Nevetségesen polkorrekt Hollywood régóta törekszik a polkorrektségre, amivel alapjáraton nincs is semmi baj, de ez időnként olyan vadhajtásokat szül, mint most a Múlt karácsony. Egészen nevetséges, hogy mennyire patikamérlegen adagolnak benne mindent: minden kisebbség helyet kap benne, és szigorúan mindenki egy másik rasszba tartozó emberrel jön össze. Értem én, hogy ez London, ami a világot jelenti kicsiben, de ilyen mennyiségben ez már inkább tűnik röhejesnek, mint valószerűnek. A Múlt karácsony világában minden hajléktalan valójában jó kedélyű, életvidám, csak kissé koszos és bohém figura, aki alig várja, hogy egy karácsonyi műsorban énekelhessen a színpadon. Tényleg nem azt akarom a film szemére vetni, hogy nem realista, hiszen az Igazából szerelem is iszonyú messze van a valóságtól, de a Múlt karácsony világa annyira utópisztikusan jóságos, hogy az már röhejes. Múlt karácsony – Mi baj lehet egy sziruppal nyakon öntött tündérmesével?. Annyira kiegyensúlyoztak mindent, mintha a forgatókönyvet nem emberek, hanem minden arányt módszeresen kiszámító gépek írták volna.
Nagyon szeretem a karácsonyi filmeket, és mindig örülök, ha valami újdonság érkezik a mozikba. Több szempontból is kíváncsi voltam a Múlt karácsonyra. Mult karácsony kritika . Kicsit korainak tűnhet, hogy már november elején a mozikba kerül a Múlt karácsony című film, amit George Michael Last Christmas című dala inspirált, de ha azt nézzük, hogy néhány boltban és üzletben már szeptember végén Mikulás-csokit és műfenyőket lehetett kapni, kisebb túlzással megkésettnek mondható. Gondolom, hogy nem vagyok egyedül, mikor azt mondom, hogy a karácsony a kedvenc ünnepem. Az adventi időszakban mindig feldíszítem a lakást, és már hetekkel az ünnep előtt karácsonyi témájú filmeket nézek. Már csak ezért is heves érdeklődéssel vártam Paul Feig filmjét, mert mindig vevő vagyok egy újabb alkotásra, ami valamilyen formában az ünnep köré épül. Külön fokozta a kíváncsiságomat, hogy a Múlt karácsony alapjául George Michael közismert dala, a Last Christmas szolgált, az pedig már csak hab a tortán volt, hogy a forgatókönyvet az egyik kedvenc színésznőm, Emma Thompson írta.
Nem ülnek az olyan momentumok, mint a minden karácsonyi filmben kötelező elemként megjelenő activity-parti és ajándékozások körüli huzavona, vagy amikor a női szakasz pletykára éhesen, sutyorogva és nevetgélve kihallgatja James (Sope Dirisu) és Sophie (Lily-Rose Depp) vitáját. Ezek olyan, könnyed humort bevető jelenetek, amelyek kedvesek egy közepesen kellemes amerikai vígjátékban, de annál kevésbé állnak helyt egy drámában, amelyben egy természeti katasztrófa okozta apokalipszis az ünneprontó karakter, és nem egy kellemetlen nagybácsi. Ugyan a Silent Night valószínűleg nem akart a mai világjárvány-helyzetre reflektálni (hiszen a film sztorija korábban készült) mégis könnyedén felmerül a nézőben a párhuzam a két helyzet között. A túlnépesedés és a globalizáció miatt már évek óta rebesgetik virológusok, hogy reális alapja van egy pandémia megjelenésének. A Silent Night esetében pedig egy környezetszennyezésből származó jelenség indul el a pusztítás útján. Múlt karácsony (Last Christmas, 2019) [KRITIKA] | Filmezzünk!. Ahogyan a The True Cost című dokumentumfilmben elhangzik: " A változás elkerülhetetlen, mivel nem lehet továbbra is többet fogyasztani, mint amennyit a Föld termelni képes".
Nem így lett. Szerencsére az együttes és George Michael készített annyi jó slágert, hogy tökéletesen illeszkedtek az adott jelenetekhez. A történet szépen végig volt vezetve. Megfelelő mennyiségben utaztunk vissza az időbe, hogy megismerjük a szereplők múltját és tudjuk ki kicsoda és miért olyan amilyen. Bevallom Emilia Clarke sose volt szívem csücske és amennyire irritáló volt a film első perceiben karaktere, annyira szerethetővé vált a mozi végére. Arról nem is beszélve, hogy mennyire jól énekel a filmben. Ledöbbentem. Emma Thompson, mint jugoszláv bevándorlóként és Kate (Clarke) anyukájaként ismét nagyot alakított. Tulajdonképpen nem tudnék egy olyan színészt, színésznőt se kiemelni, aki csalódást okozott volna játékával ebben a bő másfél órában. A profin megírt forgatókönyvet mi se bizonyítja jobban, hogy a romantika és a karácsony középpontja mellett olyan aktuális témákat szőttek bele a storyba, mint a Brexit, a bevándorlás, migráció. Persze akadtak sablonok is, mint az ilyesfajta alkotások nélkülözhetetlen kellékei, mint a család fontossága, a betegségből való felépülés és a másság elfogadása, na és persze a szerelem, mint húzóerő.
-Az enyémen csak egy tolatólámpa, ami nagyon rossz, mert alig világít. -Ez a kis lebillenthető tartópolc a két ülés között ugyanolyan, csak a tavalyi modellben a másik irányba billen. -Nahát, ez a kézifék! Hát... ezt megírhatja, hogy megnevettetett! Egy pillanat, ez nagyon jó, ezt behúzom még egyszer. Új honda cri.cn. Az ablakemelők és a tükrök kapcsolói sokkal jobban kézre esnek, az enyémen itt elöl nyomkodok mindent. Az enyém automata, kicsit sokallom a 12 literes fogyasztást, viszont nagyon jó a Honda automatája, az ugyanolyan jól megy, mint ez, kézivel. -A tavalyi szerintem jobban billeg. -Nagyon jó, hogy ekkorák a külső tükrök. Ez a váltó nagyon jó. Az előzőben az ülés egyértelműen jobb, hogy nem csak a magasság, hanem a dőlésszög is állítható. Az emberek combcsontja között akár 10-20 centi különbség is lehet, hosszú úton pedig mindenki megérzi, ha nem tökéletesen kényelmes az ülés.
A CR-V motorházteteje alatt a forgalmazás kezdetén kétféle motor duruzsolhat, az egyik a kétliteres benzines i-VTEC, a másik pedig a 2, 2-es i-DTEC dízel. Ezek a hajtóművek dolgoztak a CR-V harmadik szériájában is, mielőtt azonban átkerültek volna az új modellbe, alapos frissítésen estek át a CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében. Többek között start-stop funkciót is kaptak. Bár a CR-V fogyasztása és károsanyag-kibocsátása jelentősen csökkent, a vezetési élmény a legkevésbé sem csorbult. Az i-DTEC motor teljesítménye és forgatónyomatéka 150 lóerő, illetve 350 Nm maradt, holott a CO2 emisszió a manuális váltóval felszerelt változatoknál 171 g/km-ről 153 g/km-re esett, az ötfokozatú automatikus erőátvitellel kínált modelleknél pedig 195 g/km-ről 175 g/km-re javult az érték. Új honda crv 2020. A kétliteres i-VTEC erőforrás 150 lóerő helyett immáron 155 lóerőt teljesít, forgatónyomatéka pedig 2 Nm-rel 192 Nm-re nőtt. Az erősödés dacára a széndioxid-kibocsátás 192 g/km-ről 174 g/km-re esett vissza a manuális váltóval gyártott CR-V-nél, és 195 g/km-ről 176 g/km-re az automatikus erőátviteli egységeknél.
Több mint ötmilliós eladott darabszámával a CR-V világszerte bestseller, népszerűsége 1995 óta töretlen. A most debütáló negyedik generáció az elődmodellek sikertörténetét hivatott tovább írni. A CR-V most első ízben elérhető lesz két- és négykerékhajtású változatban is, ugyanakkor a motorpaletta fejlesztésével minden eddiginél alacsonyabb a típus széndioxid-kibocsátása. Honda CR-V teszt - A HIBRID VAGY A KIS TURBÓS?. Az új modell értékesítése Európában 2012 novemberében indul, gyártását a swindoni üzemegység végzi. Karakteres megjelenése ellenére a negyedik generáción is egyértelműen látszik, hogy a CR-V család tagja. A korábbi szériához viszonyítva az új verzió még dinamikusabbnak tűnik, áramvonalas mivoltát a mélyre húzott övvonal és első lökhárító is hangsúlyozza. Utóbbi egy új dizájnú, hármas osztású, vízszintesen bordázott hűtőrácsot ölel körbe. A CR-V karakteres megjelenésében komoly szerepet játszanak az ősmodellt idéző függőleges hátsó lámpák, melyek afféle "térbeli megjelenést" kaptak a negyedik generációnál. Az olyan szabadidő-autós vonások, mint a széles kerékjárati ívek és a sötét színű műanyag védőburkolatok, megmaradtak.
Ezek után kellemes felüdülés volt a hibrid 5, 5 literes átlaga. Sőt, volt egy olyan 50 km-es szakasz, ami 4, 3 literes részeredményt hozott. A korrekt összehasonlítás kedvéért a hibriddel is megpróbáltam ugyanúgy figyelni a gazdaságosságra, mint a másik kettővel. Az erejével egyiknek sincs gond. Kiemelkedő dinamizmusról nem beszélnék, de a lendületes vezetéshez elegendőek. A hibrid viszont ezen a téren is jobb, és nem csak azzal az egy másodperccel, amivel megveri a turbós benzinest a nulla-százon. A villanymotor azonnal érkező ereje a kulcsszó, melynek köszönhetően kellemesebb vezetni, mint a kis feltöltőst, amelyben ha kismértékben is, a turbólyuk akkor is érezhető. A CVT váltó egyébként egész ügyesen elsikálja ezt, de nyilvánvalóan az sem ér a hibrid nyomába gázreakcióban. A hibridben nem az 1, 5-ös turbómotor adja a benzines részt, hanem egy Atkinson ciklusú, kétliteres VTEC szívómotor, ami 145 lóerőt és 175 Nm-t tud. Totalcar - Tesztek - Teszt: Honda CR-V 2.0i. Ehhez jön még a villanymotor ereje, és kész… – tudhatnánk le egyszerűen a hibrid sztorit, ha így lenne.