(A dokumentumfilmben ez a rész szól a lehetséges okokról. ) A nátriumos agyagásványok nem tapasztják egymáshoz a talaj szemcséit. Az így meggyengült talaj megcsúszhatott. Ezt az elméletet támasztják alá azok a műholdradaros mérések, amelyek szerint évente 1 cm-rel mozdult el a tározó gátrendszere. Ronthatta a gát stabilitását az is, hogy a lábánál kis mennyiségben szivárgott az iszap, amelyet az üzemeltető visszaszivattyúzott. Ez olyan körforgást indíthatott be, amely lassan alámoshatta a gát alsó rétegét. További szempont, hogy a hőerőművi szürkepernyéből és salakból épült gát mind a mai napig nem cementeződött teljesen össze. A Magyar Állami Földtani Intézet vizsgálata szerint meghibásodott a fölösleges vizet szivattyúzó rendszer. Emiatt a vörösiszap felszínét 1, 5-4, 5 méter esővíz borította, és a tározó északnyugati sarkában volt a legmélyebb. Vörösiszap-katasztrófa: döntött a Kúria a Mal Zrt. három egykori vezetőjének jogerős ítélete ügyében - Infostart.hu. A gátszakadáshoz tehát a víznyomás is hozzájárult. Egy további felvetés szerint az ajkai tározókat úgy tervezték, hogy a gátakat majd a vörösiszap nyomása stabilizálja.
– Sághy-Takács Krisztián, ajkai tűzoltó őrmester, 2010 "Amikor Devecserre érkeztünk, még folyt az utcákon az iszapos víz. Döbbenetes volt a látvány. A tűzoltó kollégák szemében viszontláttam azt a hitetlenkedést, amit én is éreztem, mert ép ésszel azt gondolná az ember, hogy ilyen nem történhet meg, de mégis megtörtént. Az is lehangoló volt, amikor napok múlva láttam, ahogy egy egész élet munkáját, egy korábban gyönyörű házat a munkagép húsz perc alatt a földig rombol. Felfoghatatlan volt. " – Czomba Péter tűzoltó alezredes, megyei igazgató, 2010 "Elborzasztott, amit ott láttam. Pályafutásom során átéltem ciánszennyezést, pusztító árvizeket, sok mindent, azt hittem, nekem már nem tudnak újat mutatni. Ehhez képest egy vadonatúj kihívás elé állított az élet mindannyiunkat. Túlzás nélkül állíthatom, hogy megfeleltünk ennek a kihívásnak. Újabb vörösiszap katasztrófa!. Mérhetetlenül büszke vagyok azokra a hivatásos kollégákra, akik gondolkodás nélkül gázoltak az iszapba, hogy tegyék, amit esküjükben vállaltak. " – Dr. Bakondi György tű.
Következmények: A súlyos emberi tragédiákon és természeti anyagi károkon túl a katasztrófa sújtotta térségre a legnagyobb csapást mégsem a vörös-iszap fizikai és kémiai hatása, hanem az elfelejtett, vagy meg sem szerzett kémiai tudás következtében létjogosultságot nyert "ötletelés" jelentette és jelenti - hasonlóan a ciánkatasztrófához - amikor az ország önvédelmi reakcióját szintén a politikai hatalom nem engedte működni. Nevezetesen akkor a kármegelőzési intézkedések meghozói nem tudták, vagy nem akarták tudni, hogy a cián az oxigén hatására ártalmatlan vegyületre bomlik. Most meg nem tudták, vagy nem akarták tudni, hogy a vörös-iszap nehézfém tartalma annak szilárd fázisában van, nem pedig a folyadék fázisban, mindaddig, amíg a kémhatása lúgos tartományban van! 10 éve történt a vörösiszap-katasztrófa › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. Ezért tömény savakkal tilos az erősen lúgos iszap közömbösítése, az élővizekben és a termőtalajokon egyaránt. Az sem lehetett titok, legfőképp a szakirányú tudományok művelői előtt, hogy a termőtalajok önvédelmi rendszere, ha hagyják működni, működik.
Közel két hónappal a tragédia ut{n a vörös-iszappal borított termőtalajok a pH 13 értékű lúgos oldatot a talajoldatban pH 8, 5 al{ közömbösítették és a gyakorlatilag elpusztított talajélet jelenleg m{r 80%-ban regener{lódott minden különösebb külső beavatkoz{s nélkül is! Hib{s döntés volt a termőtalajok megtisztít{s{nak megkezdése az iszapréteg megszikkad{sa, vagy megfagy{sa előtt! A megszil{rdult vörös-iszapot ugyanis élesen el lehetett volna t{volítani a termőtalaj felületéről. A végrehajtott intézkedés következtében viszont l{thatóan "bedagony{zt{k", belegyúrt{k a vörösiszap egy részét a talajba. Az, az intézkedés pedig, hogy az elöntött területeken a vörös-iszap letakarít{sa ut{n élelmiszer növényeket törvényileg tilos lesz termeszteni, a nemzetközi és az előzményekben leirt tapasztalatokkal minden tekintetben ellentétes elfogadhatatlan, a k{rvallott térséget élhetetlenné teszi! Budapest, 2010. december 1. Puskás Ferenc: 5 Hozzászólás a Zsigmond Király Főiskolán 2010. december 1-sején elhangzott "Humán biztonság helyzete Magyarországon - a Veszprém megyei vörösiszap katasztrófa tükrében" című előadáshoz (3 számozott oldalon)
2010. október 4-én, nem sokkal dél után átszakadt az ajkai timföldgyár 10-es zagytározójának gátja. A kiömlő, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az ipari katasztrófa tíz emberéletet követelt, 150-en megsérültek, 390 embert kellett kitelepíteni. Sehol a világon nem történt még hasonló tragédia. A zagytározó északnyugati sarkánál szakadt át a gát, a több százezer köbméter vörösiszap 40 km2-en terült szét. Embermagasságban hömpölygött végig Kolontár utcáin, házakat, parkokat öntött el, autókat, állatokat sodort magával. A szennyező anyag kipusztította a Torna-patak teljes élővilágát, jelentősen károsította a Marcalt, elérte a Rábát, a Mosoni-Dunát és a Dunát is. A vörösiszap a timföldgyártás mellékteméke, folyékony, sűrű, lúgos kémhatású, nehézfémtartalmú anyag, amely a bőrt égési sérülésekhez hasonlóan kimarja. A mentést a honvédség kezdte meg, a lúgot savval semlegesítették, a vizeket gipszporral, ammónium-nitrát műtrágyával próbálták megóvni.
Tízen meghaltak, több százan megsérültek a devecseri vörösiszap-katasztrófában. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2010. október 4-én súlyos tragédia híre rázta meg az országot: átszakadt az ajkai zagytározó 10-es kazettájának fala, a pusztító, 6-700 ezer köbméternyi vörösiszap elemi erővel hömpölygött végig Kolontár és Devecser községek utcáin, elérve egészen Somlóvásárhelyig. Vörösiszap-katasztrófa György István Péter A vörösiszap-katasztrófa mély nyomot hagyott a falvak lakóiban, hiszen nem csupán az anyagi és az ökológiai kár volt jelentős, de a néhol másfél-két méter magas hullámban végigsöprő zagy tíz ártatlan ember életét is követelte, emellett több százan megsérültek az ominózus napokon. Sokan értékeiket hátrahagyva kényszerültek menekülésre az utcákon az életükért. A vörösiszaptömeg egyik pillanatról a másikra érkezett a falvakba, az ár elképesztő erővel vitt mindent, akár utánfutókat, autókat is felkapott, és másodpercek alatt elsodort. De volt olyan autó, amit a garázsban szó szerint a fejére fordított a hatalmas mennyiségben bezúduló zagy.
Az őserdő hőse 2. 2003 HD Teljes Film Magyarul Online - Online filmek és sorozatok 2019 Magyarul Az őserdő hőse – Wikipédia 1080p Az őserdő hőse 2. 2003 Teljes Film port Magyarul Az őserdő hőse 2. videók Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (George of the Jungle 2, 2003) Tovább szaporodtak az őserdő hősei. George, a dzsungel királya és szerelme, Ursula majd kicsattan a boldogságtól, amikor megszületik közös gyermekük, ifjabb George, az őserdő legfiatalabb hőse. George büszke gyermekére, és reméli, hogy a trónörökös - aki nagyon hamar otthon érzi magát a liánok között - egyszer majd leveszi válláról a dzsungel vezetésének súlyos terhét. Az állatok azonban egyre dühösebbek a szőrtelen család fejére, ugyanis George immár sokkal több időt tölt nőstényével és csemetéjével, mint egykori barátaival. A feszültség tovább fokozódik, amikor felbukkan a dzsungelben az anyós, Ursula drága anyukája, aki nem képes beletörődni abba, hogy lánya egy beszélő "majom" szerelmét választotta.
Tovább