Az egész zavaros birtokviszonyt és jogokat nézve olyan ájer üli meg lelkünket, mintha Németh Szilárd régi idők kerületi (vagy falusi) párttitkára lenne azok minden szellemi képességével és mindenható hatalmával, ám mindehhez hősünk még valami misztikumot is hozzá illeszt, mint aki ebbéli hatalmát nagyobb erőktől kapta volna, uralma a sziget fölött Istentől eredeztethető. Mástól egyébként nem is lehet, mert és ugyanis a helyi népek már többször kifejezték abbéli óhajukat (lásd választás), hogy nem őt szeretnék képviselőjüknek, hősünk viszont mégis annak képzeli magát, sőt, mint majd kiderül, még ennél is többnek. Nem akárkik előtt rótta le tiszteletét Németh Szilárd: A hazáért mindhalálig. Mielőtt azonban erről festenénk képet Némethről glóriával a fején és lángpalossal a kezében, emlékezzünk másikakra is, ahol Németh Szilárd másfajta szerepekben mutatkozik. Mégpedig abban, hogy tövig nyalja a kedves vezető valagát. E célból születtek azok a képek, amelyeken szocreál stílusban tölti ki a nemzeti konzultációt, vagy a kedves vezető után fél órával áldatja meg a saját irodáját is mindenféle csuhásokkal (by: I. Orbán Viktor).
2010 előtt gyakorlatilag minden képességet tönkre vágtak, a szárazföldi csapatokat, a légierőt, mindent (…) a hadiipar nullára ment, ma ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk – emlékeztetett Németh Szilárd. Hozzátette, a jövő évi költségvetésben most először jut több, mint ezermilliárd forint a honvédelemre, ami a négyszerese a 2010-ben itt hagyott költségvetésnek, a tavalyi büdzséhez képest pedig egy 30 százalékos emelkedés történt.
Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke beszédében elmondta: Zrínyi Miklós 44 éves korában, nagyon fiatalon veszítette életét. "De ez a 44 év úgy telt el az ő életében és a magyarság életében, hogy nagyon sokat tett Magyarországért biztonságáért"- hangsúlyozta. Simicskó István szólt a Hungarikum Bizottság munkájáról, azt is említve: hogy a modern világ kihívásait látva napjainkban milyen képességekre, kompetenciákra van szükség saját örökségünk, identitásunk védelmében. "A globalizáció egyik hatása az egységesítés, ezért saját kultúránk megőrzéséhez értékmentő munkát kell elvégezni" – mondta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke azt is hangsúlyozva: "Zrínyi Miklóst meg kell becsülnie, műveit pedig meg kell ismernie a ma élő nemzedékének is. ORIGO CÍMKÉK - Honvédelmi Minisztérium. " A rendezvényen felszólalt még prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki ismertetett egy-egy fontosabb részletet a könyvből. Mint mondta: Zrínyi költőként sokkal érzékenyebb volt a katona rezdüléseire, így olyan dolgot is észrevett, amely más katonai vezetőnek nem volt egyértelmű.
A csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA) nyílt meg a jubileumi, 25. Kolonics, a sportlegenda című kiállítás, amely méltó emléket kíván állítani a 2008-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt legendás kenusnak, Kolonics Györgynek. A sportember közvetlenül a pekingi ötkarikás játékok előtt vesztette életét, miután edzés közben rosszul lett. Az első, rá emlékező kiállítás 2009 őszén nyílt meg Csepelen, majd 24 magyarországi tárlat után, a kétszeres olimpiai bajnok születésének 50. évfordulója alkalmából visszatért Csepelre, a sportoló egykori sikereinek helyszínére. A gyűjtemény, amely eredeti relikviákkal, archív fotókkal és korabeli tévéközvetítésekkel idézi fel pályafutásának legfontosabb pillanatait, péntektől április 3-áig látogatható. Csabai Edvin, a Kolonics György Alapítvány elnöke a csütörtöki megnyitón felidézte azt a délelőttöt, amikor egykori sporttársa, barátja meghalt. Ahogy fogalmazott, az idő megmutatta, hogy "Koló" története nem fejeződött be ott a stégen, tovább folytatódik, az ő feladatuk pedig az, hogy ezt koordinálják.
Felidézte, hogy a csepeli sport húsz olimpiai bajnoki címéből hatot a kajak-kenusok, kettőt Kolonics György szerzett. A csütörtöki megnyitón részt vett Kolonics György édesanyja, volt edzője, Ludasi Róbert özvegye, illetve lánya, valamint több olimpiai bajnok, köztük Kőbán Rita, Storcz Botond, Szabó Gabriella és Lőrincz Tamás is. Borítókép: MTI
Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett. Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. A didergő király – Wikiforrás. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek, Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta, Fészkit ezer madár jajgatva siratta. A rengeteg fából egy szál se maradt ott, Aranyos kandallón mind elparazsallott. Didergő királynak, de minden hiába, Nyögve gubódzik be farkasbőr bundába: Csak egy fogam van már, az is vacog bele! " Nekeresdországban van is nagy kopogás, Ripegés-ropogás, siralom, zokogás. Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog - A király ajtaja egyszer csak csikorog. Betipeg egy lányka, icike-picike, Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. Az ajka kláris, a foga rizskása, Csacsog, mint az erdő, zengő muzsikása: "Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi! Móra Ferenc - A didergő király (2. kiadás) | 9789632449326. " Megfordul a király:"Ácsi, kislány, ácsi! Azt sem tudom, ki vagy, soha se láttalak, Mért haragszol reám? Sohse bántottalak! " - Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: "Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik, eső is szemezik, A mi padlásunkra az most mind beesik: Elázik a bábum kimosott ruhája Vasárnap délután mit adok reája? "
Mint amikor nap süt a jeges ereszre, A király jégszive harmatot ereszte. Szemében buggyan ki szivének harmatja, Szöghaját a lánynak végigsimogatja: - Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom, Biborköntösömet feldaraboltatom. Bársonyrokolyája, selyemfőkötője, Lesz ezüstkötője, aranycipellője! - Most meg már a kis lány mondta azt, hogy: ácsi, Mégis csak jó bácsi vagy te, király bácsi! Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett - S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta, Városa lakóit összekurjantotta: - Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak, Juttatok belőle, aki fázik, annak! Tódult is be nyomban a sok szegény ember, A márványtéglákon nyüzsgött, mint a tenger. Ki is szorult tőlük király a konyhára, Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: - Asztalt terigetni, ökröt sütögetni. Fussatok a hordót csapra ütögetni! Ily kedves vendég még nem járt soha nálam, Mint a saját népem - nagy meseországban...
Tovább