Hangversenytermében kiváló hazai és külföldi zenei együttesek, szólisták és a komolyzene képviselői léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek. Fő tér Hosszú története során az események középpontjában volt. Volt piactér, passiójátékok színtere, a polgárok gyülekezési tere, köszöntöttek itt uralkodókat, de helyszíne volt a nyilvános kivégzéseknek és azokon az embereken végrehajtott egyéb testi fenyítéseknek is, akik megsértették a törvényt. Mindig nagy tömeget vonzott a Fő térre a pompás koronázási menet, amelynek élén Magyarország új királya haladt. Roland-szökőkút A Fő téren található legendákkal körülszőtt Roland-szökőkutat I. Miksa magyar király anyagi hozzájárulásának köszönhetően építették fel. A hálás polgárok királyukat, mint páncélos lovagot ábrázoltatták. Pozsony Országgyűlés Székhelye. Régi Városháza A régi Városháza több különböző stílusú épület komplexuma. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye, ahol Pozsony gazdag és híres múltjának emlékei találhatók, az alagsorban eredeti börtöncellák és középkori kínzóeszközök kaptak helyet.
Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. 1555 - A pozsonyi országgyűlés egyik döntése | Szigetvári Vár. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat. Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be. A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát.
2004. szeptember 13. 12:06 A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá. ) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt.
A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok. A belépőjegyek a Vörös Rák gyógyszerészeti múzeumba is érvényesek. Az Országgyűlés épülete Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés. Segner-kúria A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el. Zichy-palota A feltűnően elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatú Zichy-palotát 1775 táján gróf Zichy Ferenc építtette.