Mikor nem jár? Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. *** Ilyen témák miatt kövesd az Online Jogtanácsadót a Facebookon:
Munkáltatói felmondás esetén jár - ez a leggyakoribb esete. Ha a munkavállaló mond fel, elesik a végkielégítéstől. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén meg lehet állapodni a végkielégítésben is. Mikor jár? A gyakorlatban leginkább előforduló eseteke szerint a munkavállalót végkielégítés akkor illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább három éve fennálljon. Végkielégítés: mikor nem jár? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A végkielégítés mértéke A végkielégítés mértéke: a) legalább három év esetén egyhavi, b) legalább öt év esetén kéthavi, c) legalább tíz év esetén háromhavi, d) legalább tizenöt év esetén négyhavi, e) legalább húsz év esetén öthavi, f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítés mértéke a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel történő felmondás esetén A végkielégítésnek az előbbi a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi, b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi, c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Végkielégítés: mikor nem jár? – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A munkavállaló a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Mikor nem jár végkielégítés? Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Tehát ha a munkáltató mond fel, csak akkor fizetendő a végkielégítés, ha a felmondás oka a munkáltató működésével függ össze (pl. Mikor jár végkielégítés. átszervezés), illetve a munkavállaló egészségi okokból kifolyólag nem tudja megfelelően teljesíteni a munkaköri ennyiben hasznosnak találta cikkünket és szeretne a csapatunkkal partnerséget kötni, illetve kérdése merült fel bármilyen munkaügyi, munkavédelmi témakörrel kapcsolatosan, kérje ajánlatunkat vagy lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken. Vissza a cikkekhez
E nélkül ugyanis nagy valószínűséggel nem is lesz érvényesíthető a munkavállalónak az erre alapított igénye. Értelemszerűen nem jár akkor sem végkielégítés, ha a munkaviszony időtartama nem éri el a törvényi minimumot, azaz a három évet. A fentieken felül azonban a törvény még további eseteket nevesít. Eszerint jó tisztában lenni azzal, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül. Mikor nem jár végkielégítés. És sajnos abban az esetben sem tarthat igényt a munkavállaló erre a kifizetésre, amennyiben a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Ez utóbbi kapcsán jellemzően egyébként azok a munkaügyi jogviták, mely során a munkavállaló keresettel támadja meg a munkáltatói felmondást, vitatva annak indokát. Ugyanis, ha a munkáltatói felmondás jogellenességét megállapítja a bíróság és egyébként fennállnának a végkielégítésnek a törvényi feltételei, akkor a munkavállaló érvényesítheti e követelését is a volt munkáltatójával szemben.
A közalkalmazottakra vonatkozó speciális szabályok Vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a végkielégítés összegét, amennyiben közalkalmazotti státuszban vagyunk Abban az esetben, ha akkor mondanak fel nekünk, amikor már kevesebb mint öt évünk van a nyugdíjkorhatár betöltéséig, akkor – mivel ebben a korban már nehezebb munkát találni – a fent megállapított összeg mellett további négyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre számíthatunk. Abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert rendkívüli lemondás történt, akkor a fent megállapított végkielégítési összegnek a kétszerese jár nekünk. Amennyiben azonban a közalkalmazotti jogviszonyunk azért szűnik meg, mert mi nem fogadjuk el az áthelyezést vagy azt a másik munkakört, amit felajánlottak nekünk, akkor általában a fent meghatározott végkielégítésnek csak a felére vagyunk jogosultak (ám ez alól is vannak kivételek).
A munkavállaló a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül gyakorolhatja. Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló abban az esetben sem jogosult végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége, azaz amennyiben a felmondásra a munkavállaló adott okot. A végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles megfizetni. Minden, amit a 2021-es végkielégítésről tudni kell | ZSEBREMEGY.HU. Forrás: Dr. Szabó Gabriella,