Dr. Mentsik Győző halálára Szomorúan tesszük közzé, hogy elhunyt Dr. Mentsik Győző nyugalmazott egyetemi docens, karunk korábbi oktatója. Az úttervezésben és az útépítésben végzett sok évtizedes egyetemi és főiskolai oktatói tevékenységet. Munkájára emlékezik a BME és több más magyarországi felsőoktatási intézmény. A hamvasztás utáni búcsúztatás helye, ideje: 1124 Budapest Németvölgyi út 99., Farkasréti temető. Műszaki egyetem budapest youtube. Makovecz Ravatalozó. A főbejárat közelében. 2022. május 23, hétfő 14, 30. Dr. Mentsik Győző 1930-ban született Budapesten. Mérnöki oklevelét 1952-ben szerezte meg, száma: 1661. Egyetemi hallgatóként a Budapesti Műszaki Egyetem Geológia, majd az Út- Vasútépítés és Közlekedésügyi Tanszéken demonstrátor, ahol 1952-től nyugdíjazásáig (akkor egyetemi docensként) megszakítás nélkül dolgozott. Emellett a Budapesten alakuló Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Útépítési és fenntartási szak, illetve szaktanszék oktatási munkáját szervezte és irányította, a Főiskola Győrbe való költözéséig.
Postacím: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2. Titkárság: Q. épület B. 207. Telefon: 463-2870, Fax: 463-2871 A tanszék térképe
Szent László Herma - Győr A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.
A magyarok egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) királyának földi maradványai igen kalandos utat jártak be, s bár s egy ideig kétésges volt az is, hogy megmaradhatnak, ma több helyen is őriznek belőlük. Szent László király 1095-ben halt meg, eddig tisztázatlan betegség következtében. A nagyon nagy tiszteletnek örvendő uralkodó holttestét Nagyváradon az általa alapított városban helyezték örök nyugalomra. Ez a mondák szerint különösen alakult, mivel a nagy meleg miatt a főurak Székesfehérvárra szerették volna vinni - a király akaratával ellenkezőleg - ám amíg ők aludtak éjjel, az angyalok a kocsit Nagyvárad felé tolták, azon az úton is találták meg később. Kép: Mészáros István (flickr) A nagy becsnek örvendő királyi sírt 1192-ben nyitották fel, amikor III. Celesztin pápa szentté avatta, akkor került külön ereklyetartóba a koponyája. Ez az tartó eredetileg fából készült, ám a székesegyház 1402-ben leégett, s ez is megsérült. Helyette Zsigmond király idején ezüsttel vonták be a koponyát, ez lett a mai is meglévő ereklyetartó.
Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban különválasztották, és egy mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, erre tették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is. Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponyát ezüst borítással vették körül, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A herma felül kinyitható, ott helyezték bele az ezüstlemez borítású koponyát. László Gyula történész-professzor szerint – akinek alkalma volt a hermát tüzetesen megvizsgálni –, az ereklyetartó arcvonásai magának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.
Szent Kálmán hermája Szent Kálmán skót zarándoknak a 12. században készült ereklyetartó hermája, amelyet ma Ausztriában, a melki apátságban őriznek. Története [ szerkesztés] Zarándokútja közben Szent Kálmánt Stockerauban elfogták, mivel összetévesztették egy kémmel, megkínozták, majd végül megölték. A kreuzensteini kastélyban még mindig áll az a fa, amelyre a hiedelem szerint felakasztották. Szent Kálmánt a melki apátságban temették el, hamvait II. Henrik által készíttetett sírban helyezték végső nyugalomra. Főként Ausztriában, Tirolban, Bajorországban és Magyarországon, a hegyek között találhatóak vagy voltak megtalálhatók olyan kápolnák, melyet az ő tiszteletére emeltek. A beteg lovak és ökrök védőszentjeként tisztelték. A Szent Kálmán skót zarándok ereklyetartó hermáját a melki apátságban őrzik, és a 12. században készült. Olyan meglehetősen ritka indadísszel van díszítve, amelyet csak egy bizonyos, kilenc keresztből, illetve külön talált korpuszból álló csoport tartalmaz, amelyeket hazai körmenetek megtartásakor használtak.