Onnantól pedig az együtt töltött idő örömtelisége határozza meg, hogy tartós marad-e az ismeretség, a szerelem kialakulásába pedig már a fent említett lélektani alapszükségletek, mélylélektani faktorok is szerepet játszanak. Ennek fontos részei a megfelelő ritmusban zajló, sem túl tolakodó, sem elmaradó önfeltárás, a közös pontok, a hasonlóság felfedezése, annak megélése, hogy a másik visszaigazolja azt a képet, amelyet magamról képzelek" – vázolja fel a pszichoterapeuta a szerelem szociálpszichológiai modelljét. Fontos megállapítása még ennek a koncepciónak, hogy a szerelem nem mindenki számára jelenti ugyanazt, hanem tulajdonképpen mi magunk határozzuk meg, hogy szerelmet érzünk-e, vagy sem. Fotó: Török-Bognár Reni, Ruha: Daalarna "Az is előfordulhat, hogy az elménk becsap minket, és egy-egy érzést tévesen értelmezünk szerelemként. Egy felfokozott, izgalmi állapotot például összetéveszthetünk egy másik ember iránti vonzalommal" – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel. Antoni Rita: A Nőkért Egyesület kampányai a nők elleni erőszak ellen a 16 akciónap alatt | Nőkért.hu. Ezzel kapcsolatban sok izgalmas kísérletet is végeztek.
Dara állítása szerint az edzőnél automatikus volt, hogy rácsapott és belemarkolt a lányok fenekébe. Bernek azt mondta, ő ennek nem látta a nyomát: "Dara Eszter sztoriját én is csak olvastam, ez engem is váratlanul ért. " "A másik, amit el tudok mondani, amikor 2013-ban megjelent Szepesi Niki könyve, többen aláírtuk a nyílt levelet, nem nagyon volt más választásunk, alá kellett írni. A szexuális zaklatás részre nem látok rá, abban nem is szeretnék állást foglalni" – mondta Bernek. Kozma nikolett pszichológus i 2. Turi György legeredményesebb tanítványa, a kétszeres világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes Cseh László volt az első, aki két interjúban is arról beszélt, hogy lelki terrorban éltek Turi György edzésein. Később Kozma Dominik is megerősítette Cseh szavait, és elmondta, hogy előfordult olyan, hogy Turi a hajánál fogva rángatott ki valakit a medencéből. Egerszegi Krisztina gyerekkori edzőtársa, Kiss Noémi író pár napja szintén arról beszélt, hogy az úszóedző évtizedekkel ezelőtt testi fenyítést alkalmazott a tanítványain.
HÁZASSÁG: Rosta Dániel Attila és Molnár Anna, Nadj Perge Mate és Balázs Melinda. Székesfehérvár Városportál - Kozma-Vizkeleti Dániel pszichológus, családterapeuta előadása szülőknek a Tópartiban. HALÁLESET: Takács Tivadar, Polgár Tamásné Palkó Erzsébet, Goda István, Göndics Géza, Dr. Horváth Béla Péterné Dr. Lascsik Edit, Kámán Istvánné Gecse Judit, Markó Istvánné Kolonics Gizella Julianna, Horváth Ferencné Horváth Sarolta, Szentgyörgyvölgyi István, Hajba Miklós, Dávid Kálmán, Kulics Károlyné Tóth Zsuzsánna, Laczó Zoltánné Hauser Elvira, Pósfai Miklós, Auer Ernőné Velladics Ilona, Kovács László, Hegedüs Endre József, Völler Lászlóné Szabó Erzsébet.
A vidék lelke című novelláskötet igyekszik átfogó képet adni az elmúlt kb. 100 év vidéki Magyarországának életéről. Viszont a közel 350 oldalas gyűjtemény szereplői kivétel nélkül az önsajnáltatás vagy a túlkompenzálás áldozataivá válnak, ami annyira kevés és demagóg tanulság, hogy egyszerűen nem lehet elhinni. Csabai László Kép forrása Az őszinteség jegyében fontos tisztázni, hogy a kritikus is csak ember, így őt is korlátozhatja saját szocializációja. Nekem például Pest külvárosába születve – a mai napig ott élek – kellene kezdenem bármit is a durván elszegényedett vidék irodalmi leírásával. Általános iskolai éveimhez, első irodalmi tapasztalataimhoz nyúlok vissza, Móricz Zsigmondhoz, a Hét krajcár és a Barbárok szerzőjéhez: míg előbbit tragikusságában is játékos bátorsága kedvesen emlékezetes olvasmánnyá tette a számomra, addig utóbbi egyenes és nyers realizmusát kevésbé éreztem a magaménak. Csabai László A vidék lelké ben mintha csak gyártmányban nyújtana át az utóbbi típusból hétszer három történetet.
Jelenlegi hely Csabai László pár éve sikeresen honosította meg irodalmunkban a "duovella", vagyis a páros novella műfaját. Azóta továbblépett: új kötete hármas történeteket, "triovellákat" tartalmaz. A triovellák részei úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogy a kirakós darabjai. Legtöbbször az elsőben elkezdett történet folytatódik, és a főhős új s még újabb történelmi korban vagy helyzetben találja magát. Előfordul, hogy valamilyen közös motívum kapcsolja össze a résznovellákat, esetleg ugyanazt a történést látjuk három eltérő szemszögből, a la A vihar kapujában. Az első pillantásra egyszerű életeknek így soha nem látott mélységei tárulnak fel, miközben az olvasót rendre meglepetések érik. S bár a nemritkán humoros történetek alapvetően a realizmus jegyében fogantak, olykor felvillan bennük egy kis fantasztikum is. Kedvenc kategóriák
Csabai László pár éve sikeresen honosította meg irodalmunkban a "duovella", vagyis a páros novella műfaját. Azóta továbblépett: új kötete hármas történeteket, "triovellákat" tartalmaz. A triovellák részei úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogy a kirakós darabjai. Legtöbbször az elsőben elkezdett történet folytatódik, és a főhős új s még újabb történelmi korban vagy helyzetben találja magát. Előfordul, hogy valamilyen közös motívum kapcsolja össze a résznovellákat, esetleg ugyanazt a történést látjuk három eltérő szemszögből, a la A vihar kapujában. Az első pillantásra egyszerű életeknek így soha nem látott mélységei tárulnak fel, miközben az olvasót rendre meglepetések érik. S bár a nemritkán humoros történetek alapvetően a realizmus jegyében fogantak, olykor felvillan bennük egy kis fantasztikum is. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 29 Ft
00cm, Magasság: 20. 00cm Kategória: Csabai László - A vidék lelke I. KONDA 1. Sakálok 2. Szövetkezés 3. Lángok II. NAPKOR 1. Hajnalhágó 2. Hosszú utazás 3. Az üzenet III. GÖRCS 1. Az eset 2. Hívás 3. Görcsoldás IV. POGÁNY VÁGYAK 1. A lányok és asszonyok is boldogok akarnak lenni 2. Delfinek i 2. Delfinek 3. Liliomtisztán V. AZ ALFÖTÖRZS I. Rutin 2. Küldetés 3. A másik oldal
Csabait tehát jó ideje foglalkoztatják a novellák összekapcsolásának, párbeszédének lehetőségei. A Száraz évszak páros történetei kapcsán egy interjúban elmondta, a folytathatóság esélyét azért tartja fenn, mert realista íróként arra törekszik, hogy "az adott novellában bemutatott válsághelyzetet az adott emberélet válságseregének egy részeként tüntesse fel. " Ezen túl azt a praktikus magyarázatot is felveti, hogy nem mindig tudja valamennyi felmerülő elképzelését egyetlen novellába belesűríteni. (Az a jó, ha nincs végleges lezárás – Beszélgetés Csabai Lászlóval, Kortársonline, 2015. 04. 07) A vidék lelke hét csokorba gyűjtött hármas történeteit nem fűzi egybe központi cselekményszál, mégis összetarja őket néhány később tárgyalandó motívum, illetve az a nagyjából lineáris vonalvezetés, amely az úri Magyarország világától indul, elvezet a kommunizmus évtizedeiig, majd a rendszerváltás korszakával folytatódik, és végül a jelennel zárul. A szerző által triovelláknak nevezett hármas egységek már szorosabban kapcsolódnak össze.
Ha egy-egy adott sztori önmagában – mind időben, mind pedig térben – távol is állna az olvasótól, a hatalmi játszmák hierarchián alapuló ismétlődései, a társadalmi különbségekből fakadó kiszolgáltatottságérzés koroktól függetlenül újra- és újrateremtődő jelensége húsba vájóan ismerőssé teszi a kondás apró stiklijeit éppúgy, mint a pártvezető ok-okozatiságon alapuló kedélyes fenyegetőzését. Van még valami, ami Csabai szerint állandó: a tenyészkanok, amióta világ a világ, termékenyítenek, az anyakocák fogannak s fialnak, a malacok szopnak szorgalmasan, a süldők pedig erősödnek. "A sertéseket egyáltalán nem érdekli az országos politika, a békeharc hullámhegyei és hullámvölgyei, a nemzetközi helyzet fokozódása. " A civilben történelemtanár író gondosan ügyel a szociografikus hitelességre, ugyanakkor olyan irodalmi zamatossággal, nem utolsósorban pedig humorral szövi a valószerű – többnyire fikciós, néhol valósághű – történeteit, hogy a mondatai szó szerint etetik magukat. Abbahagyhatatlan kalandozást nyújtva a Vesuvio bártól, ahol a táncosnő úgy teszi-veszi magát, hogy kilátszanak a csöcsei, a szerző Szindbád-regényeiből már jól ismert Nyárligeten át a szibériai internálótáborokig.
Az e lőző kötet, a Száraz évszak összefüggő páros történetei után ezúttal hármas történetekre bontott ciklusokban, azaz triovellákban gondolkodik a szerző, legalábbis ezt állítja a fülszöveg. A koncepció akkor kezd izgalmassá válni, amikor az ember ezeken a hármasokon túlmenően is összefüggéseket vél felfedezni, és el kellene döntenie, hogy most vajon novellákként vagy novelláknak álcázott helytörténeti regényként kell-e olvasnia a minden esetben Nyárligeten vagy annak a közelében játszódó történeteket. Novellánként vagy maximum hármas novellánként szereplők sokasága bukkan fel, miközben lineárisan haladunk előre az időben: a könyv egészét tekintve eljutva nagyjából az 1900-as évektől a nemrég magunk mögött hagyott évtizedig. Minden lehetőségünk megvan tehát arra, hogy elmerengjünk a műfajiság kérdésén. Ezzel megérkezhetnénk oda, hogy A vidék lelke egy szociológiailag érzékeny és történelmileg hihetetlenül figyelmes, páratlanul nagy ívű próbálkozás a kortárs magyar irodalomban. Fotó: Sóki Tamás/MTI És bár az előbbi feltételes állítás minden eleme releváns a kötetre, a szövegek működésmódja nagyjából a második triovella közepétől kiszámíthatóvá és ezáltal unalmassá válik.