A Villanykörte Összeesküvés A Tervezett Elavulás története (magyar feliratos videó). (Hozzáférés: 2014. szeptember 28. ) Miért világít 113 éve folyamatosan egy villanykörte? [ halott link]
Értékelés: 8 szavazatból Megtörtént eseményeken alapuló dokumentumfilm olyan cégekről, akik szándékosan gyártanak hibás termékeket. Ez a film garantáltan más nézőpontba helyezi a Világot... Egykoron a termékeket úgy tervezték és készítették, hogy akár több generációt is kiszolgáljanak. Valamikor az 1920-as években egy csapat üzletember rájött, hogy ha termékeik hosszú ideig használhatóak maradnak, az a kevés eladás miatt tragédiát jelent az üzletüknek. Ekkor született meg a tervezett elavulás fogalma, a termékek élettartamának szándékos csökkentése. Nem sokkal ezután összeállt az első világméretű kartell, mely céljául tűzte ki a fejlődés, a nagyszerű ötletek egyik jelképének, a villanykörte szavatosságának csökkentését, ami a tervezett elavulás első igazi áldozatává vált. Egyéb epizódok:
érzékelhető elavulás: az elsősorban esztétikai szempontból alkalmas termékekre jellemző, pl. ruhákra. rendszer-elavulás: az a rendszer kerül élettartamában megtervezésre, melyben a termék működik, így a további alkalmazása nehezebbé válik. Ilyen pl. egy szoftver változása, vagy egy szerkezeti rögzítő elem (csavar) változása, ezáltal a régi rendszerbe nehezen illeszthető. programozott elavulás: pl. nyomtató összteljesítményét egy csip korlátozhatja, erre felhívják a vevő figyelmét. A médiában [ szerkesztés] A villanykörte-összeesküvés című film szerint a harisnyanadrágok eredetileg sokkal strapabíróbb anyagból készültek, de egy vezetői döntés nyomán a terméket újratervezték, és ez a gyengébb változat került forgalomba. Egy másik esetben egy nyomtatóba a gyártó egy olyan alkatrészt épített, amely egy bizonyos oldalszám kinyomtatása után blokkolja a nyomtató működését. Sok esetben egy termék javításának költségei olyan nagyok, hogy ez a felhasználó számára nem éri meg. [3] [4] [5] [6] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bernard London: A válság megoldása tervezett elavulás segítségével (1932) – politikai röpirat a nagy gazdasági világválság idejéből, mely a tervezett elavulás kötelező érvényű bevezetését javasolja.
DuPont konszern nejlonharisnyáinál is az 1940-es években. A Ford cég és a General Motors (GM) vetélkedésének idejéből: Henry Ford 1927-ig tartotta magát a tartós autó elvéhez, míg a GM szándékosan a divatos formára és a gyors divatciklusokra helyezte a hangsúlyt. Ford veszített: 1927-ben meg kellett szüntetnie a legendás T modell gyártását. Örökgyufa sikertelensége, akiket érdekelt, csak egyszer vásároltak. Források, kapcsolódó írások [] Egresi István: A "tervezett elavulás" avagy hogyan csapnak be bennünket a gyártók (Kontakt magazin 2014-08-30) Wikipédia: Tervezett elavulás Kapcsolódó témakörök [] Fenntartható fejlődés, újrahasznosítás, globalizáció, Önként vállalt egyszerűség
Van egy úgynevezett "Frekvencia érzékenység" menüpontunk, ahol a mikrofon érzékenységi tartományát lőhetjük be a témának megfelelően (wide és voice közül választhatunk, utóbbi például interjúk során lehet hasznos). A zajcsökkentés nem paraméterezhető, csupán be- vagy kikapcsolható. Zebravonalak is vannak (többféle), és megadhatjuk a videóra vonatkozó csúcsfény fényességét 180 és 255 között. Nikon d850 teszt manual. Értékelés Nagyon vártam a Nikon D850 bejelentését, mert az elmúlt években már szinte egyik dSLR gép sem dobogtatta meg úgy igazán a szívem. A D850-ben azonban minden benne van, amit szeretnék, ha épp gépvásárlás előtt állnék: nagy felbontás, remek autofókusz rendszer (lásd D5), magas ISO értékeken is alacsony zajszint, nagyon széles dinamikatartomány, nincs sávosodás, nagyon jó általános képminőség. A D850 rendkívül masszív felépítésű lett, amivel még a D810-et is maga mögé utasítja. Meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy ebben a kategóriában nincs nála "tömörebb" gép! Aki eddig is Nikon vázakat használt, az csukott szemmel is tudni fogja kezelni a D850-et, hiszen a kezelőfelületét nem "újították meg", nem zavarták össze a tervezőmérnökök.
Majdnem megfeledkeztem megmutatni a kivilágított kezelőfelületet! Remélhetőleg egyre több gépbe kerül bele ez a fillérekből megoldható, de óriási kényelmi pluszt nyújtó szolgáltatás, aminek nem csak az "éjszakai baglyok" fognak örülni. Cikkem első pontjának befejezéseként lássunk még pár termékfotót a D850-ről, hogyan is fest különféle optikákkal:
Az év utolsó fényképezőgép tesztjébe fogtunk nemrég, amikor a Nikontól megkaptuk a nyár végén bejelentett profi, full-frame szenzoros DSLR vázat, a D850-et. Noha MILC fronton a Nikon idén sem mutatott fel semmit, a tükörreflexesei közül pont azt a két gépét frissítette, amely kategóriákat itthon a legtöbben fontosnak tartanak. Egyrészt ott az APS-C vonal felső-középkategóriája, az is idén frissült a D7500-zal, ami természetfotósoknak és haladó amatőröknek is remek választás. Nikon d850 teszt film. Másrészt pedig a full-frame szenzoros profi gépek családja, amelyeket a hivatásosok és a tehetősebb lelkes amatőrök használják. Bár mind az APS-C vonal felső szegmense, mind a D8xx termékcsalád kvázi azonos mértékű érdeklődésre tart számot (legalábbis saját olvasói statisztikáink alapján), a főként esküvőfotósok, illetve fotóriporterek által használt full-frame szenzoros D8xx vonalnál mégis úgy gondolom, hogy többször fontosak azok a bizonyos technikai részletek és többeket is érdekelnek ezek az apróságok, amik egy-egy munka során meghatározóak lehetnek, mint az APS-C-s gépeknél.
Ha kellett, kizárólag az expozíció csúszkáihoz nyúltam. A képmintákat a korábban említett objektívekkel készítettem el. Az ISO-s képek a 24-70 mm F2. 8E ED VR Nikkorral készültek, íme: (Balra a gép JPEG-e, jobbra a RAW konverzió – kattints a nagyobb képekért! ) A D850 saját képalkotó algoritmusa által létrehozott JPEG állományok a tesztképek alapján egészen ISO 3200-ig nagyon jó minőségűek, ISO 6400-ig jó minőségűek (a finomabb részletek itt már azért kezdenek elmosódni), ISO 25 600-ig elfogadhatóak, majd a kiterjesztett érzékenységi értékeken már csak a végszükség esetére ajánlottak. A RAW fájlokból legyártott képek alapján bő 1 FÉ előnyre tehetünk szert, tehát gyakorlatilag az ISO 6400-as képek is nagyon jó minőségűek, a finomabb részletek is megvannak még, igaz, kissé szemcsésen. A fényképezőgép elég tisztességes használható dinamikatartománnyal rendelkezik, ahol főleg a bebukott képrészleteket lehet előhozni sávosodás (banding) és zajosodás nélkül. Teszt: Nikon D850 - MLZphoto. Még a 2, 5-3 FÉ-vel alá exponált részeken is szépen előhozhatóak a részletek.
A kiégett felületek egy része is menthető, de messze nem olyan mértékben, mint a bebukottak. A képmintákat feltöltöttem a szerverre, ott többek közt pár RAW fájlt is találtok, amin mindenki maga is kísérletezhet. Vigyázat, a JPEG állományok akár 40 MB-osak is lehetnek (a RAW fájlok 100 MB körüliek)!
A kijelző dönthető, aminek előnyeit elsősorban élőképes használat során vesszük majd észre. Jobbra felfelé egy kis joystick látható, amivel alaphelyzetben az AF mezők közül válogathatunk. Bár élőképes módban az érintőképernyőn oda tehetjük a fókuszt, ahová szeretnénk, az optikai keresőt használva a kijelző nem használható az AF-mező kiválasztására. Jut eszembe: a kereső ablakát a profi ligában megszokott módon, egy kétrészes redőnnyel zárhatjuk, így szórt fény nem jut be a szenzorhoz (innen legalábbis). Nikon d850 teszt 2020. A D850 is két memóriakártya foglalattal van ellátva. Ezek közül az egyik (a fő foglalat) egy XQD formátumú, míg a másikba SD, SDHC, SDXC kártyákat tuszkolhatunk. A D850 támogatja az UHS-II szabványú egységeket is, ami fölöttébb örvendetes, hiszen sorozatfelvételnél nagyon jól jön minden plusz sebesség. A memóriakártyák szerepköre a menüben állítható be: a másodlagos kártya túlcsordulás esetén, biztonsági másolat készítésére, vagy "RAW elsődleges, JPEG másodlagos" célra használható. Persze, választhatjuk az SD foglalatot is elsődlegesnek, de ezt nem ajánlom a két formátum közti sebességkülönbség miatt (az XQD elméleti sebessége a legmodernebb SD kártyákét is bőven felülmúlja).
Amint már volt róla szó, a kijelző dönthető lefelé és felfelé is; a filigrán külsejű tartószerkezet fémből van és igen erős. Nem kell attól tartania senkinek, hogy a panel leszakad, hacsak nem készakarva szeretnénk megválni az egérmozitól.. A markolati oldallal szemközt különféle csatlakozók találhatók. Legfelül a fejhallgató kimenete és a mikrofon bemenete (mindkettő 3, 5 mm-es Jack aljzat), középen – óriási helypazarlással – az USB 3. 0 szabványú csatlakozó, míg alatta – szintén óriási helypazarlással – a HDMI. A "helypazarlás" nem véletlen, hiszen a csatlakozókat így tudták egy NYÁK-ra helyezni a mérnökök. Alul a szokásos kép fogadja a kíváncsiskodókat: balra az akku, az optikai tengely alatt a fém állványmenet, jobbra, egy gumifedél alatt pedig a portrémarkolat csatlakozója látható. Felülnézetből is a megszokott, "profi Nikon gép vagyok" csendélet tárul szemeink elé. Kompromisszum nélkül? Nikon D850 teszt – Birdie blogja. Balra a multifunkciós egység (módválasztás, WB, fénymérés stb. ), középen a vakusaru, jobbra a kis kijelző, a videofelvételt indító gomb, az ISO, az expozíció kompenzáció, a kioldó, és a bekapcsoló foglal helyet.