Igaz, amit beszélnek róla: a bőre erősen függ tőle! Emlékszik még arra az időre, amikor nem tudta, hogy a kollagén igencsak fontos a bőre számára? Talán, amikor a 20-as éveiben a kollagéntermelése igencsak magas volt, 75% 1 -kal magasabb, mint az életkor előrehaladtával, nem kellett ezzel foglalkoznia! Esetleg fél füllel hallotta a kollagén szót, tudta, hogy az egy fehérje és hogy valahogyan összefügg a bőr struktúrájával. Tulajdonképpen, mint oly sok mindennel kapcsolatban, ezzel is csak akkor kezdünk el törődni, amikor a hatása elkezd meglátszani. Amikor a bőrön elkezdenek megjelenni az öregedés jelei, akkor a bőrgyógyászat segíthet a kollagén és hatásainak megértésében, illetve abban, hogy hogyan ösztönözheti maradásra. Kollagén A kollagén a szervezet fő proteinje. Mindenben benne van: a csontokban, a bélben, a fogakban, az izmokban. Mindenhol. És a test minden nap előállítja, de a kor előrehaladtával a termelése lassul. A bőr nagy részét kollagén és víz alkotja. A kollagén a bőr fő proteinje.
A kollagén az elmúlt években nagyon elhíresült a táplálékkiegészítő iparban, ami nem véletlen, hiszen számos jó hatása van például a bőrre, illetve a csontokra. De hogy valójában mire jó a kollagén, és milyen előnyei vannak, azt a következő sorokból megtudhatják. Kollagén struktúra A kollagén egy aminosavakból felépülő fehérje fajta. Az emberi testben megtalálható fehérje közel egyharmadát a teszi ki. Testünk egészében fellelhető, így a csontokban, az inakban, és még a szalagokban is. Ezek mellett jelen van a véredényben, a szaruhártyában és a fogakban. Az emberi testen belül előforduló kollagén struktúra kifejezetten rugalmasnak és erősnek mondható. Legalább 16 típusa van a kollagénnek. Minden típusnak más struktúrája-, és szerepe van. Mire jó a kollagén valójában? Nehéz megválaszolni a mire jó a kollagén kérdést, mivel nagyon sokrétű a felhasználási területeinek a száma. Az alábbiakban ismertetjük azokat az egészségügyi előnyöket, amik tapasztalhatóak az alkalmazása során. Segít a bőr jó állapotának fenntartásában A kollagén a bőr egyik fontos összetevője.
Ezért van az, hogy 60 éves kor felett sokan panaszkodnak ízületi fájdalmakról, ízületi gyulladásról. Kollagén bevitelével segíthetjük a az inak és a szalagok épségének megőrzését a Rheumatoid arthritis és osteoarthritis megelőzését és kezelését csökkenthetjük az ízületi fájdalmakat és duzzanatot Kollagén hatása a csontokra Fura, de a kollagén a megfelelő csontszerkezet fenntartásához is szükséges. A kalciummal szorosan együttműködve járulnak hozzá gyermekkorban a megfelelő csontnövekedéshez, és minden életkorban az egészséges, erős csontszerkezet fenntartásához. Megfelelő mennyiségű kollagén és kalcium segíthet megelőzni a csontritkulást is. A kollagén stimulálja a csontképző sejteket Javítja a kalcium felszívódását Segít megelőzni az osteoporosist Növeli a törésekkel szembeni ellenállóképességet Kollagén hatása a szemünkre A kollagén termelésünk látásunkra is befolyással van. Számos kollagéntípus vesz részt a szem felépítésében, így például a szaruhártya, a retina és a szemfehérje felépítésében is.
Így hat a kollagén a szépségünkre A kollagént tartalmazó ételek, étrend-kiegészítők számos módon támogathatják a bőr, a haj és a köröm egészségének és szépségének megőrzését. A kollagénben található aminosavak serkentik a keratintermelődést, így erősebbé teszik a körmöket és a hajat is. A kollagén emellett antioxidánsként is működik, vagyis segíthet az ún. oxidatív stressz okozta káros hatások semlegesítésében. Bár az oxidáció egy teljesen természetes folyamat, melynek melléktermékei a szabad gyökök, ha túl sok van ezekből, az jelentős mértékben károsíthatja a sejteket. A szabad gyökök bizonyítottan komoly szerepet játszanak az öregedési folyamatokban, sőt jó néhány súlyos betegség kialakulásának a rizikóját is megnövelik. Az antioxidánsok azonban képesek lehetnek felvenni a szabad gyökök elleni küzdelmet, ezzel az öregedési folyamatokat is lassíthatják, továbbá az egészségünk megőrzésében is a segítségünkre lehetnek. Kinek és hogyan érdemes pótolni a kollagént? Az, hogy kinek javasolt a kollagén pótlása, nem kizárólag az életkortól függ.
zsozsi, 2004. október 23. Szombat 10:59 Átlagos értékelés: (0 szavazat) Megtekintések száma: 25453 Kedvenc: Nincs Rovat: Cikkek, Bemutatók Gyermekeim ismerik az érdeklődésem, hobbym, ezért megleptek karácsonyra egy könyvvel. A könyv mindig szép ajándék, de ennek különösen örültem, mivel a címe: Balogh Tamás-Csepregi Oszkár A SZENT ISTVÁN CSATAHAJÓ és a csatahajók rövid története GENERAL PRESS KIADÓ Megjelent 2002-ben Ezt a könyvet szeretném röviden bemutatni, ajánlva az érdeklodoknek. Az elso részben a csatahajók kialakulásáról, felépítésérol, a hadiflottában elfoglalt helyérol olvashatunk. A csatahajó a legnagyobb kaliberu tüzérséggel és a legerosebb páncélzattal ellátott, 30 000-60 000 tonna vízkiszorítású hadihajó. A különbözo alakzatú kötelékekeben felvonuló csatahajók feladata a tengeri csaták eldöntése volt. Nagyteljesítményu gozturbinás, majd olajtüzelésu hajtómuveik révén elérheto nagy sebességük nagy távolságra bevethetové tette oket, így azokat- a repülogép-hordozók és a rakéták megjelenéséig- a flotta fo csapásméro eroinek tekintették.
A gyár olyannyira érdeklődött a lehetőség iránt, hogy 1909-ben bejelentették: akár saját kockázatra is megépítik a dreadnoughtot. 1910-ben a Monarchia pénzügyi vezetése nem támogatta a hajók megépítését, így a hadügyminisztérium maga rendelte meg az első két hajó legyártását a trieszti gyártól. Azonban nem csupán a finanszírozás, de a hajók elnevezése körül is gondok akadtak, a magyarok ugyanis joggal várták el, hogy mivel a költségeket felerészt ők állják, az egyik hajó magyar legyen. Ferenc József végül eldöntötte a vitát, s a negyedik hajó az SMS Szent István nevet kapta. Az elnevezési és finanszírozási viták lezárulta után kezdődhetett meg az SMS Szent István építése, mely a korbeli magyar hajógyártás legnagyobb teljesítménye volt. A megrendelést a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon és Hajógyár Rt. kapta. A feladat annyira újszerü volt, hogy a fiumei telephelyen új sólyateret kellett építeni, hiszen a régi nem tudta volna befogadni a monstrumot. Az építésre 12-15 hónap állt a gyár rendelkezésére.
A Múzeumok Éjszakáján, 2018. június 23-án nyitotta meg kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a magyar építésű csatahajó elsüllyedésének centenáriuma alkalmából. A SZENT ISTVÁN a Tegetthoff-osztály utolsó, negyedik tagja volt, és mint ilyen a Dreadnought-típusú, azaz a legmodernebb csatahajók közé tartozott. Építése 1912-ben kezdődött a fiumei Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. sólyáján. A gyártás során, amit csak lehetett, magyar vállalatokkal állítottak elő, építését is magyar mérnökök felügyelték - köztük Ferdinánd Lajos, I. osztályú hajóépítő mérnök, akinek néhány személyes tárgya is megtekinthető a kiállítás tárlóiban, többek között az 1914. január 17-ei vízrebocsátás során viselt nemzetiszínű, Szent István feliratos karszalagja. Az S M S SZENT ISTVÁN 1915. november 17-én állt tényleges szolgálatba. 1918. június 10-én testvérhajója, a TEGETTHOFF és a két csatahajót kísérő rombolók és torpedónaszádok társaságában hajózott ki Polából, hogy sokadmagával fedezetet nyújtson az Otrantói-tengerzár elleni támadásban résztvevő egységeknek.
Mivel rajzot csak a Viribus Unitis-ról tudtam szerezni, a terveket némileg módosítani kellett a Szent István sajátosságainak megfelelően. A különbség számbelileg nem sok, de látványban jellegzetes eltérések voltak a hajóosztály másik három tagjához ( Tegethof, Prinz Eugen, Viribus Unitis) képest. A hajótest Az elkészült rajz alapján a bordák és a gerinc 2 mm-es sztirol lemezből lézerrel lettek kivágva. Sajnos a sztirol és a lézer nem szívelik egymást túlságosan, meglehetősen olvadt, égett felületet kaptam a vágott éleken. Ezen azért egy kis csiszolással lehetett javítani. Elsőként fából építőágyat készítettem és erre kerültek fel a bordák és a gerinc. Az építőágy hasznos dolog, stabilan tartja a szerkezetet, nincs csavarodás, ferdülés és minden méréshez fix támpontot ad, hiszen a vízvonallal párhuzamos. Ezen kívül a középvonal is ellenőrizhető folyamatosan az építés alatt. Az összeállítás után a bordák becsiszolása következett a hajótest ívének megfelelően és kezdődhetett a palánkozás.
Ezért a csatahajó az egyes flották hajónemei között az elso helyen állt. A többi hajótípus eredetileg alárendelt szerepet játszott, a csatahajót segítette feladata végrehajtásában. A gyorsan fejlodo csatahajók nagy méreteik miatt könnyu célpontot nyújtottak a tengeralattjárók és a repülogépek támadásainak. A valaha épített legnagyobb csatahajó a 72 800 tonnás YAMATO és a MUSASHI volt. Egyenként kilenc 46 centiméteres ágyúval szerelték fel oket, mégis mindketto elsullyedt a repülogép-hordozókról felszálló repülogépek torpedó- és bombatalálatai következtében. (id. mű 9. old. ) A csatahajók fobb jelemzoi a XIX. század végére, a XX. század elejére alakultak ki. Ezek: a fegyverzet, a páncélzat, a felépítés és a meghajtás. A csatahajó egyes nyelvekben meghonosodott elnevezése (angol: battleship, olasz: nave da battaglia, német: Linienschiff) is utal arra, hogy elozményük a sorban felvonuló, az ellenségre azonos oldalról össztüzet lövo sorban hajózó hajókból alakult ki. A fából épített hadihajók csúcsát a HMS VICTORY jelentette.