Márton-Napi Népszokások, Hagyományok - Okos Anya Kreatív Gyermeknevelés

Farkas Flórián Lánya
A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton "fehér lovon érkezik", azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben "barna lovon nyargalász", vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. "Eljött Márton szürke lovon", mondották akkor, ha enyhe, szürke és latyakos volt az idő e napon, és ilyen esetben szintén kemény télre számítottak. Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". Márton-napi népszokások - Wikiwand. Másik időjóslás pedig azt mondja, hogyha Márton jókedvű, akkor bizony kemény lesz a tél. A Márton-napi időjósláshoz kapcsolódó hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. A sült libának a mellcsontjáról óvatosan lefejtették a húst, és szemügyre vették a mellcsontot: amennyiben fehér színű és hosszú volt, akkor hosszú, havas, hideg télre számítottak. Ha a mellcsont barna és rövid volt, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs, sáros időre lehet számítani.

Márton-Napi Népszokások - Wikiwand

Innen ered a püspökfalat szavunk is. A bornak Márton a bírója- tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kell kóstolni. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák. Márton a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentjeként is ismert. Márton-nap más országokban A német nyelvterületeken (Hollandia egyes részei, Németország és Ausztria) fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak ilyenkor. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson. Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton-napi dalokat énekelnek. A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be.

Márton napja közeleg, mely a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. A Márton-napi időjárásból még a telet is meg szokták jósolni régen. November 11-e, Márton-napja Márton-napja jelentette egykor a paraszti év végét. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenőidőszak. Ilyenkor fizették ki a cselédeket, s a fizetség mellé ajándékba egy libát is kaptak, hogy ezzel is tizedeljék a jószágokat. Márton-napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. Ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Továbbá ilyenkor jóízű lakmározást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit fogyasztani. Ezeken a lakomákon jellemzőek voltak a libaételek, mert ilyenkorra már le lehetett vágni a tömött libát is. Jellegzetes Márton-napi libaételek: Márton-napi libasült, Márton-napi libaleves, libamáj zsírjában, libasült vörösboros káposztával, fokhagymás libacomb, ludaskása, töltött liba és még sorolhatnánk. Így tartja a népi mondás: "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. "