Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének választotta Windisch Lászlót, aki utána le is tette az esküt. Windisch László még a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként a Magyar Igazságügyi Akadémián 2017. december 11-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA A képviselők 136 igen szavazattal, 23 ellenében szavazták meg az ÁSZ új vezetőjét, 11 szavazat érvénytelen volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét a Fidesz-KDNP javaslatára jelölte a parlament illetékes bizottsága a posztra. Az ÁSZ elnökét az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre, titkos szavazással választották meg. Kiderült, mije van az Állami Számvevőszék vezetőjének – Mutatjuk a többieket - Blikk. Az ÁSZ eddigi elnökét, Domokos Lászlót 2010-ben választotta meg az országgyűlés, a 12 évre szóló mandátuma július 4-ig tart. (MTI)
Állami Számvevőszék;elnök;választás;Domokos László;Fidesz;ellenzék; 2022-06-21 13:00:00 Már a startvonalon elhasalhat az ellenzék esetleges jelöltje, akit a volt fideszes parlamenti képviselő, Domokos László posztjára szánnának. A jelenlegi vezető, egykori fideszes politikus, Domokos László tizenkét éves megbízatása július 5-én lejár, ezért az Országgyűlés hétfő délután már el is fogadta az utódlásban kulcsszerepet játszó eseti bizottságot. Megválasztották 12 évre az Állami Számvevőszék új elnökét - Nemzeti.net. A testületnek nyolc tagja lehetne, a Fidesz 4, a KDNP 1, a hatpárti ellenzéki összefogás 2, a Mi Hazánk Mozgalom pedig egy tagot delegálhat, de a bizottsági tisztségviselők és tagok megválasztásáról szóló parlamenti iromány tanúsága szerint a testületbe csak a kormánypártok, illetve Toroczkai László szélsőjobboldali alakulata delegált jelöltet, a hatpárti ellenzéki összefogás egyet sem. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben. Valaki akkor válhat az ÁSZ elnökjelöltjévé, ha legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapta.
Sőt, a törvényi rendelkezések is a Fidesznek kedveznek: már a testület előtt is csak az hallgatható meg, akinek behívását megszavazzák. Könnyen lehet azonban, hogy nem utódlásról, hanem hosszabbításról beszélhetünk, hiszen a NER részéről semmi sem indokolja Domokos László leváltását, aki eddig sem okozott sok fejfájást kormányoldalon. Az ÁSZ-vezér például az ellenzéki pártok környékén rendre szabálytalanságokra bukkant, de a hatalommal jellemzően kesztyűs kézzel bánt. Domokos megválasztásával kapcsolatban kerestük a parlamenti ellenzék pártjait. Többek közt arra lettünk volna kíváncsiak, várható-e közös jelölt, s kiket jelölnek az újonnan felállított eseti bizottságba. Választ lapzártáig egyedül a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalomtól kaptunk. A párt kommunikációs igazgatója Kisberk Szabolcs azt írta, a testületbe Szabadi Istvánt jelölték. Kisberk jelezte, több szakmailag alkalmas személy is felmerült köreikben ÁSZ-elnöknek, a párt most vizsgálja, hogy kit jelöljön közülük.
Minden magyar állampolgár belátására A Párbeszéd Megújuló Magyarországért Alapítványánál például négy megállapítást tett az ÁSZ, ezek az alábbiak: Az alapítványnak 2020. október 29-ig nem volt megfelelő számlarendje. Büttl Ferenc kuratóriumi elnök szerint ez a megállapítás helytálló, a hibát már az előző, 2017-re és 2018-ra vonatkozó ÁSZ-vizsgálat is feltárta. Annak eredményét azonban csak 2019-ben kapták meg, és ezután gondoskodtak a kiküszöböléséről. De mivel a mostani vizsgálat 2019-re is vonatkozik, amikor még nem volt megfelelő számlarendjük – hiszen az előző vizsgálat megállapításainak kézhezvételéig nem is tudták, hogy kell – az ÁSZ az új vizsgálatban is hiányosságként nevezte meg a problémát, de elismerték azt is, hogy 2020 végére az alapítvány már ebből a szempontból is megfelelt a jogszabályi követelményeknek. A második megállapítás lényege Büttl szerint az volt, hogy 2019-ben nem három, hanem csak két különböző ember írta alá a bizonylataikat. A kuratóriumi elnök azt mondta: nem is gondolták, hogy a banki átutalásokról szóló papírokat is három embernek (egy utalványozónak, egy végrehajtónak és ellenőrnek) kell aláírnia, de az ÁSZ megállapításai alapján már ezt is megoldották.
2000. július 18-án Porosenko Szolidaritás pártja és további négy másik párt, a Volodimir Ribak vezette Ukrajna Regionális Újjászületése Párt (Partyija rehionalnoho vidrodzsennya Ukrajini), Valentin Langyik Munka Pártja (Partyija Praci), Leonyid Csornoveckij Szép Ukrajnáért Pártja (Za kraszivu Ukrajinu), valamint Olekszij Kapuszta Nyugdíjasok Összukrajnai Pártja (Vszeukrajinszka partyija penszionyeriv) megállapodást írt alá az egyesülésről, és létrehozták a Regionális Megújulás Pártja – Ukrán Munkás Szolidaritás szervezetet, melynek kongresszusa november 17-én hagyta jóvá az egyesülést. Az új politikai pártnak Valentin Landik és Volodimir Ribak mellett Petro Posenko volt a társelnöke. Petro Olekszijovics Porosenko · Moly. 2001 márciusában a párt nevét Régiók Pártja (PR) névre változtatták és Mikola Azarovot választották meg pártelnöknek, ettől kezdve Porosenko a párt elnök-helyettese volt. 2001 decemberében Porosenko a Szolidaritással kivált a Régiók Pártjából és Viktor Juscsenko Mi Ukrajnánk Blokkjához csatlakozott, egyúttal a pártszövetség választási stábjának a vezetője lett.
Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol több száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is. A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terroristaszervezetekkel történő együttműködéssel. A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök komájaként is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon terroristákkal működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak. Hazaárulásért Ukrajnában akár tizenöt év börtön is kiszabható. (Borítókép: A kijevi bíróság korlátozó intézkedéseket rendelt el Petro Porosenko volt ukrán elnökre 2022. Petro olekszijovics poroshenko center. január 19-én. Fotó: Sergei Supinsky / AFP)
Az Európai Szolidaritás néven újjáalakult párt a május 24-i kongresszuson elnökévé választotta, és a párt elnökeként indul a július 21-re kiírt előrehozott parlamenti választáson. [6] Magánélete [ szerkesztés] Nős, felesége Marina Anatolijivna Porosenko (sz. 1962) kardiológus. Négy gyermekük van: Olekszij (sz. 1985), Jevhenyija (sz. 2000), Olekszandra (sz. 2000) és Mihajlo (sz. 2001). Egy unokája született, Petro (sz. 2014). Petro olekszijovics poroshenko trade. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hto je hto v Ukrajinyi (Ki kicsoda Ukrajnában), K. Kiadó, Kijev, 2004, ISBN 966-8039-30-0, p. 676. További információk [ szerkesztés] Petro Porosenko személyes honlapja (ukránul) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 14119388 LCCN: n2001089184 ISNI: 0000 0000 3750 756X GND: 116186167X BNE: XX5895127
Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Az Európai Szolidaritás néven újjáalakult párt a május 24-i kongresszuson elnökévé választotta, és a párt elnökeként indul a július 21-re kiírt előrehozott parlamenti választáson. [6] Magánélete [ szerkesztés] Nős, felesége Marina Anatolijivna Porosenko (sz. 1962) kardiológus. Négy gyermekük van: Olekszij (sz. 1985), Jevhenyija (sz. 2000), Olekszandra (sz. 2000) és Mihajlo (sz. 2001). Egy unokája született, Petro (sz. 2014). Petro Olekszijovics Porosenko - Hungarian Wikipedia. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Hto je hto v Ukrajinyi (Ki kicsoda Ukrajnában), K. Kiadó, Kijev, 2004, ISBN 966-8039-30-0, p. 676.