Az egyedi tájértékek kataszterezése [ szerkesztés] Az egyedi tájértékek kataszterezése nemzeti szabvány alapján történik. Az első szabvány a MSZ 20381:1999 szabvány volt, melyet 2009-ben a MSZ 20381:2009 számú szabvány váltott fel. A kataszterezés részletes szabályait, az egyedi tájértékek típusait a szabvány tartalmazza.
A "Támogatások és kártalanítás" címszó alatt a törvény 7l. paragrafusa a következőket tartalmazza: "(1) A védett természeti értékek és területek megőrzését állami támogatás nyújtásával, adókedvezmény biztosításával, a természetkímélő gazdálkodást segítő hitelrendszerrel is támogatni kell. (2) Támogatást kell biztosítani különösen: – a) a természetkímélő gazdálkodást folytatóknak, – b) élőhely-rekonstrukciót, élőhely-kialakítást végzőknek, kivéve, ha az erre irányuló kötelezettség megállapítására szankcióként került sor. (3) A támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés módját – e törvény keretei között – a kormány rendeletben szabályozza. (4) A kötelezettségek megtartását – a támogatás megfizetésének feltételeként – az igazgatóság rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. " 72. paragrafus: (1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből – az e törvény hatálybalépését követően – elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás, illetve tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni. 2003. évi LI. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok. )
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából: (3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;... e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;...
(2) A Tvt. 24. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki: [A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza] " b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a 38-39. §-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a 36. 1996 évi liii törvény 2. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv), továbbá; c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét. " (3) A Tvt. 26. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(1) A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak táblával meg kell jelölnie, amellyel fel kell hívnia a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésekre. "
Ennek értelmében a tõlük elvárható mértékben kötelesek közremûködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelõzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszûntetésében, a károsodás elõtti állapot helyreállításában. "... "A vadon élõ szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megõrzését élõhelyük védelmével együtt kell biztosítani. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről - PDF Ingyenes letöltés. "... "Tilos a vadon élõ szervezetek gyûjtésének, pusztításának, vadon élõ állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár. "... "Tilos a vadon élõ szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történõ megváltoztatása, az így keletkezett egyed terjesztése, életközösségek közti szándékos áthurcolása. "... "A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fûzõdõ érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élõ vadászható, halászható (horgászható) vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti.