"Akárhova mentünk, mindenhol enni kellett, ráadásul két fogást. Az első a leves, amit én nem értettem, mert miért nem adják víz nélkül, és akkor főzelék, vagy csak a levét és akkor megiszom pohárban. " Az ajándékozást sem szereti. "Soha nem tudom, hogy milyen arcot kell vágni, és félek, hogy nem vagyok elég meglepett, vagy örömteli, ebből pedig már volt sértődés" – fejtette ki. Ilyenkor a menetrendek is hiányoznak neki, például szorongást vált ki belőle, ha nem tudja, hogy meddig tart egy beszélgetés. Viktor ma boldog párkapcsolatban él, bár jó néhány nehézséggel kellett szembenézniük. Éppen ezért kitaláltak egy "párkapcsolati füzetet", amiben mindenféle hasznos dolgot leírtak. Például azt, hogy Viktornak fontos, hogy a barátnője a jobboldalán legyen, mert ő csak jobbra tud figyelni és beszélni. Autizmus spektrum zavar felnőtt korban 2000 Seneca 55 komplett fürdőszobabútor | Homelux A fiúnak egy kifordítható karkötője is van. A kék színű oldala jelzi, hogy jól érzi magát, minden rendben van vele.
Kontrollvizsgálatok Az általunk diagnosztizált gyermekek/felnőttek ambulanciánk gondozásába kerülnek. Autizmus spektrum zavar diagnózissal javasolt a rendszeres, évenkénti állapotellenőrzés, fejlődéskövetés. A gondozási tevékenység egyik formája a kontrollvizsgálat. Ennek keretében végezzük az éves fejlődéskövetést, valamint – igazodva az aktuális igényekhez – a következő típusú tevékenységeket: formális (pl. IQ tesztek elvégzése) és informális állapotfelmérés, melyre alapozva javaslattétel történik a fejlesztési irányokra, az intézményi (bölcsőde, óvoda, iskola, továbbtanulás, felnőttkorban nappali ellátás, lakhatás) elhelyezésre, munkábaállásra, az aktuális nehézségek, valamint a problémás viselkedések megoldásának lehetőségeire vonatkozóan. A autizmus diagnózissal járó szociális juttatások igényléséhez szükséges igazolásokat kontrollvizsgálatok alkalmával állítjuk ki, valamint a 18 éves korban esedékes orvosszakértői vizsgálatot, illetve a későbbi felülvizsgálatokat megelőző információgyűjtés is ilyen keretek között történik.
A spektrum e szélén lévőket nevezzük magasan funkcionáló autistáknak, akik az Asperger-szindrómásokkal megegyező tüneteket mutatnak. Szűken vett autista a lakosság négy tízezreléke. Autizmus spektrum zavarral azonban 25-ször több ember, azaz a lakosság egy százaléka küzd. Ahogy a statisztikákból látszik, az érintettek többsége magasan funkcionáló autista, illetve Asperger-szindrómás. Tulajdonképpen már a két zavar leírásának pillanatától vita tárgya volt, hogy az Asperger-szindróma az autizmus spektrum része-e, vagy egy ahhoz nagyon hasonló, de mégiscsak tőle jól elkülöníthető kórkép. A szakmai konszenzus abba az irányba halad, hogy a szindróma az autizmus spektrum része: a magasan funkcionáló autisták az Asperger-szindrómásokkal szinte megegyező tüneteket mutatnak. Ezért a közeljövőben az Asperger-szindróma, mint önálló diagnosztikus kategória valószínűleg el is fog tűnni a pszichiátriai betegségek közül, és besorolódik az autizmus alá. Az autizmus spektrumzavar és az Asperger-szindróma közti finom különbség "Autizmus spektrumzavarról olyan ember esetében beszélünk, akinél jelen van a társas, valamint a kommunikációs kölcsönösség zavara, azaz nem tud úgy részt venni egy társas interakcióban, hogy figyelembe vegye a másik szempontjait.
Ilyen szabály például az, hogy udvariasnak, önzetlennek és érdeklődőnek kell lennünk, ha beszélünk valakivel, a másik szemébe kell néznünk, közben pedig nem szabad furcsa mozdulatokat tenni a kezünkkel – a fejünket ütögetni meg pláne nem. Azonban a megfelelő verbalizáció nem egyenlő a kommunikációval: az Asperger-szindrómával élők ugyanolyan nehézségekkel küzdenek a szociális interakciók kezdeményezése, fenntartása és szabályozása terén, mint a megkésett beszédfejlődésű társaik. A beszédfejlődés eltérő ritmusán és módján kívül ugyanúgy megjelennek esetükben is azok a jellegzetességek (mint például az eltérő perceptuális működés), amelyek egy autizmussal élő személyre is jellemző. Az elmaradt diagnózis A magasan funkcionáló autisták és Asperger-szindrómások esetében sajnos nem ritka, hogy csak kamaszként vagy felnőttként kapják meg a diagnózist, melynek hiányában nemcsak hogy nem jutnak hozzá azokhoz a kezelésekhez és terápiákhoz, melyek lehetővé teszik azt, hogy felnőttként minél teljesebb és önállóbb életet élhessenek, hanem identitásuk és pszichés jóllétük is jelentős mértékben sérül.