Magyarországra is megérkeztek a német BAVARIA® termékei. Professzionális minőség, 50 év élettartam. A legmagasabb szintű minőség-ellenőrzés garantálja, hogy minden készülék hibátlan és állandóan üzemképes állapotban biztosítsa a létesítmény és az ott tartózkodók biztonságát. Oltási teljesítmény: 34B Oltóanyag-egység: 2 Szabvány EN 3-7:2004 Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány: SP 40/94 DIN EN3 Oltóanyag: 2 kg szén-dioxid CO2 Hajtóanyag: - Szélesség: 105 mm Magasság: 550 mm Teljes tömeg: 5, 8 kg Működési idő: 12 mp Működési hőmérséklet tartomány: -30° C-tól +60° C-ig Üzemi nyomás: 50 bar Próba nyomás: 315 bar Élettartam: 50 év A tűzoltó készülék helyét utánvilágító piktogrammal kell jelölni a jogszabály szerint.
14, 025. 00 Ft (+ ÁFA) A GLORIA 2 kg-os szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek minden olyan helyen alkalmazhatók, ahol követelmény a tiszta oltás, a gyors és egyszerű használat és fontos a megbízhatóság. Általános jellemzők: nagy oltásteljesítmény és hosszú működtetési idő, könnyen kezelhető, ellenőrizhető, újratölthető, szakaszosan működtethető, elektromos feszültség alatt álló berendezések oltása: a KS 2 SBS 35000 V-ig a KS 2 ST 1000 V-ig, megfelel az MSZ EN 3 szabványnak a fali felfüggesztő alaptartozék
Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Tűzoltó készülék (ABC porral oltó) - 2 kg 2 kg ABC porral oltó tűzoltó készülék PKM2A MSZ EN3Vizsgált oltóképesség: 13A; 89B; C Teljes magasság: 375 mm Teljes szélesség: 110 mm Bruttó súly: ~3, 7 kg Könnyen, gyorsan üzembe helyezhető, egy kézzel üzemeltethető tűzoltó készülék. Készüléktartóval ellátva, manométerrel rendelkezik. Magas oltóképessége miatt jogszabályi előírás alapján megfelel egy MSZ 1040 6 kg-os porral oltó készüléknek tehergépkocsi ban össztömegtől függően 3500 kg- 12000 kg. autóbuszban 31-100 személy befogadó képesség között. Kiválóan alkalmas lakások, nyaralók, hétvégi házak személyautók, csónakok védelmére. Nélkülözhetetlen nyaralásoknál, tűzgyújtással járó szabadtéri tevékenységeknél. Tűzoltó készülékek elhelyezésének követelményeiA gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek gondoskodni a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
Az új önkormányzati törvény IV. fejezete nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási "formára" vonatkozó általános szabályokról. Így nem "átalakulásról", hanem – amennyiben szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az új önkormányzati törvény IV. fejezetével. Erre a módosításra ad 2013. A helyi önkormányzatok társulásairól szóló szabályozás változásai. július 1-jéig szóló határidőt a törvényalkotó. A társulás sorsa tehát továbbra is a tagok kezében van. Szabadon dönthetnek a megszüntetésről, kiválásról, módosításról stb., a már említett egyetlen törvényi korlát keretei között (2013. július 1. után belső szabályaik nem lehetnek ellentétesek az új önkormányzati törvény IV. fejezetével). A jelzett törvények hatályon kívül helyezése csak azt jelenti, hogy az abban szereplő kötöttségek (egy kistérségen belül egy társulás, a finanszírozási feltételt jelentő feladatvállalás stb. ) megszűnnek, további alkalmazásukról az érintett önkormányzatok döntenek (maradhatnak a tagok, lehet ugyanaz a feladatellátás stb.
2013. 05:18 Törvénysértésre kényszerülhet rengeteg település Mintegy kétezer település várhatóan nem lesz képes arra, hogy az önkormányzati törvény előírásainak megfelelően nullszaldós költségvetést állítson össze az idén – írja a Napi Gazdaság hétfői számában. 2013. 13:41 Besokallt és lemondott a fideszes ipolytarnóci polgármester Lemondott a Nógrád megyei Ipolytarnóc Fidesz-KDNP-s polgármestere. Szabó Tibor a januárban életbe lépett önkormányzati törvény, valamint az ártéri házak problémájának kezelése miatt döntött így - tájékoztatta a község alpolgármestere csütörtökön az MTI-t. 2012. november. Új Önkormányzati törvény · Nagykanizsa és Térsége Önkormányzati Társulás. 28. 10:27 Megszavazták Tarlósnak a 48 százalékos fizetésemelést A főpolgármester azzal érvelt a közgyűlési szavazást megelőző vitában, hogy jelenleg ő a fizetési lista 52., míg helyettese az 53. helyén áll, az intézményvezetőkkel együtt véve pedig a 101. és 102. helyen vannak. 2013-tól havi bruttó 1 millió 296 ezer 321 forint illeti meg Tarlóst az eddigi 873 ezer 15 forint helyett. 2012. 09.
A fenti gondolatmenet alapján újraszabályozzák a helyi adókat is: ezeket ugyan az önkormányzatoknak kell majd beszedni, azonban az új törvény lehetőséget ad a helyi adók növelésére és újak kivetésére is. Ezzel a megoldással első ránézésre áthidalhatónak tűnik a városvezetők utóbbi időben megfogalmazott legfőbb félelme, éspedig az, hogy a kormány több pénzt fog elvonni, mint feladatot. Új Önkormányzati Törvény. Az szabad adókivetési jog (bár a részletek még nem ismertek) lehetőséget termet a városoknak, hogy szükség esetén többletpénzhez jussanak. Igen érzékeny pont lehet, hogy az átalakítás érinti a helyi iparűzési adók elosztását is. Ma a települések kevesebb, mint tizede lépi át évente a 100 milliós bevételi határt, az összes hipa-bevétel nyolcvan százalékán gyakorlatilag száz város osztozik. A tervezetből az körvonalazódik, hogy az önkormányzatok a hipá-ból kell hozzájáruljanak egy úgynevezett kiegyenlítő rendszerhez, amiből a térség működési és területfejlesztési kiadásait finanszíroznák. A lépés tehát nyilvánvalóan az önkormányzatok egy szűk körét érinti érzékenyen, az adókivetési jog ennek a lépésnek is valamilyen fajta ellentételezése lehet.
A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak majd. A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester – meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.
Kérdésünkre, amely szerint az új vagy újszerű, nemrég épült, többnyire hitelből és állami támogatásból finanszírozott önkormányzati lakások is benne maradnak-e a teljes körűnek tervezett értékesítési programban, Böröcz László azt válaszolta, hogy bizonyos esetekkel szűkülhet a lista, de véglegesen kizárni egyetlen bérlőt sem akarnak. Viszont azok a jellemzően a kétezres években épült önkormányzati bérlakások, amelyeket hitelből és állami támogatással finanszírozott beruházásból emeltek, csak az elidegenítési tilalom lejárta után válnak megvásárolhatóvá. Nem zárkózik el a javaslattevő az olyan garanciális elemek beépítésétől sem, amelyek igazságosabbá teszik a programot, de ehhez alapvetően két, egymással ellentétes álláspontot kell közelíteni egymáshoz. Az egyik az, hogy a kedvezményes vételi jogot bármilyen kritériumhoz, akár meghatározott idejű elidegenítési tilalomhoz kössék, a másik pedig, hogy a tulajdonukkal a leendő exbérlők is ugyanolyan szabadon rendelkezhessenek, mint bárki más.
A bérlakáskérdés most nem piaci, hanem szociális jellegű, az önkormányzati bérlakások a szociális védőháló részét képezik. Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetésével kiesik egy termék a piacról, ennek a hatását öt-tíz év múlva, az akkori pályakezdő generációk körében lehet majd felmérni. Az önkormányzati bérlakások kedvezményes értékesítésének lehetősége nem általános ingatlanpiaci kérdés, így elsősorban a szociális hatásait érdemes vizsgálniuk a törvényhozóknak – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére a Duna House elemzési vezetője, Benedikt Károly is. Nem számolnak nagyobb ingatlanpiaci hatással a bérlakásvagyon újabb körös privatizációja kapcsán a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Az áron aluli értékesítés nem áll a vételi joghoz jutó bérlők érdekében, hiszen azzal kiárazhatják magukat a lakáspiacról, miközben megvan a veszélye, hogy az előnyökkel nem fog tudni élni mindenki a saját lakhatásának veszélyeztetése nélkül. A csaknem 4, 5 milliós magyarországi lakásállományhoz képest az a 70-80 ezer bérlakás, amely magántulajdonba kerülhet, nem számottevő mennyiség, és ezek biztosan nem jelennek meg egyszerre a kínálatban – véli Balogh László, az vezető gazdasági szakértője.
A munkaszervezet ezután csak polgármesteri hivatalon (a székhelytelepülésen vagy megállapodás szerint más településen) belül működhet, de nincs arra szükség, hogy elkülönült szervezeti egységet alkosson. Az itt dolgozók foglalkoztatására a polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályok az irányadók. A társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben. A társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell. A társulási megállapodások törvény által előírt – főleg a szervezeti kereteket érintő – módosulása természetesen azzal is járhat, hogy valamelyik tag ki akar lépni a társulásból. Erről 2013. január 1-je előtt is van lehetőség dönteni. Ennek során az addig hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni. A társulás által létrehozott költségvetési szerv jogutód nélküli megszűntetésének időpontjáról a megszüntető okiratban kell rendelkezni.