Az izgalmas beszélgetés során szó esett többek között az improvizációs színházról, a generációk közti különbségek áthidalásának lehetőségéről, de az irodalmi ösztönzésű Kulcsember-projektről is. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> A szerzővel legújabb könyvének apropóján beszélget a Nem Adom Fel Kávéház közössége, Köleséri Sándor moderálása mellett. Három év után újra Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet, a Festői szerelmek, az Írjál és szeressél című könyvek szerzője lesz az Irodalmi Kávéház vendége február 12-én, szerdán 19 órától a Magdolna utcában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Olvasson bele a Életemnél is jobban - 115 újabb szerelmes levél és történet c. könyvbe! (PDF)
Ráadásul Nyáry Krisztián inkább csak (csak? ) összegyűjti, rendezi és érthetővé teszi azt, ami számtalan kötetben szétszórva elérhető. Másfelől nézve viszont szétszórtsága miatt így elérhetetlen. "…Édesem, elutazás előtt olyan szépen néztél rám: de tudod, illetve tudnunk kell: hogy egy nézés nem kötelez semmire. – Állom, amit ősszel mondtam, ha néha elfeledtem is: Berlin után mondod nekem, hogy minden a régiben van-e vagy sem. Négy hét rövid idő, de hosszú, ha egyedül van az ember, és ráér szembenézni önnön lelkével, egy nehéz meleg asszonyanyukai közelség nélkül…" (Lesznai Anna Gergely Tibornak – 1918-1919) Nyáry Krisztián legfrissebb kötete nézőpontot kínál, összefüggést teremt, és rálátást ad. Elkezd egy munkát, amit aztán az olvasó teljessé/teljesebbé tehet azzal, ha felébresztett kíváncsisága által hajtva elkezd a könyv szereplőinek valóban jelentős tettei és művei iránt érdeklődni. "…az én nagy irgalmú Istenem előtt alázatosan fogadom, és annak szent malasztja által ígérem és kötelezem magamat, hogy undok és fertelmes vétkeimért egész holtom napjáig való töredelmes penitenciatartásommal életemet megjobbítom, és nemhogy többé azon vétkekbe esném, sőt még azoknak alkalmatosságaitól, gyanúságitól is, nem különben rossz szóktól, vénasszonyok, ámítók, kerítők, részegesek és rossz életben evezők társaságától magamat tökéletességgel elvonom és megoltalmazom.
Csáth Géza levélben írta meg öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan. Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t, és már másnap összeházasodott vele. Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették el utolsó szeretője leveleit. Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját. 40 történet sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. "Csáth 1919. július 22-én hazament, három revolvergolyóval megölte feleségét, majd nagy adag morfiumot vett be és felvágta ereit. Az öngyilkosság nem sikerült, megmentették. Nem sokkal később megszökött a kórházból, és egy határellenőrzés közben a zsebében lévő lopott gyógyszerekkel megmérgezte magát. Tíz évvel korábban azt írta: egy morfinista egy nap alatt ötezer esztendőt él. A házasságuk eszerint 12 millió év pokol volt. " (Nyáry Krisztián Facebook oldala) Kálmán C. György irodalomtörténész így vall Nyáry munkásságáról: "Az irodalmi műveket – általában a művészetet – nem lehet pusztán a szerzői életrajzok alapján értelmezni; sőt a műélvezőt gyakran félrevezetik az életrajzi tények.
Korának rocksztárja volt Liszt Ferenc, aki finoman szólva sem átlagos párkapcsolatban élt gyermekei anyjával, Marie d'Agoult-tal, de az biztos, hogy a levele alapján nagyon szerették egymást (ami aztán később gyűlöletbe csapott át, de ez már egy másik történet). Aztán jönnek a reménytelen szerelmek, ilyen volt például Katona József Déryné iránti érzelme, és II. Rákóczi Ferencről is kiderül, hogy a feleségén kívül volt még egy asszony az életében, aki elrabolta a szívét, és akivel a történelem viharai és társadalmi rangjuk miatt esélytelen volt a közös jövő. Mikes Kelemen Kőszeghy Zsuzsiról is írt - amúgy nem létező - nénjének, aki bizony nem őt választotta, hanem egy idősebb, ámde gazdagabb grófot. Igazi csemege Széchenyi István levelét olvasni Zichy Károlyné Seilern Crescence-hez, hiszen a szerelmesek tíz éven át csak epekedhettek egymásért, amikor a férfi ezeket a sorokat írta, még nem tudta, hogy egyszer házasok lesznek (és amúgy 7! gyereket hozott a feleség a házasságba, és még közös csemetéik is születtek, ki gondolta volna, hogy ilyen nagycsalád feje lett hirtelen a korábban agglegény Széchenyi?
2015. június 18. Megérte tüntetni: jövőre 13 milliárdot költenek az egészségügyben dolgozók béremelésére Zombor Gábor államtitkár szerint ez azt jelenit, hogy 2011-ben meghatározott bérkiegészítés beépül az alapbérbe, és arányosan megemelik a mozgóbérelemeket. Már idén ár az idén, július elsejétől 5, 3 milliárdot költenek béremelésre, a második félévtől emelik a szakdolgozók túlóra-, készenléti és ügyeleti díjait. (MTI) Tovább a múltba Közszféra béremelés 200 million Holdhercegnő teljes film videa ORGONA BÉRLET: Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész hangversenye - Keresztury Dezső VMK Zalaegerszeg Bmw e46 touring kipufogó Vizes folyás mire utal Diákmunka bács kiskun megye online Kérjük, add meg születési dátumodat: - Borsodi Közszféra béremelés 2010 c'est par içi Asseco central europe magyarország zrt Héra falfesték 16l ár
2022. jan 2. 11:50 #Facebook #közszféra #béremelés #Szentkirályi Alexandra Szentkirályi Alexandra - fotó: Pozsonyi Zita/Blikk Jelentős béremelésekkel indul a 2022. esztendő - közölte a Facebookra feltöltött vasárnapi videóüzenetében a kormányszóvivő. A közszféra béremelésére 800 milliárd forintot fordít az állam, és 750 milliárd forintnyi adócsökkentéssel segíti a kormány a vállalkozókat a minimálbér-emelés végrehajtásában - jelentette ki Szentkirályi Alexandra. Ezek a béremelések nem valósulhatnának meg a jó gazdasági teljesítmény és stabil pénzügyi gazdálkodás nélkül - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány veszélybe sodorta az egészségügy mellett a gazdaságot, így a béremeléseket is, ezért az egészségügyi védekezésre és a gazdaság védelmére több ezer milliárd forintot költött a kormányzat. A védekezés eredményes volt, hiszen a magyar gazdaság növekszik, a kormány pedig arra törekszik, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdasági növekedésből - fűzte hozzá.
Nemzetközi gazdaság 2021. 04. 13 | Szerző: Rostás Szabolcs (Kolozsvár) 2021. 13 | Szerző: Rostás Szabolcs (Kolozsvár) Rostás Szabolcs (Kolozsvár) | Megsürgette a közszférára vonatkozó bértörvény-tervezetének véglegesítését kabinete tagjainál Florin Citu román miniszterelnök, aki szerint az új jogszabály már nagyon le fogja szűkíteni a pótlékokra jogosult közalkalmazottak körét. A bukaresti hatóságok jó ideje próbálkoznak a különböző bérpótlékok megszüntetésével vagy lefaragásával, mivel a közszférában dolgozók jókora része jogosult az akár a fizetése 30 százalékát is kitevő stresszpótlékra és a toxikus környezetben való munkavégzésért, pszichikai túlterhelésért vagy bizalmas információk kezeléséért járó juttatásra. Részben ezzel magyarázható, hogy az év első két hónapjában 6, 6 százalékkal lépték túl a költségvetési keretet a személyi költségekkel járó kiadások. Az igazi okok azonban nem teljesen ismertek. "A hozzám befutott adatok szerint az első két hónapban és várhatóan márciusban is nagyobbak a vártnál a közalkalmazottak bérével járó kiadások.
Tudni akarom, mi a magyarázat erre, hiszen a hatályos jogszabályok szerint ennek nem lenne szabad így lennie" – jelentette ki a román liberális kormányfő, arra utasítva pénzügyminiszterét, hogy vizsgálja ki a túlköltekezés okát. Citu aggodalma indokolt, hiszen az ország márciusban elfogadott idei költségvetése 110 milliárd lejt (1 lej 73 forint) irányoz elő a közalkalmazottak bércsomagjára, és ezt a felső határt a miniszterelnök nem kívánja túllépni. Már csak azért sem, mivel kormánya – a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra hivatkozva – befagyasztotta a fizetéseket és a nyugdíjakat a 2020. decemberi szinten. Romániában – ahol a közszféra 1, 25 millió dolgozója a nyilvántartott ötmillió foglalkoztatott negyedét teszi ki – a közalkalmazottak bértömege több mint a duplájára hízott az elmúlt hat év alatt: miközben a román állam 2014-ben 11, 8 milliárd eurót költött a közszolgák fizetésére, 2020-ban már 26, 4 milliárd eurót, idén pedig ez a kiadás várhatóan 27, 3 milliárdot fog elvinni az államkasszából.
Ha pedig a garantált bérminimum is 3 százalékkal nőne, akkor az együttesen a versenyszférában dolgozók negyedét - mintegy 650 ezer embert -, a közszférában pedig az ötödét - mintegy 134 ezer embert - érintené. Egy 6 százalékos emeléssel a legkisebb bérek 170 700 és 223 200 forintra nőnének. Ezzel a versenyszférában dolgozók bő harmada, 898 ezer dolgozó keresne többet, a közszféra munkavállalóinak pedig csaknem a negyede, 151 ezer fő. Egy 10 százalékos béremelés miatt pedig több mint 1, 1 millió dolgozó fizetését kellene megnövelni. A jövő évre vonatkozó emelések várható mértékéről azonban egyelőre minden érintett rendkívül óvatosan nyilatkozik, konkrét százalékot senki sem kívánt megnevezni. A kormány szokásához híven most is igyekszik a szakszervezetekre és a munkaadókra tolni a felelősséget, mondván: nekik kell a minimálbérről megállapodniuk. Csakhogy a tárgyalások alapját jelentő számokra - a gazdaság egészéről és várható kilátásairól - jelenleg csupán a kormánynak van rálátása. Az államháztartás hiányától, a GDP alakulásától és az infláció mértékétől nagyban függ, mekkora minimálbért bírnak el a vállalkozások, illetve a költségvetési szféra.
Felidézték: a kulturális szektor képviselői többször jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon, hogy a közalkalmazotti bértábla változatlansága bérfeszültséget okoz. A kormány az intézkedéssel a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagálva, évtizedes problémát orvosol a kulturális szférában - emelték ki. Az Emmi tájékoztatása szerint a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása egységes jogállást és egységes munkavégzési feltételeket teremt, az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása pedig garanciát jelent arra, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amelyet a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre a kulturális szektor egészében - közölték. Emellett a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak.
Az állami szektorban a bérfejlesztés sokkal gyorsabb ütemű volt, mint a versenyszférában: 2014-ben a közalkalmazotti bértömeg az összbérköltség 24 százalékára rúgott, tavaly azonban már elérte a 30 százalékát. Szakértők szerint a romániai közszférában eszközölt béremelés mértéke mögött nem annyira gazdasági megfontolások húzódnak meg. Ionut Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy véli, a romániai állami szektorban túlzott mértékben emelkedtek a bérek, és immár a nemzeti termék (GDP) több mint 10 százalékára rúg az összköltségük, ami magasabb az európai átlagnál. "A versenyszférában a termelékenységgel arányosan emelkedtek a bérek, az állami szektorról azonban ez nem mondható el. Abszolút szükség van olyan intézkedésekre, amelyekkel kontroll alatt lehet tartani a közalkalmazottak fizetésével járó kiadásokat" – nyilatkozta a Ziarul Financiar című gazdasági-pénzügyi lapnak Dumitru. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom