legfrissebb videók Szép, magas lány, mégis akkora képet is festett már, amelyiknek a kisebb mérete is bő másfélszer nagyobb a testmagasságánál. Nemcsak ecsettel, hanem ollóval, tűvel és cérnával is dolgozik – ez talán eredeti szakmája miatt alakult így. Két generáció, két költő, érintőlegesen egy zenekar és egy daljáték, kalocsai kötődések és sok minden más, tizenkét percbe tömörítve. Ez várja vlogsorozatunk nézőit ezen a héten. Milyen tervei és céljai vannak a kalocsai gyökerekkel is rendelkező, itt középiskolás Kiss Lilinek, azt maga a művészetével a természetvédelem és a környezettudatosság céljait szolgáló, Trash Art művészet felé kacsingató szobrász maga mondja el videó sorozatunk második részében. Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Nagy László: A magyar kézilabda jövője múlhat a vb-selejtezőkön | M4 Sport. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után?
Még >>>
07:10 Az Egyesült Államok–Kanada rangadó is szerepel a jégkorong világbajnokság mai programjában. Csapatsportok Final Four-sorsolás: a Kiel lesz a Veszprém ellenfele 2016. 03. 13:55 Május 28-án a Veszprém ellenfele a Kiel lesz a férfi kézilabda Bajnokok Ligája elődöntőjében Csapatsportok Sport a televíziókban: eldőlhet a bajnoki elsőség Angliában 2016. 02. Nagy László Kézilabda. 06:00 Ha nem nyer a Spurs a Chelsea otthonában, a Leicester a bajnok, Kleinheislerék a Stuttgartot fogadják, angol-német legendák a pályán Csapatsportok Kézilabda Magyar Kupa: győri történelmi siker 2016. 01. 19:35 Sorozatban 12. alkalommal nyerte meg a női kézilabda Magyar Kupát a Győr, és ezzel a sikerrel beérte az örökrangsorban eddig egyedüli éllovas Vasast. Csapatsportok Kézilabda BL: a Paris SG ellen is játszhat a Veszprém 2016. 19:25 Kialakult a férfi kézilabda Bajnokok Ligája Final Four mezőnye, miután a Paris SG nyolcgólos összesítéssel jutott túl a Zágrábon a negyeddöntőben
A Tót atyafiak és A jó palócok közös jellemzői A cím mindkét kötet esetében a kötet szereplőinek származását nevezi meg. A kötet témája: A Tót atyafiak a tót származású, különc főhősök érdekes történeteit tartalmazza. A szereplők többnyire a civilizációtól távol élnek, babonák lengik körül őket. A jó palócok című kötetben szintén az író szülőföldjén élő emberek történetei szerepelnek. Ezekben is gyakori a babona, a hiszékenység, a régről ápolt babonás hiedelemvilág bemutatása (pl. Az a pogány Filcsik). Az idő az író saját kora, pontosan nem meghatározható. Korstílus: romantikus és realista is. A realizmus jegyei: valósághű tájfestés, jellemábrázolás. A romantika jegyei: váratlan (jellem)fordulatok, túlzások, eszményítés, nagy mértékű megoldások (pl. a bacsa felgyújtja a nyájat, Gélyi János keserűségében a szakadékba hajt lovaival: inkább a halált választja, de nem él hűtlen felesége mellett). Ezek a végzetes megoldások romantikus elemek. Mikszáthot egyébként sokáig a romantika és a realizmus határán alkotó írónak tekintették, ezt a két novelláskötetét inkább romantikusnak, dzsentri témájú műveit pedig inkább realistának tartották.
175 évvel ezelőtt, 1847. január 16-án, Szklabonyán megszületett Mikszáth Kálmán († Budapest, 1910. május 28. ) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja. "A gondolatok szemtelenek, és nem engedik magoknak azt mondani: "Takarodjatok innen! " – Az író egyik híres mondása. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól. 1874-ben jelent meg első önálló műve – az "Elbeszélések" – két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
Az 1980-as évek közepétől terelődött rá a figyelem Mikszáth írásművészetének modern sajátosságaira: az újabb értelmezések a Tót atyafiak és A jó palócok romantikus elemeit csak játékos szerepnek tartják, amely jellemző volt a századvég európai modernitására. A két novelláskötet modern sajátossága az elbeszélői pozíció elbizonytalanítása (időnként mindentudó narrátor van, máskor a narrátor egy-egy szereplő vagy kisebb közösség tudatával azonosul). Mikszáth jól rávilágít arra, hogy milyen sokféleképpen mondható el ugyanaz a történet. A műfaj mindkét kötet esetében elbeszélés. (A szakirodalom korábban különbséget tett az elbeszélés és a novella műfaja között: novellának csak a rövidebb, egyetlen eseményre összpontosító és váratlan befejezéssel záruló kisprózai műveket tartották. A mai irodalomtudomány már kevésbé tesz különbséget novella és elbeszélés között, így a két kifejezés mintegy szinonimaként használható. ) Írói eszközök tekintetében gyakori az adomázás és a szabad függő beszéd (az elbeszélő E/3.