A felkészülés Hat évtizeddel ezelőtt a Don csendjét harckocsik, lövegek, fegyverek zaja és halálsikoly zavarta meg. A sikoly a messzeségbe hatolt - térben és időben egyaránt. Hat évtizeddel később ezt a halk, de nem szűnő üzenetet két tucat diák,... 2003. január 31. Fagy és döbbenet Őrségben Korabeli filmhíradó: Honvédeink a legmostohább időjárási viszonyok közepette vívják elhárító harcukat az orosz hómezőkön. Sigmond Olivér: Megérkezett az ellátmány. Az ellátmány állt - mondd és írd - 36 bekecsből. Hát a 36... 2003. január 1. A történések Visszaemlékezések, beszámolók 1943 első napjai, a támadás kezdete 1943. január 11-12. 1943. január 13-14. január 15-16. január 18-19. január 20-21. 1942 karácsonyán A Don egyik kanyarulata. A század már... 2002. december 27. 1943. január 15. A hó és a fagy áldozatai. "Január 15-én csönd honolt Thurzó őrnagy zászlóaljának frontszakaszán, ez a nyugalom azonban senkit nem tévesztett meg, mert mindenki sejtette, hogy az újabb szovjet támadás csak napok - esetleg órák -... 2003. Don Kanyarban Elesettek Névsora: Felavatták A Don-Kanyarnál Elesettek Emlékművét | 24.Hu. január 4.
A hadsereg már a nyári csaták során is súlyos veszteségeket szenvedett, akadozott az ellátás, betegségek tizedelték a katonákat. A legyengült, megfogyatkozott alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak. A hiányos felszereléssel, fegyverzettel és téli ruházattal rendelkező magyar katonák mindezek ellenére a mínusz 30-40 fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, tartották állásaikat – emlékeztetett az államtitkár, aki szerint a fordulat január 12-én következett be, amikor a jelentős túlerőben lévő Vörös Hadsereg általános támadást indított a magyar állás ellen. Don Kanyar Túlélők Névsora. A katonák 2500 kilométerre a szülőfüldjüktől, számukra idegen célokért küzdöttek és áldozták az életüket – mondta Szabó István, majd úgy folytatta: nem a gyávaságuk miatt kényszerültek meghátrálásra, hanem az eredményes védelem reális feltételei hiányoztak. Az államtitkár kérdésként vetette fel, vajon akartak-e hősi halált halni az áldozatok, majd ezt megválaszolva azt mondta: valószínűleg nem, viszont katonák voltak, akik felesküdtek hazájuk védelmére, és az esküjükhöz hűen küzdöttek a végsőkig és adták legdrágább kincsüket, az életüket a hazáért.
A túlélők emelt fővel térhettek volna haza, ehhez képest szégyen, megaláztatás, állami kiközösítés várta őket – mondta. Hozzátette: a doni tragédia sokáig csak családi összejöveteleken volt téma, vagy még ott sem. A harctéren elesett vagy megfagyott emberekre csak szeretteik emlékeztek, özvegyeik, akik egyedül nevelték fel gyerekeiket – fűzte hozzá az államtitkár. A Don-kanyarnál elesett katonák nem születtek hősnek, akaratuk ellenére váltak azzá – fogalmazott Szabó István. Rámutatott: nemcsak a szenvedésükre és a borzalmakra emlékezünk, hanem arra is, amiből mindennek elviseléséhez erőt meríthetünk, ilyen a hazaszeretet, a család szeretete és az érte érzett felelősség. Az áldozatvállalás képessége a magyarság megtartó öntudata – hangoztatta. Az államtitkár beszédét követően Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi és Nánai László alezredes, protestáns tábori lelkész mondott imát az áldozatokért. Ezt követően a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök mutatott be.