Köszöntünk honlapunkon Bemutatkozás Római katolikus közösség vagyunk. Életünket szeretnénk az Evangélium szellemében alakítani. Szívesen megosztjuk másokkal mindazt az örömet, fényt és reményt, amit hitünkből kaptunk és nap mint nap kapunk. Szeretnénk befogadó közösség lenni, amelyik minden kereső ember előtt nyitva áll. Újszegeden 1910 óta van katolikus hitélet, akkor épült a Liget szélén az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom. 1923-tól már közösségi élet is van, mert akkor kezdte szervezni a plébániát Karácsonyi Guidó atya. A régi, gyér lakosságú kertváros mára komoly lélekszámú városrésszé nőtt, kb. huszonnégyezer ember lakik itt, akik közül tudomásunk szerint mintegy tíz-tizenkétezer a római katolikus vallású. 2006 -ban a hívek megnövekedett száma miatt építettünk még egy templomot, mely a Fő fasor és Radnóti u. sarkán található. A templom titulusa: Kalkuttai Boldog Teréz anya, aki a minden emberre kiterjedő szeretet nagy példaképe. A két templomban hat vasárnapi szentmise van (beleszámítva az előesti miséket is), melyeken kb.
A főoltáron Árpád-házi Szent Erzsébet, a FVR védőszentjének faragott szobra látható. Körülötte Molnár C. Pál festményei – melyek cserélhetők (advent, nagyböjt témáját, valamint Szent Erzsébet életét ábrázoló képek). A szentélyben található a gótikus faragással ékesített ülőfülke, mely egykor papi ülőhelyként funkcionált. A fülke mellett egy XIV. századból származó Szent Erzsébet kép látható. Az egykori díszes stallumok (ahol a szerzetesek a zsolozsmát végezték) elpusztultak. Ma egy stílusban nem a templomba illő oltár és ambó áll a szentély közepén. A keresztút faragott és festett stációit P. Orbán Márk készíttette 2007-ben. A hajóban a következő mellékoltárok találhatók a szószéktől indulva, mely magán viseli a barokk építészet jegyeit. Jézus Szíve oltár a XX. század elejéről, két oldalt Szent Sebestyén és Szent Flórián régi szobraival. A 2. a Szent Ferenc oltár Szent Péter és Szent Pál apostoloktól körülvéve, s hátul Zakariás, Annak és Szűz Máriát ábrázoló oltára. Az északi oldalon elöl látható a megcsonkított barokk oltár Szűz Mária szobrával (Szeplőtelen Fogantatás), két oldalt Szent Vendel és Szent Rókus szobraival.
Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom építésének gondolata a XX. század elején vetődött fel egy helybeli lakos, Paulovits Márton kezdeményezésére. Erre az időre valóban indokoltnak tűnt, hogy a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebb terület, a Tisza bal partján fekvő Újszeged (akkori nevén Szeged-Erzsébetváros) önálló templommal gazdagodjon. Az elgondolást az itt élők örömmel fogadták, így már 1902-ben bizottság alakult Paulovits Márton elnökletével a majdani templom építésével kapcsolatos ügyek intézésére. A testület - szélesebb körű társadalmi támogatottságban bízva - egyesületet alapított "Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület" Szeged-Erzsébetváros néven. 1906-ra elegendő pénz gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez az egyesület sikeres gyűjtésének és a város pénzügyi támogatásának, illetve kölcsönének köszönhetően. Még ugyanebben az évben kiírták a tervpályázatot, melyen az első díjat Wihart Ferenc fővárosi építész nyerte. Az építkezési munkálatok 1908 nyarán kezdődtek el, az alapkőletételre ez év augusztus 16-án került sor.
1921-ben a magas töltésre épült templom süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott. 1926-ban órát szereltek a toronyba. Az 1923-tól 1933-ig tartó időszakban 10 színes üvegablakot helyeztek el a templomban, és villanyvilágítást vezettek be. 1932-től az újszegedi lelkészséget plébániává emelték (korábban a belvárosi plébániához tartozott). A kalocsai iskolanővérek vetették fel a gondolatot, hogy létesítsenek lourdesi barlangot a templom mellett. Az építési munkálatok 1936-37-ben zajlottak. A 11 méteres sziklabarlangban egy 190 cm magas Mária-szobrot helyeztek el (Tápai Antal szobrászművész alkotása). A barlang előtt kis csörgedező patakot létesítettek. A II. világháború bombázásai alatt a lourdesi kápolna sértetlen maradt, körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság erőszakos úton eltávolíttatta a sziklabarlangot, a benne található lourdesi Mária-szobor a templomba került, melyhez új oltár létesült 1969-ben. A templom története a II. világháború alatt és azt követően A II.
A következő oltár Szent Antal tiszteletére épült Szent István és Szent László barokk szobraival. A harmadik oltárt a XIX. században emelték Szent Flórián tiszteletére, mely oltárképen Szombathely 1716-os tűzvész ábrázolását is láthatjuk. Két oldalt Szent János és Keresztelő Szent János szobrai állnak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a templomban és a gyóntató helyiségben festett ólomüveg ablakok találhatók. Összeállította: P. Rácz Piusz OFM – forrás:
A hungarikummá nyilvánítás több lépcsős folyamat. A meghatározott formanyomtatvány kitöltésével bárki javasolhat értéket az alap szintű értéktárakba történő felvételre. A javasolt érték a jóváhagyást követően nemzeti értékké válik. A nemzeti értékek felterjeszthetők a Hungarikum Bizottsághoz a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek közé, ami már a hungarikummá válás előszobája. Innen újabb felterjesztéssel és jóváhagyással válhat a Hungarikumok Gyűjteményének tagjává. Bővült a Hungarikumok gyűjteménye A Hungarikum Bizottság 2020-as első és egyben a 25. jubileumi ülésén a tagok döntése értelmében négy értéket tartott érdemesnek a gyűjtemény gyarapítására. Csíksomlyói pünkösdi búcsú Hungarikummá vált a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, mint az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár - Infostart.hu. Évente több tízezrek zarándokolnak el a búcsúba, de a COVID-19 miatt az idei búcsú is elmarad. Magyar szablyavívás hagyománya A magyar szablyavívás hagyománya azzal érdemelte ki a megtisztelő címet, hogy ez adja a magyar kardiskola alapját.
Az eddigi 79 hungarikum mellé három új elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, és a Magyar Értéktár is három nemzeti értékkel gyarapodott a Hungarikum Bizottság december 7-ei ülését követően. Ezek az elemek a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el. Nagy István agrárminiszter elsőként a szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe való bekerülését ismertette, mondván az étkezési paprika termelése évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. A szentesi paprikát 2014 óta értékesítik eredetvédett termékként, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Hírklikk - Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A magyar cifraszűr szintén hungarikum lett, mivel nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. A korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint "kivirágzott".
Fotó: Nagy István, Facebook Elmondta, az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében. Nagy István hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el. A szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe kerülésével kapcsolatban ismertette, hogy az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként "szentesi paprika" néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is.
A szikvíz olyan magyar találmány, amelyet külföldön is jól ismernek. 8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 9. Pick téliszalámi Egészség és életmód 10. Béres Csepp és Béres Csepp Extra Ipari és műszaki megoldások 11. Kürt Adatmentés Kürti János 1978-ban szabadalmaztatta az adatmentést, amely a világon elsőként tette lehetővé a meghibásodott mágneses adattárolók javítását, és az arról történő adatmentést. 1989-ben megalakult a Kürt Kft., amellyel megkezdődhetett Magyarországon elsőként, de a világon is az elsők között az adat-helyreállítási szolgáltatás. A Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg a Kürt Adatmentés az egyetlen hungarikum műszaki, szellemi kategóriában. 12. Zsolnay porcelán és kerámia Kulturális Örökség 13. A táncházmódszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje Fotó: Az 1970-es években Budapesten indult a táncházak köré épülő mozgalom. Lényege, hogy a zenét, a táncot, a népköltészetet és a szokásokat szórakozási, közösségi – és művelődési alkalomként kínálja a ma embere számára.