Dante találkozik dédapjával, Cacciagudiával és hosszan elbeszélgetnek. Emellett találkozik még Józsuával, Mekkabeussal és Nagy Károllyal is. ég: Jupiter ege – ahová a legigazabb bíráskodók jutottak be. Dávid királyt és más pogány fejedelmeket lát a költő. ég: Saturnus ege – itt élnek a magányos elmélkedők, Dante találkozik Damiáni Szent Péterrel, Szent Benedekkel és Péter apostollal. ég: Állócsillagok ege – a költőnek itt ki kell állnia az égiek vallatását. Innen látható Isten Birodalma. ég: Kristályég – itt található az angyalok kilenc kara. Miután Beatrice elfoglalja égi helyét, felsejlik Isten lényege, Dante pedig hosszú vándorútja végén megismerheti a tökéletes, teljes Szeretetet. Az Isteni színjáték üzenete: az emberi lélek végcélja a teljesség és a szeretet. Újdonsága: új világképet mutat, az egyháznak le kell mondania a hatalomról, hogy a lelkek vezetőjévé válhasson. Jelentősége: Dante felvonultatja a középkori szellemiség legfontosabb elemeit, korának minden tudományos ismeretét (csillagászat, földrajzi világkép), problémáit, kételyeit.
Segédanyagok « vissza a találati oldalra Feltöltés dátuma: 2011-06-20 Feltöltötte: anonymus Az isteni színjáték rövid összefoglalója. Tantárgy: Irodalom Típus: Olvasónapló hirdetés
Három rímmel összefogott háromsoros tercinákból fonódik össze a költemény úgy, hogy egy-egy strófa középső sora rímel a következő versszak első és harmadik sorával. Rímképlete: aba- bcb- cdc és így tovább. A hatalmas terjedelmű mű szerkezetében határozott rend uralkodik. Száz énekből áll, s ez a száz ének úgy oszlik három nagy egységre (Pokol, Purgatórium, Paradicsom), hogy a bevezetésen kívül mindegyik rész 33-33 (összesen tehát 99) éneket foglal magában. Az egyes másvilági birodalmak szintén háromszor három részből épülnek fel: 9 körből, 9 gyűrűből (erkélyből) és 9 égből (szférából). A hármas és a kilences számnak misztikus értelme van (számmisztika): a 3 a Szentháromságra (Atya, Fiú, Szentlélek), a 9 pedig Beatricére utal. A geocentrikus világképnek megfelelően ( geocentrikus világkép: a Földet a világmindenség középpontjának tekintető felfogás) az Isteni színjátékban leírt hármas birodalom a Föld középpontján áthaladó világtengely körül helyezkedik el. Ez a képzeletbeli tengely Jeruzsálemnél lép be a föld alá, s a Pokol lefelé egyre szűkülő körei tölcsérszerűen veszik körül.
Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem ahogy ő nevezte komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani:... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, III. kerület Stop Shop Óbuda Könyvesbolt 5 db alatt Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza Budapest, VII. kerület Libri Könyvpalota Összes bolt mutatása Eredeti ár: 7 999 Ft Online ár: 7 599 Ft A termék megvásárlásával kapható: 759 pont 1 499 Ft 1 424 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 142 pont 2 000 Ft 1 900 Ft Törzsvásárlóként: 190 pont 1 290 Ft 1 225 Ft Törzsvásárlóként: 122 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
VII. kör: Erőszakosok. I. gyűrű: Phlegeton folyó (IX. ének második fele–XVII. ének) V. Nagy szakadék. VIII. kör tíz bugyra. A gigászok kútja (XVIII–XXXI. ének) VI. IX. kör négy köre: Árulók (Júdás, Cassius, Brutus, a legfőbb bűnösök). Csalók, akikben bíztak. Lucifer. Út a Föld túlsó felére (XXXI–XXXIV
A mű első, leggyakrabban idézett része a Pokol. A többi rész – Purgatórium, Paradicsom – megértése, értelmezése jóval nehezebb, mint az elsőé. A Pokol leírása látszólag megfelel a keresztény ember elképzelésének: maga a helyszín, a hely neve, a benne található bűnös lelkek, a legmélyén félig jégbe fagyott Lucifer stb. Ez azonban csak részben igaz. Dante számára Vergilius nemcsak tisztelt ókori mester, akit műve egyik hősévé tehet, hanem forrás is. Az alvilág képzete Vergilius művében is az ókori görög felfogáson alapul. Aeneas – Odüsszeuszhoz hasonlóan, aki Dante művében is szerepel ( Pokol XXVI. ének) – leszáll az alvilágba, s Sybilla vezetésével megtalálja apját, aki megjósolja az ő és utódai sorsát. Dante művében is ráismerhetünk az ókori alvilág szereplőire (Kharón), helyszíneire (Acheron, Styx, Flegeton), az ókori pokol fejedelme (Dis) azonos Luciferrel. Ezek az egyezések, párhuzamok mutatják, hogy Dante mintaként használta az ókori műveket, mítoszokat. A Pokol képe ókori minták és keresztény elképzelések alapján jött létre.