Megváltozott Munkaképességű Személyek Foglalkoztatásának Szabályai

Led Tv Működési Elv

A KézenFogva Alapítvány munkahelyi integrációs programjainak az álláskeresés és életvezetési tanácsadás mellett része a munkavállaló és munkáltató érzékenyítése, felkészítése a közös munkára, valamint a dolgozókkal való későbbi kapcsolattartás annak érdekében, hogy hatékonyan tudják kezelni a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat. "A munkáltatókat a társadalmi szerepvállalás, gazdasági érvek vagy olykor személyes érintettség is motiválja, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. Az alapítványnál azon dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek, a jövőbeni kollégáik és a vállalatok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Erre a legjobb eszköz, ha a felek tapasztalatokat szereznek egymás élethelyzetéről személyes kapcsolat révén. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű munkakeresők a munka mellett befogadó és támogató közösséget, a munkatársak pedig lelkes, aktív kollégákat nyerhettek az együttműködés során" - mondta Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.

  1. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
  2. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény

Megváltozott Munkaképességű Személyek Foglalkoztatása

A foglalkozási rehabilitáció segítsége a megfelelő munkaerő megtalálásában kulcstényező lehet a hazai munkaerő-piaci lehetőségek optimalizálása érdekében. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények érvényesítése révén gazdasági versenyelőnyre tehet szert egy munkaadó a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását nem preferáló versenytársaival szemben. A legfontosabb kedvezmény, hogy a rehabilitációs hozzájárulás kiváltható a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása révén, amely (továbbá a teljes SZOCHÓ kedvezmény) igénybevétele mellett a munkaadó szinte költségmentesen foglalkoztathat megváltozott munkaképességű személyeket. A munkaadók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege akár minden évben a minimálbér emelkedésével párhuzamosan emelkedhet. A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év (9 X 200. 000 Ft = 1. 800. 000 Ft / hiányzó fő / év).

Megváltozott Munkaképességű Személyek Ellátásáról Szóló Törvény

Ajánló Jogtár-időállapot: 2020. július 1. Ha ön megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltató, a részükre segítséget, szolgáltatásokat nyújtó személy, szervezet, akkor önnek ajánljuk ezt a hiánypótló kiadványt mely elsőként fogja össze ilyen terjedelemben ezt a témát. Segítséget nyújthat munkáltatóknak, szervezeteknek, amelyek megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához vagy rehabilitációs szolgáltatások nyújtásához támogatást, kedvezményt igényelnek vagy érvényesítenek. A szerzők egy része a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodást szenvedett, illetve fogyatékossággal élő személyek ellátásaival, esélyegyenlőségének biztosításával összefüggő jogszabályok előkészítéséért felelős tárca, illetve a módszertani feladatokat ellátó szerv munkatársa, akik első kézből szereznek információkat a változásokról és a jogalkalmazást érintően felmerülő problémákról. A további szerzők rangos intézmények oktatója, akik széles rálátással rendelkeznek a közigazgatási hatósági eljárások, köztük a megváltozott munkaképességű személyeket érintő eljárások szabályaira és gyakorlatára.

Ahol van lehetőség, ott az esélyek is egyenlőek Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű kollégával, 51 százalékban nyilatkoztak kimondottan pozitívan a közös munkáról, míg 45 százalékuk nem tapasztal/tapasztalt különbséget ép munkavállalókhoz képest. Negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be. "Gyakori félelem fogyatékkal élő emberek részéről a munkavállalással kapcsolatban, hogy hátrányosan különböztetik meg őket egészségi állapotuk miatt. Közülük a munkát vállalók jelentős része viszont pozitív tapasztalatokról számolt be: a korábban vagy jelenleg is dolgozó megváltozott munkaképességű emberek közel négyötöde tapasztalta, hogy egyenlő bánásmódban részesül a munkahelyén. 6 százalékuk számolt be pozitív diszkriminációról és 16 százalékuk érezte úgy, hogy negatív megkülönböztetés éri a munkáltatója irányából. Akik pozitív kivételezést éreztek/éreznek megváltozott munkaképességű munkatárssal, azok a nagyobb türelmet jelezték a főnök és a munkatársak részéről, valamint a hibákkal szembeni elnézőbb bánásmódot.