Napra pontosan 555 éve, 1458. január 24-én választották meg Mátyást a magyarok királyává. A főurak könnyen kezelhető királyt akartak a trónon látni, és erre Hunyadi János kisebbik fia, aki ekkor még egy darabig a rabság keserű kenyerét ette Prágában, alkalmasnak látszott. Hogyan lett mégis Mátyás erős kezű uralkodó, és mi volt a szerepe a szokatlanul rideg tél miatt befagyott Dunának? A nem egészen 15 esztendős Hunyadi Mátyást a hagyomány szerint a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. A valóságban azonban a választást az országot irányító főúri ligák komoly alkudozása előzte meg. Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse, Mátyás sorsa is nehézre fordult, V. Tényleg a Duna jegén koronázták királlyá Mátyást? | Híradó. László király ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta későbbi utódját. Ennek oka az volt, hogy a király kitüntetett kegyében álló Cillei Ulrikot, aki végre le akart számolni a túlságosan megerősödött Hunyadiakkal, előzőleg Nándorfehérváron meggyilkolták – erre válaszul V. László (előzetes ígérete ellenére) elfogatta és kivégeztette Hunyadi Lászlót, ám másik foglyával, Mátyással a főurak békétlensége elől külföldre menekült.
Ha épp nem háborúztak a jégen, a kereskedők örültek a fagynak, ugyanis ilyenkor megspórolhatták a komp vagy a hídvám költségeit. Utoljára 1963 telén fagyott be a Duna annyira, hogy néhol át lehessen rajta menni. Az ország legnagyobb folyója tehát régebben elég gyakran befagyott, ennek ellenére Mátyás jégen való koronázása nem igaz. Olyannyira, hogy az uralkodó még csak nem is Magyarországon, hanem Prágában volt királlyá választása idején. De akkor honnan jön a legenda? Mátyást a civakodó nagyurak már Szegeden megválasztották királynak, mert egy gyenge, irányítható uralkodót szerettek volna. Mint tudjuk, ez a húzásuk nem igazán vált be, mivel Mátyás vaskezű királynak bizonyult. 1458. január 24. | Királyválasztás a Duna jegén. Mivel az új uralkodó személye már megvolt, a Budára és Rákosmezőre összehívott királyválasztó országgyűlés csak formalitásként szerepelt. Elképzelhető, hogy az országgyűlés résztvevői a Duna jegén átkelve vonultak fel a várba. Az is lehetséges, hogy a döntést ünneplő nemesség özönlött a befagyott folyóra. Egy harmadik teória szerint pedig Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály vonult ki a jégre a vele érkező 15 ezer fegyveressel, hogy szorgalmazza az új király mielőbbi megválasztását.
Akárhogyan is volt, az biztos, hogy Mátyást nem a Duna jegén választották királlyá. Ez annak ellenére sem történhetett meg, hogy félévezrede normálisnak számított, ha kopogósra fagyott a Duna. 559 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választották királlyá Mátyást, aki talán az egyik legsikeresebb és leginkább ismert magyar uralkodó volt. Mátyásról, az igazságosról rengeteg történet maradt fent, miszerint álruhába öltözve járta az országot, hogy jobban megismerje lakóit, és segítse a rászorultakat. Egy legenda szerint Mátyás királlyá választása sem akármilyen körülmények között zajlott, ugyanis állítólag a Duna befagyott jegén történt. A Duna - Csónakbérlés Szentendrén. Régen normális volt Manapság nem szokott teljesen befagyni a Duna, mivel már nincsenek olyan kemény telek, mint fél évezreddel ezelőtt, ráadásul a folyót szabályozták is. Pedig régen teljesen normális volt, hogy a folyó télen teljesen bejegesedett. Mátyás király Forrás: M5 A krónikák szerint a rómaiak 172-ben úgy harcoltak a barbár seregek ellen a befagyott Dunán, mintha szárazföldön lettek volna.
2020 június 02 - 10:27 Duna (németül Donau, szlovákul Dunaj, horvátul és szerbül Dunav, románul Dunarea) A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. Forrása Németországban a Fekete-erdőben van, és a Fekete-tengerbe ömlik. Általában folyónak nevezzük, de az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást folyamnak hívják. Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tengertől Fekete-tengerig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. A Duna vizének másik hasznosítási módja a vízenergia felhasználása. Sok vízierőmű épült főleg a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában. A Vaskapunál épült meg 1972-ben Európa legnagyobb vízierőműve két duzzasztógáttal.
Egy harmadik teória szerint pedig Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály vonult ki a jégre a vele érkező 15 ezer fegyveressel, hogy szorgalmazza az új király mielőbbi megválasztását. A szegedi megállapodás értelmében ugyanis Mátyás királlyá választása esetén Mihálynak járt a kormányzói tisztség. Forrás:
A kutatók ezzel pontot tettek egy több mint 500 éves vita végére. A szegedi egyezmény V. László halála után a magyar főurak Szegeden ültek össze. A megosztott, egymás hatalmától félő bárók nem akartak tetterős királyt a trónra ültetni. Szilágyi Mihály és Garai László, a két legerősebb főúr megállapodott a 15 éves Mátyás jelölésében. Szerződésükbe, amelyet a történelem szegedi egyezmény néven őriz, számos, a királyi hatalmat korlátozó pontot is belefoglaltak: ilyen volt például Szilágyi gubernátori kinevezése, Garai nádori tisztségének megtartása, a ligák által összeharácsolt királyi birtokok magánkézen hagyása, valamint a Mátyás és Garai Anna között tervezett házasság is. Miután megszületett Szegeden a döntés, a főurak Budára indultak, hogy megállapodásukat az országgyűléssel is elfogadtassák. Hogy az egyezségnek nagyobb nyomatékot adjanak, Szilágyi Mihály 15 ezres serege is a vár alá vonult. Tarján M. Tamás történész a Rubicon című folyóiratban azt írta, 1458. január 24-én a Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg keveredett össze a leendő kormányzó seregével.
Elég rövid a sétaút, de ha valaki ennyitől is megéhezik, van lángos a parkolóban! 2. Érd-Ófalu kevésbé ismert, de izgalmas kirándulóhelye a Duna mentén húzódó erdős Beliczay-sziget, ami elnevezésével ellentétben ma már nem sziget. Valaha a szigetet egy vékony Duna-ág választotta el a szárazföldtől, de idővel ezt lecsapolták, így egy félkör alakú lápos terület alakult ki. A romantikus, vadregényes folyópartot egy ösvényen könnyedén végigjárhatjuk. Parkolni az egykori Thermal Hotel Ligetnél lehet. Solymár, Jegenye-völgy 3. Solymáron fekszik a Jegenye-völgy, amely kedvelt kirándulási célpont, különös tekintettel a vártól alig több mint egy kilométerre fekvő nagytisztásra, valamint az onnan kevesebb mint egy kilométerre fakadó Rózsika-forrásra. Az egész völgyet érdemes bejárni a város szélétől indulva. A Shell kútnál lehet lerakni az autót és az út túloldaláról indul a túra, melynek során egy kis vízeséssel is találkozhatunk. < A cikk folytatódik a következő oldalon > Először Pest megyét térképeztem fel alaposan és magam is meglepődtem, mennyi csodálatos hely van a környékemen, melyekről korábban maximum csak hírből hallottam, pedig egy, vagy maximum másfél órás vezetéssel elérhetőek.