A matematikában a számtani-mértani sorozatok ( angolul: arithmetico–geometric sequence) olyan sorozatok, amelyek valamilyen módon általánosítják a számtani és mértani sorozatokat. A név kétértelműsége Mivel az általánosítás nem csak egyféleképpen tehető meg, ezért ezen név alatt több dolog is érthető. Számtani mértani sorozatok. Az angol és amerikai szakirodalomban a számtani-mértani sorozatok, azaz az arithmetico–geometric sorozatok, egy számtani és egy mértani sorozat tagonkénti összeszorzásának eredményei. Ezzel szemben a francia szakirodalomban ugyanezen név ( suite arithmético-géométrique) alatt egy bizonyos lineáris rekurziót teljesítő sorozatokat értenek. Angol értelmezés Az angol szakirodalomban a számtani-mértani sorozatok olyan sorozatok, amelyek egy számtani és egy mértani sorozat tagonkénti összeszorzásának eredményei. Azaz egy számtani-mértani sorozat n -edik tagja egy számtani sorozat n -edik és egy mértani sorozat n -edik tagjának szorzata. A matematika különböző területein megjelennek az ilyesféle sorozatok, például a valószínűségszámításon belül bizonyos várható érték problémáknál.
). Számtani sorozat alapok - YouTube. Ha például egy városból minden évben elvándorol a lakosság tíz százaléka, de év végén mindig betelepítenek ezer embert, akkor a következő sorozattal modellezhető a város lakossága: Ha eredetileg 50 000 fő volt az első év végén, akkor könnyen kiszámítható, hogy a ötvenedik év végén körülbelül 10 230 ember fog élni a városban. Hiteltörlesztés Megtalálhatóak pénzügyi kontextusban is: t százalékos havi kamatra felvett C összeg esetén, havi M összeg befizetése mellett, a befizetendő összeg a következő sorozattal modellezhető (befizetés előtti kamatszámítást feltételezve): ahol a felvett összeg, azaz az, amivel eredetileg tartozunk a banknak, a további értékek pedig n -dik havi kamatszámítás és törlesztés után hátramaradó tartozást jelentik. Ez alapján gyorsan kiszámítható, hogy a felvett 1 000 000 forint törlesztése, havi 5%-os kamatra és havi 75 000 forint befizetése mellett hány hónap alatt lehetséges: Azaz a 23-dik hónap végére törleszthető a felvett összeg (azaz 23 befizetés után). Ezen idő alatt az összesen visszafizetett összeg valamivel több, mint 1 650 000 forint (ugyanis az utolsó törlesztésnél nem kell a teljes 75 000 forintot befizetni).
Például, a sorozat egy ilyen sorozat. Számtani és mértani sorozatok. A számtani komponens a számlálóban jelenik meg (kékkel jelölve), míg a mértani rész a nevezőben található (zölddel jelölve). A sorozat tagjai Egy a kezdőértékű, d különbségű számtani sorozat (kékkel jelölve); és egy b kezdőértékű, q hányadosú mértani sorozat (zölddel jelölve) tagonkénti összeszorzásából adódó sorozat első pár tagja a következőképpen alakul: [1] Tagok összege Egy számtani-mértani sorozat első n tagjának összege a következő zárt képletek valamelyikével számítható: Levezetés A következőkben az első képlet levezetése következik. Mivel b mint szorzótényező minden tagban megtalálható, ezért elég csak a végén megszorozni az összeget b -vel, hogy a b értékét figyelembe vegyük, így a továbbiakban feltételezzük, hogy b = 1. A két egyenletet egymásból kivonva azt kapjuk, hogy majd az utolsó sort átrendezve megkapjuk, hogy Végtelen sorként Az első n tag összegképletéből látható, hogy akkor konvergens egy végtelen számtani-mértani sor, ha |q| < 1, ekkor a határértéke Ha nem teljesül a |q| < 1 feltétel, akkor a sorozat konvergens, ha a és d nulla, ekkor a sor összege is nulla; alternáló, ha q < -1 (és a vagy d nem nulla); divergens, ha 1 < q (és a vagy d nem nulla).
A sorozatok témakörben az egyik speciális sorozat a mértani sorozat. A másik speciális sorozat a számtani sorozat A sorozat tagjait mindig ugyanazzal a számmal szorzom vagy osztom Pl. : 2, 6, 18, 54, … {mindig 3-mal szoroztam}