[4] Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. [4] A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. [5] A halmazati büntetés kiszabásának elvei kumuláció (összeadás) mérsékelt kumuláció abszorpció aszperáció Viszonya az összbüntetéshez Bármennyire is célszerűnek látszik is, hogy valamennyi bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, ez nem mindig lehetséges.
A halmazati büntetés a büntetőjogban azt jelenti, hogy bűnhalmazat megállapítása [1] esetén halmazati büntetést kell kiszabnia a bíróságnak. A halmazati büntetés kiszabására akkor nyílik mód, ha az elkövető által megvalósított több bűncselekményt a bíróság egy eljárásban bírálja el. A hatályos szabályozás Magyarországon [ szerkesztés] A halmazati büntetés kiszabásának szabályait a Büntető Törvénykönyv részletesen meghatározza. [2] Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. [3] A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. [4] Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. [4] Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik.
"három csapás" szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya. Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, ún. "három csapás" feltétele, hogy az elkövetőt korábban már legalább két alkalommal elítélték. ) A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege itt olvasható. Budapest, 2014. július 8.
A halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével gyanúsított Jurij C., ha jelenlegi állásában vádemelésig jut az ügy és a bíróság bizonyítottnak találja a bűnösségét, minimum két, maximum nyolc év szabadságvesztést kaphat. Ám a bírói gyakorlat szerint a közarányos büntetés feletti, öt-hat éves szabadságvesztésre lehet számítani - írja a Magyar Nemzet. Hozzáfűzi: amennyiben szándékos bűncselekmény, cserbenhagyás is a gyanúsítás, majd a vád közé kerül, halmazati büntetést szab ki a bíróság. A rendőrség bővebb információkat nem árult el az ügyben, ahogy a gyanúsított, Jurij C. ügyvédje sem. Így nem lehet azt sem tudni, hogy a kapitány tényleg szelfizett-e az egyik utasával a baleset után. Az ügynek továbbra is egy gyanúsítottja van, az ukrán kapitány, akit halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével gyanúsítanak. Ha bíróság bizonyítottnak találja a bűnösségét, minimum két, maximum nyolc év szabadságvesztést kaphat, ám a bírói gyakorlat szerint a közarányos büntetés feletti, öt-hat éves szabadságvesztésre lehet számítani.
Megírta az indítványt a közvetítői eljárásra és 60 napot kért, hogy a károsultaknak visszafizesse a pénz. Mire számíthat? Csak pénz büntetés, vagy letöltendő is? Üdv,
Így kerülhetett sor arra, hogy az anya láthatásra Győrbe vitte a gyerekeket az apjukhoz. Mindezekből számos következtetés adódik, csak éppen nem azok, amelyeket Varga Judit vont le az esetből. A leglogikátlanabb két javaslata a büntetőjoggal kapcsolatos. Most is, mint már oly sokszor egy konkrét ügy kapcsán akarnak belenyúlni a büntető törvénykönyvbe, ráadásul úgy, hogy az valójában nincs összefüggésben a győri tragédiával. Az igazságügyi miniszter gyakorlatilag azt javasolja, hogy minden emberölési ügyben zárják ki a jogerősen elítélt elkövetőt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Ezen logika mentén egyébként, ha egy rab – tegyük fel – megszökne a börtönből, akkor az összes többi elítéltet kéz- és lábbilincsben kellene fogva tartani. És miért éppen csak az emberölést elkövetőket kellene megfosztani a törvény által eddig biztosított lehetőségtől?