Előadja Csurka László Dsida Jenő I. Vagy félezernyi dalt megírtam s e szót: magyar, még le nem írtam. Csábított minden idegen bozót, minden szerelmet bujtató liget. Ó, mily hályog borult szememre, hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, magyar sziget a népek Óceánján! Ezen a Dsida Jenő-esten elhangzik a teljes Psalmus Hungaricus is. Mily ólom ömlött álmodó fülembe, hogy nem hatolt belé a vad hullámverés morzsoló harsogása, a morzsolódó kis sziget keserű mormogása. Jaj, mindenből csak vád fakad: miért kímélted az erőt, miért kímélted válladat, miért nem vertél sziklatöltést, erős, nagy védőgátakat? Elhagytam koldus, tékozló apámat s aranyat ástam, én gonosz fiú! Mily szent vagy te, koldusság s te sárarany, te szépség, mily hiú! Koldusapám visszafogadsz-e, bedőlt viskódban helyet adsz-e, ha most lábadhoz borulok s eléd öntöm minden dalom s férges rongyaid csókkal illetem s üszkös sebeid tisztára nyalom? Nagy, éjsötét átkot mondok magamra, verset, mely nem zenél, csak felhörög, eget-nyitó, poklot-nyitó átkot, hogy zúgjon, mint a szél, bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó zsoltáros jajgatása Babylon vizeinél: Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek!
PSALMUS HUNGARICUS I. Vagy félezernyi dalt megírtam s e szót: magyar, még le nem írtam. Csábított minden idegen bozót, minden szerelmet bujtató liget. Ó, mily hályog borult szememre, hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, magyar sziget a népek Óceánján! Mily ólom ömlött álmodó fülembe, hogy nem hatolt belé a vad hullámverés morzsoló harsogása, a morzsolódó kis sziget keserű mormogása. Jaj, mindenből csak vád fakad: miért kímélted az erőt, miért kímélted válladat, miért nem vertél sziklatöltést, erős, nagy védőgátakat? Dsida Jenő - Psalmus Hungaricus. Elhagytam koldus, tékozló apámat s aranyat ástam, én gonosz fiú! Mily szent vagy te, koldusság s te sárarany, te szépség, mily hiú! Koldusapám visszafogadsz-e, bedőlt viskódban helyet adsz-e, ha most lábadhoz borulok s eléd öntöm minden dalom s férges rongyaid csókkal illetem s üszkös sebeid tisztára nyalom? Nagy, éjsötét átkot mondok magamra, verset, mely nem zenél, csak felhörög, eget-nyitó, poklot-nyitó átkot, hogy zúgjon, mint a szél, bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó zsoltáros jajgatása Babylon vizeinél: Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek!
Ó, mily hályog borult szememre, hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, magyar sziget a népek Óceánján! Mily ólom ömlött álmodó fülembe, hogy nem hatolt belé a vad hullámverés morzsoló harsogása, a morzsolódó kis sziget keserű mormogása. Jaj, mindenből csak vád fakad: miért kímélted az erőt, miért kímélted válladat, miért nem vertél sziklatöltést, erős, nagy védőgátakat? Elhagytam koldus, tékozló apámat s aranyat ástam, én gonosz fiú! Mily szent vagy te, koldusság s te sárarany, te szépség, mily hiú! Koldusapám visszafogadsz-e, bedőlt viskódban helyet adsz-e, ha most lábadhoz borulok s eléd öntöm minden dalom s férges rongyaid csókkal illetem s üszkös sebeid tisztára nyalom? Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus - diakszogalanta.qwqw.hu. Nagy, éjsötét átkot mondok magamra, verset, mely nem zenél, csak felhörög, eget-nyitó, poklot-nyitó átkot, hogy zúgjon, mint a szél, bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó zsoltáros jajgatása Babylon vizeinél: Epévé változzék a víz, mit lenyelek, ha téged elfelejtelek! Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át, mikor nem téged emleget!
Nincs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom. Sok tévelygés és sok kanyar után jutottam el ide: ha bűnös is, magyar s ha tolvaj is, magyar s ha gyilkos is, magyar, itt nincsen alku, nincsen semmi "de". Gyűlöletes, ki ünneplő ruháját s virágos lelkét fitogtatva henceg, - mi elesettek, páriák vagyunk, testvérek a nyomorban és a bűnben, sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek. Zúgjon fel hát a magyar zsoltár, dúljon a boldog, éji álomokon, seperjen át a fekete, tarajos és hideg hullámokon vérkönnyet csepegő fáklyák fényeinél, VI. Száraz nyelvem kisebzett, égő fejem zavart. Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart. Székelyek, ott a bércek szikla-mellén, üljetek mellém! Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján, magyarok ott a tót hegyek közt s a bácskai szőlőhegyek közt, üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párisban, vagy Amerikában, Ti eztán születők s ti porlócsontu ősök, ti réghalott regősök, ti vértanuk, ti hősök, Ülj ide, gyűlj ide, népem s hallgasd, amint énekelek, amint a hárfa húrjait, feszült idegem húrjait jajgatva tépem, ó, népem, árva népem!
/Magyar zsoltár, részlet/ VI. Száraz nyelvem kisebbzett, égő fejem zavart. Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart. Székelyek, ott a bércek szikla-mellén, üljetek mellém! Magyarok ott a Tisza partján, magyarok a Duna partján, magyarok ott a tót hegyek közt s a bácskai szőlőhegyek közt, üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párizsban, vagy Amerikában, üljetek mellém! Ti eztán születők s ti porlócsontú ti ősök, ti réghalott regősők, ti vértanuk, ti hösök üljetek mellém! Ülj ide, gyülj ide, népem s hallgasd amint énekelek, amint a hárfa húrjait, feszült idegem húrjait jajgatva tépem, ó, népem, árva népem! - -dalolj velem, mint akit füstös lángokra szítottak vérszínű, ósetét, nehéz, fanyar borok, dalolj velem hörögve és zúgva és dörögve, tízmillió, százmillió torok! Énekelj hogy világgá hömpöjögjön zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele s Európa fogja be fülét s nyögjön a borzalomtól és őrüljön bele! -:
(305. ) HÁROMNAPOS TÚRA A PILISI FEKETE-HEGYEN 2. - PILISSZENTLÉLEKI TÚRA Idõpont: 2011. november 5. szombat Útvonal: Fekete-hegy - Pilis-nyereg - Fekete-kõ - Két bükkfa-nyereg - Pilisszentlélek - Fekete-hegy Táv: 11 km Második nap. hajnal óta forgolódtunk, mert már alig vártuk, hogy felkelhessünk és kezdõdjön a nap. Hétkor már felöltözködve ültünk és a reggelinket tömtük magunkba, az egyetlen helyiség közepén álló asztalnál. A kaja a szokásos: szalonna, kolbász, hagyma, kis nasi. A házigazdáink nagyon kedvesen, kávét és teát is fõztek nekünk. Turista Magazin - Frissítő séta a Pilisben - Két-bükkfa-nyereg - Dobogókő. Hova akarnánk ennél többet egy 560 méter magasan álló menedékházban? A nap fõ programja a dobogókõre tervezett túra lett volna, de menetközben Anikó bokája ökölnyire dagadt, így rövidíteni kényszerültünk. A Pilis-nyeregig szép és nagyon kényelmes erdei utakon kanyarogtunk, aztán kicsit kaptatós volt a Fekete-kõre, de a Pilisszentlélekre nyíló csodás kilátás miatt megérte. Innen egy mufloncsapatot távolról megcsodálva, a Két bükkfa-nyeregbe mentünk.
9 km| 269 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Béke utca 99 Eddig: 18. 0 km| 271 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Béke utca 100 Eddig: 18. 2 km| 273 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Béke utca 101 37 Eddig: 18. 3 km| 275 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Béke utca 102 Eddig: 18. 4 km| 276 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Béke utca 103 kereszt Eddig: 18. 4 km| 276 perc Tovább egyenesen keletre ezen Béke utca 104 kereszt Eddig: 18. Útvonal: Két-bükkfa nyereg - Russell Terrier és Beagle - Túrára fel!. 4 km| 276 perc Tovább egyenesen keletre ezen Béke utca 105 Eddig: 18. 4 km| 277 perc Tovább egyenesen keletre ezen Béke utca 106 Margit Gyógyszertár, Egészségház, Református imaház Eddig: 18. 6 km| 279 perc Tovább egyenesen keletre ezen Béke út (1109) 107 Református imaház, Közösségi Ház és Könyvtár Eddig: 18. 6 km| 279 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen gyalogút 108 Ötterem étkezde, Református imaház, Közösségi Ház és Könyvtár Eddig: 18. 7 km| 280 perc Tovább enyhén jobbra délkeletre ezen Széchenyi István utca 109 Közösségi Ház és Könyvtár Eddig: 18.
A történelem kedvelői számos más turistaemléket találhatnak a múzeumon kívül is, mint például a kilátónál sziklába foglalt Téry Ödön-emlékművet, ami a magyar turistaság egyik alapítóatyjának állít emléket. Kevesen tudják, hogy a Trianon utáni Magyarországon 1923-ban Dobogókőn hoztak létre elsőként sípályát, és hogy az itt található, világháborúban elesett turisták emlékművéről állítólag Rákosi Mátyás 1950-ben személyesen távolította el a kettős keresztet. Arról már viszont sokkal többen hallottak, hogy itt van a Föld "szívcsakrája", amit a hely neve is bizonyít, és ami állítólag a szív dobogására utal. Az igazság az, hogy ilyen földrajzi nevet máshol is találunk. A csúcs nélküli meredek hegyeket és dombokat hívják dobogónak, de ez nyilván nem érv a "csakrahívőknek". Két bükkfa nyereg - Blikk. Persze hitében senkit nem akarok megbántani, de nem tudtam megállni a hangos nevetést, amikor Dobogókőt az egyiptomi piramisokkal és az ufókkal hozták összefüggésbe. Az ilyen tézisek születésével kapcsolatban már korábban kifejtettem a véleményem még a vándorlás második szakaszánál, úgyhogy most nem teszem.
Miért népszerűbb a Gerecse 50, mint a Pilis 50? Három héttel ezelőtt rajtolt el hazánk egyik legrégebbi teljesítménytúrája, a Gerecse 50. A 37. alkalommal megrendezett esemény népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy két évvel ezelőtt nevezési létszámstopot kellett bevezetni, mivel a résztvevők száma már a tízezret is meghaladta, vagyis a tömeg kezdett "egészségtelenné" válni. Van viszont egy másik 50 kilométeres teljesítménytúra, amelyet szintén 1982 áprilisában rendeztek meg először, mégsem örvend akkora hírnévnek, mint gerecsei társa.
És itt volt a szombat reggel. Először arra gondoltam, hogy alszom egy csodálatosat. Aztán, ahogy telt az idő, egyre inkább arra gondoltam, hogy mégiscsak ki kellene néznem a Pilisbe sétálni. Úgy is tettem. Összeszedtem magam és elindultam. Azt találtam ki, hogy leparkolok a Két-bükkfa-nyeregnél (N47 42. 935 E18 52. 036) és járok egy kört. Körülbelül kilenc kilométert mentem, közben benéztem Dobogókőre is. A nyeregnél elindultam délre a zöld jelzésen. Római-útnak is hívják ezt a szakaszt. Valaki tudja, hogy miért? Aztán balra tértem a sárga + jelzésen. A sárga + becsatlakozik a kék jelzésbe. Azt követtem Dobogókőig. A kék jelzés a legszebb, legismertebb tájakon vezet keresztül, ez a jelzés a turistautak főútja. Dobogókőn tébláboltam ide-oda. Amikor ráuntam, a zöld + jelzésen lazán leereszkedtem a Két-bükkfa-nyereghez. Ez egy viszonylag könnyű túra, amit 3-4 óra alatt le lehet sétálni. Ősszel különösen szép! A Két-bükkfa-nyereg. Itt még grátisz lehet parkolni, kiváló kiinduló pont a pilisi túrákhoz bármely irányban.
Slideshow Legutóbbi bejegyzések Lejárt szavatosságú kilátók… A tyukodi tizenegyek (2018) Karancs őfelsége és egyéb salgói játszóterek… A vadludak, a porhanyókő és… az a szálloda Malom, ahol "alapfokú molnár-képzést" kaptunk Magyarország 365 fotópályázat – 2020 A munka, amelyre a történelmi hűséghez szükség volt… Osgyán katasztrófája… A magyar festészet két magányos "igazságkeresője" – Csontváry és Gulácsy Hat év után – az erőpróbán túl… Cikk Hat év után – az erőpróbán túl… "Mintha folyamatosan vadásznának köröttem…" Lélekszakadva toronyiránt… Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 3. cikk Egyre olcsóbban árulják a vidéki kastélyokat Kategóriák Alibi (18) Bakancsolás (78) Európa, Nagyvilág (13) Magyarország (42) Mezsgye (23) Kukker (65) Aktuális?