2021. október 05, kedd 20:31 | Utánpótlás Ezen a héten Balatonbogláron, a Nemzeti Kézilabda Akadémián edzőtáborozik a magyar női és férfi ifjúsági válogatott. Fontos hír a sorsdöntő meccs előtt: Bánhidi Bence visszatérhet - Infostart.hu. Bohus Bea szövetségi edző ezúttal nem hívta be a nyári Európa-bajnokságon részt vett játékosokat, helyettük 22 tehetséges fiatal gyakorol együtt. Kárpáti Krisztián szövetségi edző a fiú korosztályváltás miatt teljesen új kerettel kezdte el a munkát, a fiúk novemberben már a hagyományos párizsi TIBY CUP elnevezésű nemzetközi tornán lépnek pályára. " Kármán Luca kivételével ezúttal nem hívtunk be játékosokat az Európa-bajnok csapatból, hanem kíváncsiak vagyunk a többiekre is. Természetesen soha nem veszítjük szem elől a tehetséges játékosokat, még akkor sem, ha adott esetben nem szerepelnek egy világversenyen. Szeretném, ha tudatosulna a gyerekekben, hogy attól függetlenül, hogy nyáron nem jutottak ki az Eb-re, dolgozniuk kell a klubjukban becsületesen, hiszen figyelemmel kísérem őket, az online mérkőzések segítségével bárkiről pontos információt kaphatunk.
Több fogadóirodánál is van számlám, de csakis olyanoknál, ahol jók (magasak) az odds-ok a labdarúgás és lóverseny fogadások, illetve a tenisz esetében. Kapcsolódó Bejegyzések
Tavaly tavasszal edzőtáboroztunk együtt az akkor még serdülőkorú kerettel, láttam, hogy ők is hasonló szisztémában dolgoztak, ahogy az akadémiák és a válogatottak is, az alapokkal tehát várhatóan nem lesz gond, a hozzáállással sem, mivel eddig szépen dolgoztak a fiúk itt Balatonbogláron. " Galéria A serdülő válogatott Gyálon, a juniorok SIófokon edzőtáboroznak. < vissza
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. A tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást. Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tájékoztatása szerint a lehető legkorábbi napon, csütörtökön csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavaznak. Pénteken szintén két országban lesz szavazás: Csehországban és Írországban. Csehországban két napos szavazást tartanak: itt pénteken és szombaton is lehet majd szavazni. Így tehát szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta és Szlovákia választópolgárai. A legtöbb uniós országban vasárnap lesz szavazás: vasárnap szavaznak Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.
A Fidesz-KDNP mai programbemutatója után holnap hivatalosan is kezdetét veszi a 2019-es európai választás kampányidőszaka. A Magyarországon május 26-án sorra kerülő voksolás tétje minden eddiginél nagyobb, mert a magyar választók a hazai pártokon keresztül véleményt tudnak mondani a migrációpárti uniós elit elmúlt ötéves teljesítményéről, és dönteni tudnak Európa jövőjéről is. Az Origo végigveszi, mi a tét. Szombaton hivatalosan is kezdetét veszi az európai parlamenti választási kampány Magyarországon, aminek a végén a magyarok (hasonlóan minden uniós országhoz) arról döntenek, kiket küldenek Brüsszelbe. A legkevésbé sem túlzó azt állítani, hogy az európai voksolásnak – és így a kampánynak – sosem volt még akkora tétje, mint most. A 2015-ben csúcsosodó migrációs válság alapjaiban változtatta meg Európát és a politikai erőviszonyokat. Az öt éve hatalmon lévő brüsszeli elit meggyengült, és előretörtek a bevándorlásellenes pártok, amelyek májust követően megrengethetik a jelenlegi elit hatalmát.
Az EP-választás tétje: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok mennek-e Brüsszelbe Most először van valódi tétje az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. Sőt, hosszabb távon a bevándorláspártiak a migráción keresztül akarnak dönteni Európa jövőjéről is: céljuk a tagállami szuverenitás és a nemzeti identitás teljes felszámolása, a brüsszeli központú, multikulturális európai birodalom létrehozása – mondta Lánczi Tamás az Origónak. Mráz Ágoston Sámuel pedig arról beszélt, hogy 2019 őszétől két és fél év választás nélküli időszakban nehéz lesz kitartani azon pártoknak, amelyek most nem bizonyulnak életerősnek. A baloldal két pártja között is folytatódik a "roncsderbi". Amennyibenn... Szijjártó Péter: Minél több magyar nyilvánítsa ki véleményét a szavazáson Ha Magyarországon nagy többsége lesz a bevándorlásellenes álláspontnak a vasárnapi választáson, akkor hétfő reggeltől az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban sokkal eredményesebben tudja a Fidesz-KDNP képviselni azt az álláspontot, hogy nekünk van egyedül jogunk, magyaroknak eldönteni azt, hogy ki jöhet be az országba, és kikkel akarunk itt együtt élni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fidesz-aktivisták előtt Budapesten vasárnap.
A 2015 óta tartó migrációs válság félrekezelése, amelynek során észak-afrikai és közel-keleti, túlnyomó többségében muszlim migránsok árasztották el Európát, nagyon jelentősen megerősítették a bevándorlásellenes pártokat. Ők voltak ugyanis azok, akik a merkeli Willkommenskulturral ellentétben felismerték, hogy az illegális bevándorlók rendkívül komoly biztonsági kockázatot jelentenek, amit az utóbbi évek terrortámadásainak több száz áldozata is bizonyított. Orbán Viktor Forrás: V4NA Az Európai Parlamentet a tagállamiakhoz hasonlóan egy elnök vezeti, akit két és fél évre választanak meg, 14 alelnök mellett. A mostani vezető a néppárti Antonio Tajani. A megválasztásához eddig a néppárti és a szociáldemokrata frakciónak megvolt a többsége, most azonban erre kevés az esély. Hétfőn mindenképpen új korszak kezdődik az EU-ban. A bejutott képviselők a választások után az EP 20 állandó szakbizottságának egyikébe ülnek be, amelyek létszáma változó, de az összetétel alapvetően tükrözi a teljes parlamentét.
Az első magyarországi EP-választás 2004. június 13 -án zajlott 24 mandátumért, a következő 2009. június 7 -én 22 mandátumért, majd 2014. május 25 -én 21 mandátumért és 2019. május 26 -án 21 mandátumért (a nizzai szerződésnek megfelelően). A választás menete A választás arányos pártlistás szavazással történik (egy fordulóban), amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta, a választási küszöb 5%. Az egész ország egyetlen többmandátumos választókerület. A választási rendszer zárt listás és az arányos mandátumelosztásra D'Hondt módszer t alkalmazzák. [1] Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 21 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában. Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba (frakciókba) tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból.