templom, 4500ft Május 15. (vasárnap) 18. 00 Sebestyén Márta és a Mizsei Quartett – Szent Márton Köpenye és Szűz Mária Oltalma Alatt Kossuth Utcai Katolikus Templom, 3500ft 18. 00 Nagy Katica és Prieger Zsolt – Kaddis Térey Jánosért Menház, 5000ft 19. Öt templom festival du cinéma. 00 Kamarás Iván és Zenekara – Félúton lemezbemutató Zsinagóga, 5500ft Május 16. (hétfő) 18. 00 Balsai Móni – Adorjáni Bálint – Szirtes Edina Mókus – Faludy György: Pokolbéli Víg Napjaim Menház, 5500ft 18. 00 Simplocissimus Kamaraegyüttes és Kovács Bálint – L'eco D'italia Görögkatolikus Templom, 2500ft 19. 00 Barcelona Gippsy Balkan Orchestra Evangélikus Öregtemplom, 4500ft - 8000ft Roni,
Parvathy Baul olyan, akár a forrásból csobogó patak: mindent megtisztít, ami az útjába kerül. A Nyugat-Bengáliából származó bául énekesnő, festőművész és mesélő ez alkalommal Ismeretlen madár című koncertjén Lálan, az egyik legjelentősebb bául énekes életét meséli el annak dalain keresztül. Mindehhez különleges, a vallások közötti párbeszéd lehetőségét megmutató hátteret ad a görögkatolikus templom és csodálatos ikonosztáza. Öt templom festival international. A péteki napot Mező Misi zárja, aki most zenésztársak nélkül, egy szál gitárral érkezik Isten házába – és azzal az útravalóval, ami belőle fakad. Május 14-én a Fesztivál házigazda templomainak történetét bemutató, június végéig látható kiállítás nyílik, amely elsősorban az épületekről, azok építészeti értékeiről mesél, archív felvételek, régi képeslapok és fotók segítségével idézve meg azokat. A katolikus templomba a fesztivállal egyidős, 17 éve alakult Capella Theresiana olyan műsort állított össze, melyben Pilinszky művészetekhez és főleg a zenéhez való kapcsolatát kívánja reprezentálni.
Parvathy Baul olyan, akár a forrásból csobogó patak: mindent megtisztít, ami az útjába kerül. A Nyugat-Bengáliából származó bául énekesnő, festőművész és mesélő ez alkalommal Ismeretlen madár című koncertjén Lálan, az egyik legjelentősebb bául énekes életét meséli el annak dalain keresztül. Mindehhez különleges, a vallások közötti párbeszéd lehetőségét megmutató hátteret ad a görögkatolikus templom és csodálatos ikonosztáza. A pénteki napot Mező Misi zárja, aki most zenésztársak nélkül, egy szál gitárral érkezik Isten házába – és azzal az útravalóval, ami belőle fakad. Május 14-én A Fesztivál házigazda templomainak történetét bemutató, június végéig látható kiállítás nyílik, amely elsősorban az épületekről, azok építészeti értékeiről mesél, archív felvételek, régi képeslapok és fotók segítségével idézve meg azokat. Öt templom festival.com. A katolikus templomba a fesztivállal egyidős, 17 éve alakult Capella Theresiana olyan műsort állított össze, melyben Pilinszky művészetekhez és főleg a zenéhez való kapcsolatát kívánja reprezentálni.
Kamarás Iván először a fesztiválon, a győri zsinagógában mutatja be első saját albumát Félúton címmel. A dalok fő üzenete, hogy sohasem késő, váltsd valóra álmaidat, kezedben a kulcs, vedd észre a csodát – olyan személyes vallomásokkal kiegészítve, melyek talán most először hangzanak el a szájából. A Fesztivál utolsó napján, május 16-án a Simplicissimus Kamaraegyüttes vendége Kovács Bálint furulyaművész lesz, akivel Vivaldi, Mancini, Caldara, Telemann és Blavet barokk zeneszerzők műveit szólaltatják meg. Faludy György Pokolbeli víg napjaim című életrajzi regényét Seres Tamás szerkeszti a Menház pódiumára. Öt Templom fesztivál 2022-ben is Győrben – pénteki program - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Az ironikus, végtelenül őszinte előadásban Balsai Móni és Adorjáni Bálint színművészeket Szirtes Edina Mókus kíséri. Az Evangélikus Öregtemplom ad helyet az idei ötnapos rendezvénysorozat záró koncertjének. A tízéves Barcelona Gipsy balKan Orchestra számára új ízeket, friss energiát és új esszenciát hozott Margherita Abita szicíliai énekesnő. A nemzetközi formáció egyedi hangzását spanyol, olasz, francia és szerb tagjainak változatos művészi hatásai adják, valamint azok a görög és ukrán zenei hatások, amik finoman keresik meg helyüket ebben a nemzetközi összhangban, ahol minden hangszernek saját tere és helye van, ahol a textúrák és hangszínek finoman keverednek az egyes dallamok és a felejthetetlen koncertélmény szolgálatában.
Nyáry Krisztiánnal, a Líra Csoport ügyvezetőjével beszélgetünk a kezdetekről is, amikor Emich Gusztáv megalapította könyvkereskedését. Gramofon – Klasszikus és Jazz folyóirat A Gramofon – Klasszikus és Jazz című folyóiratot 1996-ban alapította Bősze Ádám, Retkes Attila és Zipernovszky Kornél. A Gramofon szerzői között a zenei élet ismert és elismert szaktekintélyei, zenetörténészek, zenekritikusok egyaránt ott vannak, nemcsak az idősebb, hanem a fiatal generációból is, sőt nemritkán publikálnak a Gramofonban előadó- és alkotóművészek is. A folyóirat a klasszikus zene, az opera, a jazz, a népzene és a világzene eseményeire fókuszálva közöl esszéket, tanulmányokat, interjúkat, recenziókat. A Gramofon bizonyos szempontból szakmai lap, amely a magyar zenei élet szereplőit szólítja meg, de fontos célkitűzése, hogy ne csak a szakma olvassa, ezért a klasszikus zene és a jazz iránt érdeklődő, hangversenyre járó közönség is a célcsoportja. Csütörtökön kezdődik az Öt Templom fesztivál Győrben - Ugytudjuk.hu. A folyóirathoz internetes tartalomszolgáltatás – a és a weboldal –, valamint könyvkiadás kapcsolódik.