Címünk: 7100 Szekszárd, Sárköz utca 1. Telefonszámaink: (30)929-5613, (70)453-5479, (70)453-5447 Nyitvatartás: Hétfő: 9:00 - 16:00 Kedd: 9:00 - 16:00 Szerda: 9:00 - 16:00 Csütörtök: 9:00 - 16:00 Péntek: 9:00 - 16:00 Szombat: ZÁRVA Vasárnap: ZÁRVA E-mail-ben az alábbi címen veheti fel velünk a kapcsolatot: e-mail: Cím: 7100 Szekszárd, Sárköz utca 1. Telefon: 30/929-5613, 70/453-5479, 70/453-5447
Papírlapok, egy tépett plakát a lábunk alatt, Ki mondja meg, a dalaimból mennyi marad? [Refrén] Maradj velem, segíts nekem, Vigyél haza, fogd a kezem, Szeress nagyon, fáradt vagyok, S nehéz a szívem. Vigasztalj meg, ha nem is hiszed, Hogy szebb lesz a holnap! Mondd, hogy lehet... FRANCIA BONTÓ - PEUGEOT, CITROËN, RENAULT BONTOTT ALKATRÉSZEK. Mondd, hogy lehet, Ha nem is tudod, hogy hiszek neked. [Verse 2] Amikor vége, az utolsó dalnak is És a varázslat szétfoszlott már, Mi lesz veled, egyedül hagy a zajos tömeg, Sebzett vagy, és te sem tudod, hol a helyed. Az előadó további dalszövegeit megtalálhatod a következő linken: Balázs Fecó A jobb oldalsávon található népszerű ikonok segítségével megnézheted, meghallgathatod vagy akár online meg is vásárolhatod a Maradj Velem dalszöveghez tartozó zeneszámot. Az aktuális zeneszám letöltéshez nem kell mást tenned mint a dalszöveg mellet lévő mp3 gombra kattintanod és az új ablakban megnyíló lehetőségek közül kiválasztani a számodra megfelelő formátumot és már töltődik is a kedvenc dalszöveged zenéje. Szerzői jogi védelem alatt álló oldal.
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Varga Fanni kritikája ► Tovább Az Ibsen Stúdiószínház szolgált otthonául Thomas Mann- Zalán Tibor Mario és a varázsló című Kovács Frigyes által rendezett egyfelvonásos darabnak. A történet a művészetről, a modern ember kultúrához való hozzáállásáról és a manipuláció hatalmáról ad nekünk életre szóló leckét, olykor humoros, máskor vérfagyasztóan drámai módon. Szilágyi Viktor kritikája A legnagyobb írók attól örökérvényűek, hogy műveiket nem kell aktualizálni, felcímkézni, magyarázni; mondandójuk évtizedek, évszázadok múltán is érdekes, és kíméletlenül tükröt tart minden kor emberének. Ilyen lebilincselő és hátborzongató olvasmány Thomas Mann elbeszélése, a Mario és a varázsló. Az irodalmi remekmű sikere a Békéscsabai Jókai Színházban mégis elsősorban Zalán Tibor nagyszerű drámájának és Kovács Frigyes elgondolkodtató rendezésének köszönhető. (Niedzielsky Katalin kritikája) Vitalap | Aki a Mario és a varázsló pénteki bemutatójára érkezett a Jókai Színházba, annak nem kis meglepetésben lett része.
| A Jókai Színház Mário és a varázsló című produkciója meghívást kapott a POSzT Fesztivál – leánykori nevén Off – programjába. A Kovács Frigyes rendezte előadás zajos sikert aratott a június 12-én kissé néptelen Zsolnay negyedben. Két gimnazista - Bucsi Tamara és Szathmári Dominik - kritikáját olvashatják. ► Tovább | Zalán Tibor átdolgozásában állította színpadra a csabai társulat és Kovács Frigyes rendező Thomas Mann darabját, az előadás nyomokban tartalmazta az eredeti szöveget is, ám jelentős mértékben a mai korra hangolták. A produkció a napokban az országos színházi találkozóra is eljutott Pécsre, a fesztiválprogram részeként tekinthette meg a közönség a Zsolnay negyedben, a Janus Egyetemi Színházban. ► Tovább BEOL | A Mario és a varázsló című Thomas Mann novella 1930-ban jelent meg, de üzenete ma is aktuális, hiszen azt közvetíti az olvasó felé, hogy bárki manipulálható, de a nagy többség vágyik arra, hogy ő maga is manipuláljon. A novellát Kovács Frigyes álmodta a Békéscsabai Jókai Színház színpadára, a szöveget pedig Zalán Tibor adaptálta.
Erre azért kaptam fel a fejemet, mert az író, szerintem nyugodtan használhatta volna a "külföldiek" szót az "idegenek" helyett. Miért így használta? Miért kezelik itt az "idegeneket" másodrendű vendégként a rómaiakkal, az olaszokkal szemben? Erre jó példa volt az, hogy az író családja nem ülhetett le a tengerparti asztalokhoz, mert az a "vendégeké". Az olasz vendégeké. Ebben a bekezdésben találkozunk először Marióval, a másik címszereplővel, igaz, csak futólag. Annyit viszont megtudhattunk róla, hogy pincérként dolgozik. A következő bekezdésben újabb jelét láthatjuk az olaszok "felsőbbrendűségének". Az író gyerekei éppen a szamárköhögés utóhatásai alatt vannak, és a mellettük lévő szobában, ahol egy olasz hercegnő aludt, meghallotta a köhögéseket, és "a szamárköhögés hallás után terjed"-babona alapján panaszt tett a Grand Hotel igazgatóságánál. Az igazgatóságot az orvos véleménye sem hatotta meg, miszerint a gyerekek már nem fertőzőek, ezért a családnak el kellett hagynia a hotelt. Innen a Penzione Eleonórába költöztek.
A történet – bár nem írja le a fasizmus szót az író – 1930-ban egyértelműen a fasiszta diktatúra módszerére és létrejöttének okaira utal. A demagóg és erőszakos diktátor alakját idézi fel Cipolla szereplése, azt is nyilvánvalóvá teszi az író, hogy a diktatúrák létrejöttének feltétele a megalkuvó, szolgalelkű tömeg. A nézőközönség magatartása azt példázza, hogy elfogadják, sőt igénylik a diktatórikus módszereket, s kevesen vannak, akik eljutnak a tiltakozásig és az ellenállásig. Mann elbeszélésének legfontosabb mondanivalója a tiltakozás mindenféle erőszakkal és diktatúrával szemben. Mindezt a polgári humanizmus szellemében fogalmazta meg. A fasizmus szót nem írta le az író, és éppen ez a politikai konkrétság hiánya teszi általános érvényűvé és szimbolikus jelentésűvé az elbeszélést. Mann stílusát jellemzi a klasszikus realista módszerek alkalmazása, példaképének tekintette Tolsztojt és Dosztojevszkijt. Fontosnak tartja a részletek, a környezet, az alakok pontos leírását, tárgyilagosan ábrázolja a valóságot, de közben mélyebb összefüggéseket is sejtet, és gyakran a részletek is jelképszerűvé válnak.
Cipolla és Mario párbeszéde fokról fokra haladva vezet el a végkifejlet felé, és eközben a zenekari hangzás is egyre fokozódik, mígnem egy hatalmas fortissimóvá teljesedik ki. Ez az a pillanat, amikor Mario megcsókolja Cipollát, majd nem sokkal ezután eldördül a lövés. Ezután némaságba burkolózik minden. Csak a tánczene szól, a crescendo összeroppant, a tánc folytatódik, az időtlenség benyomását keltve. Diszkográfia [ szerkesztés] Polgár László (Cipolla), Rudolf Péter (Mario), Gerdesits Ferenc (Gyapjúinges), Csavlek Etelka (Angiolieri asszony), Bende Zsolt (Római úr), Sárkány Kázmér (Angioleri úr); a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Török Géza) (1990) Hungaroton HCD 31122 Források [ szerkesztés] Németh Amadé: A magyar opera története, Anno, Bp., 2000, 295-296. o. A Magyar Állami Operaház 2005. október 21-ei előadásának műsorfüzete További információk [ szerkesztés] Az opera szövegkönyve Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Nyomorék, aki kisebbrendűségi érzését nem is igyekszik leplezni. testi torzulásához a lélek torzulásai is vezet. Mindenkit bábszerű engedelmességre kényszerít, ő maga demagóg szólamokkal is uralkodik, bár tehetséges hipnotizőr. Cipolla meggondoltan választja ki "partnereit". Megalázza, meggyötri őket, míg nem tudnak magukról. Csak Mario az, aki eszmélésekor lelövi a varázslót. Ez rettenetes, mégis fölszabadító. Cipolla nem magányos, mert gonoszsága nem létezhet a közönség, a többi ember részvétele nélkül.