Édesanyjuk Ménrót felesége, Eneth volt, akinek neve a magyar hindi szóból származott (régi eneγ, ma ünő), kézi Simon szerint. Kordé Zoltán és Kristó Gyula történészek azt mondják, hogy a neve is mutatja, a magyarok valamikor a hindit tekintették totemisztikus ősüknek, de ezt a pogány fogalmat a 11. századi kereszténységre való áttérésük után újraértelmezték. A Képes krónika teszi Hunor és Magor fiai Iaphet (Japhet fia volt Noé a Teremtés könyve). Hunor és Magor, az apjukhoz hasonló vadászok, vadászútra indultak, amikor látták, hogy leszármazottaik megszaporodnak, és benépesítik a közeli földeket, megalapítva a szkíta nemzet 108 klánját. Tőlük származott hun Attila Attila és Álmos főherceg, Árpád apja. A nyelvek összezavarodása után az óriás [Ménrót] belépett Havilah földjére, amelyet ma Perzsiának neveznek, és ott született két fia, Hunor és Mogor, feleségétől, Eneth -től. Tőlük származtak a hunok, vagy a magyarok. Úgy tűnik azonban, hogy az óriás Ménrótnak más feleségei is voltak, kivéve Eneth -t, akire Hunoron és Magoron kívül sok fiút és leányt nevelt.
A római iskola hatására készült Czenének az a két nagyszerű festménye is, amelyek a Kieselbach Galéria kiállításán a Hunor és Magor mellett láthatók: az egyik a Királyok imádása, a másik a Krisztus és a gyermekek, 1934-ből. Finoman, szépen megfestett arcok, rendkívül színes ruhák, a háttérben a pedig a mesés táj, amely magával ragadja a nézőt. Czene Béla sokoldalú művész volt: nemcsak szép tájakat, mitologikus és bibliai kompozíciókat festett, hanem portrékat, önarcképeket, s utazásai nyomán a magyar falu világát is megörökítette. Az 1940-es évek elején számos tanulmányutat tett, hogy megismerkedjen a magyar parasztság életével. Témaötleteket gyűjtött, vázlatokat készített, amelyeket aztán budapesti otthonában dolgozott fel reprezentatív táblaképek formájában. A feleségével közösen tett utazások során leginkább a Nógrád megyei Romhányban és Bánkon, valamint a második bécsi döntéssel 1940-ben visszacsatolt kalotaszegi falvakban dolgoztak. Az 1934-ben készült Kalotaszegi lányok című képe jól mutatja ezt a témaválasztást.
A főcímet egy televíziós dokumentumfilmből kölcsönöztem, mert ez fejezi ki a legjobban Czene Béla festőművész hosszú pályafutását, életének különböző állomásait. Aki sokáig él, az átélheti a korszakok változásait, részese lehet politikai és társadalmi fordulatoknak – a 20. század során ebből bőven kijutott az itt élő lakosságnak. Czene Béla A valóság szerelmese című mostani kiállításán, amely a Kieselbach Galériában látható, nyomon követhetjük ezeket a történelmi és kulturális változásokat. Elénk tárul a harmincas évek neoklasszicizmusa, a római iskola hatása, azután az államosítás, az ötvenes évek, a Rákosi-korszak a szocreál elvárásaival, majd az úgynevezett kádári konszolidáció időszaka, amely egészen a kilencvenes évekig tartott. Czene Béla 1999-ig élt, és haláláig alkotó maradt. Felesége, Hikádi (Hikády) Erzsébet szintén festőművész volt. Czene igazi kortárs művész volt. Mindig az éppen megélt időszak volt a témája. Képein megelevenedik a mindenkori jelen; az "itt és most" érdekelte.
Stephen King korunk egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező írója. A kortárs horror irodalom koronázatlan királyának könyveit sok millió példányban veszik meg. Minden gyengébben sikerült korszaka ellenére óriási hitellel rendelkezik az olvasóinál, akik kitartóan falják a könyveit. A következő lista öt olyan címet tartalmaz, amit szerintem mindenképpen érdemes elolvasni a Mestertől. Mivel az ehhez hasonló listák vezetnek a késhegyre menő, szicíliai hangulatú vitákhoz, nyomatékosítani szeretném, mint minden lista, ez is szubjektív. Kommentben áruljátok el, szerintetek mi maradt ki és közöljétek a saját listátokat - kíváncsian várjuk! Az Az egy két kötetes, indokolatlanul hosszú és rettenetesen túlírt történet. Ennek ellenére az egyik legnagyszerűbb és legvérfagyasztóbb King-regény, amit valaha is olvastam. Jó érzés elmerülni ebben a világban és rászánni az időt a lassan kibomló, a végére szinte karikaturisztikusan monumentális történetre. A történet színhelye Derry, a fiktív amerikai kisváros, ahová soha nem szeretnél elköltözni.
Íme az eddig megjelent Stephen King könyvek, avagy az összes regénye, megjelenési sorrendben. Rengeteg írása jelent meg eddig a Mesternek, ember legyen a talpán, aki fejben tudja tartani az összes eddigi címet. A lista szerkesztése közben a Molyt hívtam segítségül, hogy egy átlátható és követhető bejegyzést tudjak létrehozni, amiben megjelenési sorrendben szerepelnek Stephen King regényei. Stephen King könyvek – az összes regénye, megjelenési sorrendben No de miért is olyan fontos a megjelenési sorrend? Sokáig én is küzdöttem azzal, hogy vajon milyen sorrendben érdemes olvasni az életművét, hogy ne fussak bele spilerekbe. Továbbá nagyon sok regényében olyan visszautalások is vannak más műveire, amik nem kifejezetten spoileresek, azonban egy nagy pluszt adnak, ha olvastad a másik könyvet is. Erre pedig tökéletes megoldás, ha az eredeti megjelenés sorrendjében kezded el olvasni a köteteit. Logikusan, így biztosan nem futsz bele olyan utalásba, melyet akkor még meg sem írt. Nem utolsó sorban pedig sok rajongó azt mondja, hogy a régebbi könyvei ütősebbek, erősebbek a tudatmódosító szerek hatása alatti írástól.
Szintén létezik egy minisorozat változat is, melyet érdemes megnézni akkor is, ha néha tagadhatatlanul megbicsaklik. Klasszikus kötet, valószínűleg azok is ismerik, akik egyébként nem követik Stephen King munkásságát. Ebben a kötetben minden adott ahhoz, hogy jó horror történet legyen: a helyszín a Panoráma Hotel, kísértet járta hely, melyet télen a hó elvág a külvilágtól. Adott tehát egy nagy kiterjedésű, mégis izolált helyszín, ahol csupán néhány ember él egymás mellett, hiszen a történet a téli hónapokban játszódik, amikor Jack Torrance író - a szálló gondnokaként - ide költözik a családjával. A tél, a hó, az emberek hiánya, a kihalt hotel mind rendkívül hatásos atmoszférikus elemek, mindezek mellé íródik Dan Torrance (Jack fia) különös, misztikus képessége, a ragyogás. A kötet folytatása a Doctor Sleep 2013 őszén jelent meg, Álomdoktor címen 2014-ben Magyarországon is megjelent ( a kötetről itt írtunk tíz mondatos kritikát). A felnőtt Dan Torrance a kötet főszereplője és bár érdekes látni, mivé vált a kisfiú, akit A ragyogásban megismertünk, sajnos a második kötet nem ér fel az elsőhöz.
A sztori visszavezeti az olvasót az Az -ból jól ismert különös városba, Derrybe, és több helyütt is kapcsolódik King korábbi regényeihez, valamint a Setét Torony-ciklushoz is. Működne filmen? Nem hinném, túlságosan összetett ( ez mondjuk Kingnél nem meglepő), igazi mágikus realizmus, másfél-két órába belezsúfolva, épp lényegi mondanivalóját és kellemes, de kifejező melankóliáját veszítené el, mindazonáltal épp emiatt sorozatként is vélhetően csak a kemény mag tartana ki a fináléra. Ralph Roberts szomorkás, valahol mégis felemelő történetét hagyjuk meg inkább írott formában. Nem jön szememre álom Forrás: A talizmán King 1984-ben adta ki a horrorszerző Peter Straubbal közösen jegyzett regényét, a Territóriumok rémisztő világába alámerült kisfiú, Jack Sawyer történetét, aki édesanyja megmentésére indul a rejtélyes talizmán megszerzéséért. A sztori valahol a fantasy és a horror határmezsgyéjén mozog, de valójában igazi lélektani regény a korai felnőttválásról, bátorságról, és az áldozatvállalás felelősségéről.
A regény Devin Jones felnőttéválásának krónikája egy vidéki vidámpark - Joyland - alkalmazottaként. A felnőttéválás pedig egyet jelent a gyermekkor végével, az ártatlanság elvesztésével - vagyis egyfajta értékvesztéssel. Beavatási szertartás, ami által életünk egy szomorúbb, de elkerülhetetlen szakaszba lép. Olyan misztérium ez, mint a halál. Ez a regény szomorúan szép, miközben soha nem fordul szentimentalizmusba vagy olcsó hatásvadászatba. Noha nem rémtörténet, de minden King rajongónak kötelező. Vagy inkább mindenkinek kötelező, aki szereti a jó könyveket. A Joylandről itt írtunk kritikát. Vámpírtörténet. Nem a mostanában divatos fajta. Ezek a vámpírok nem csillognak a napfényben mint egy diszkógömb és nem is vesztegetik az időt azzal, hogy évtizedeken keresztül járjanak középiskolába az álca kedvéért. Salem's Lot vámpírjai félelmetes szörnyetegek, akik semmibe nem nézik az emberek életét. Ha egy történetben vámpírok vannak, ott előbb-utóbb persze megjelenik egy vámpírvadász is, ahogyan az már Bram Stoker klasszikusában is történt.