Eredmények: A Félegyházi Pékség BOLTI ELADÓ munkakörbe állást hirdet Szegeden! Szeretnél egy kiemelkedően szép és nyugodt munkahelyen dolgozni, ahol a feljebb jutásra is van lehetőséged? Biztosak vagyunk benne, hogy erre IGEN a válaszod! A Félegyházi Pékség Kft. egy 100%-ban magyar... Félegyházi Pékség Kft. Szeged Állás leírása: Eladót keresünk! A szegedi Lipóti Pékségekbe keresünk szakképesítéssel rendelkező eladó munkatársat. Ha bírod a pörgést, képes vagy önállóan dolgozni és esetleg tapasztalatod is van, akkor Téged keresünk. Előnyt jelent: ~szakképesítés eladói munkakörben... Eladó Hölgyek jelentkezését várjuk a Csiga Pékségbe! Hosszútávú, biztos munkalehetőség! Jelentkezni személyesen fényképes önéletrajzzal a Pékségben (Szeged Szilleri sgt 22. vagy e-mailbe ****@*****. *** vagy (***) ***-****)Fizetés: Fizetés (fix bér)A hirdető...
Ezúttal nem csupán egy terméket mutatunk be a Lipóti pékség jóvoltából, hanem a sós és édes péksüteményeket vesszük górcső alá. … "Mindennapi kenyerünket…" – a régi idők rozskenyere 2014. április 24. csütörtök 2014. csütörtök Folytatódik a ínycsiklandozó sorozata. Ezúttal a Lipóti pékség egyik legkedveltebb élelmi rostban gazdag termékét, a régi idők rozskenyerét vesszük górcső alá. … Portálunk új, beszélgetős sorozatának keretében a Széchenyi téri Lipóti Pékségben látunk vendégül közéleti személyiségeket, sportolókat, művészeket, most csütörtökön Kertész Péterrel és Lajtos Szandrával beszélgettünk. … Fehér liszt, víz, só, kovász és egy csipetnyi lipóti. A legújabb sorozatában ezúttal a pékség egyik legkedveltebb termékét, a hagyományokon alapuló házi parasztkenyeret mutatjuk be. …
Az oldal használatával beleegyezik a sütik (cookie-k) használatába az oldalon. A Weboldal egyes részei ún. "cookie"-kat használnak- kis fájlokat, amelyek az Ön hardverének merevlemezén tárolódnak, - adatfeljegyzés és az Ön azonosításának és további látogatásainak megkönnyítése céljából. Ön beállíthatja a böngészőprogramjában, hogy értesítést kapjon arról, ha valaki cookie-t kíván Önnek küldeni, és Ön határozhatja meg, hogy el kívánja-e azt fogadni. (Ne feledje, hogy a cookie-k el nem fogadásakor egyes Weblapok nem működnek tökéletesen, illetve előfordulhat, hogy Ön nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. A cookie-kal kapcsolatban további információt a címen találhat. ) Ok
Frissítve: március 25, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 35 perc Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben Szegedi Utca 2, Makó, Csongrád, 6900 A legközelebbi nyitásig: 1 óra 5 perc Deák Ferenc Utca 16, Makó, Csongrád, 6900 A legközelebbi nyitásig: 2 óra 5 perc Liget U 7, Makó, Csongrád, 6900 A legközelebbi nyitásig: 5 perc Kossuth Utca 21, Makó, Csongrád, 6900 Zárásig hátravan: 12 óra 5 perc Szegedi utca 1, Kiszombor, Csongrád, 6775 Fő Fasor 107., Szeged, Csongrád, 6726 Főfasor 103., Szeged, Csongrád, 6726 Tambura U. 5, Szeged, Csongrád, 6726 Bartok Béla Tér 9., Szeged, Csongrád, 6722 Budapesti Krt. 6, Szeged, Csongrád, 6727 Szilléri Sugárút 22, Szeged, Csongrád, 6727 A legközelebbi nyitásig: 3 óra 5 perc Ady Endre u. 80, Hódmezővásárhely, Csongrád, 6800
Milbacher hőseinek hiányzik a létezésükből valami Fotó: Valuska GáborVasárnap este kiderült, hogy Milbacher Róbert kapta az idei Margó-díjat Szűz Mária jegyese című kötetéért. A győztest Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke laudálta, olvassátok el a laudációját:Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Olvasók! "Szép fa, kertem új lakója, Mely,... De ettől még mindig nem jutunk közelebb ahhoz, hogy műfajilag hová lehetne sorolni a Milbacher-regényt. Revizor - a kritikai portál.. Kriminek ugyanis még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne nevezni (hiába szerepelt alig pár hete a nyári krimi-felsorolásunkban), még ha első ránézésre adottak is a bűnregényi feltételek (rejtélyes haláleset 1847-ből és egy ember, aki négy évvel később a rejtélyek nyomába ered). Klasszikus nyomozásról szintén nem beszélhetünk, pedig látszólag ahhoz is mindent adott: a nyugalmazott alkapitány egy társasági hír nyomán lényegében "szagot fog", és egy rég lezárt, korábban öngyilkosságként kezelt ügyet kezd megint bolygatni. A kutakodás főleg levéltári anyagok, drámakötetek, boncolási jegyzőkönyvek olvasásában merül ki, meg persze rengeteg eszmefuttatásban, mellyel az alkapitány a tétlen és be nem vallottan unalmas napjait tölti ki.
Milbacher Róbert azt szeretné az olvasóval elhitetni, hogy második publikált regénye, a Léleknyavalyák, talált mű, nem a saját tollából származik. Erre hívja fel az olvasó figyelmét a fülszöveg és maga a regény utószava is, melyben a szerző azt hangsúlyozza, hogy az olvasó egy irodalomtörténeti kísérlet résztvevője volt. Ezek szerint a Léleknyavalyák a Kisfaludy Társaság 1867-ben kiírt pályázatára született, jó húsz évvel az első Sherlock Holmes-regények előtt. Milbacher Róbert Léleknyavalyák. A pályázat – Milbacher szerint – részben az 1866-ban született Bűn és bűnhődés sikerét vette alapul, amikor a korban még nem elterjedt műfaj, a krimi, vagyis akkori megfogalmazás szerint "bűnregény", írására buzdított. A világirodalomban nagy hagyománya van annak, hogy egy szerző egy másik szerző mögé próbál bújni. A szöveget, amelyet saját nevén jelentet meg, találtnak nyilvánítja, így próbálja meg azt úgymond hiteles dokumentumnak vagy korhű írásnak beállítani. Izgalmas stilisztikai kihívás ez az író számára és egyben érdekes kísérlet, játék az olvasóval.
Másutt az elbeszélő "az utóbbi években meghonosodó, parttalan és semmi jóra sem vivendő szabadságeszmény"-t kárhoztatja, amely szerint az öngyilkosság igazságot szolgáltatna az utódot ért igazságtalansággal szemben, hogy "a szülőkön keresztül […] megkérdezése és beleegyezése nélkül […] erre a nyomorúságos világra" kell születnie. És itt a kortárs költészet egyik jelentős darabjának egyszerre komoly és ironikus parafrázisát vélem olvasni: "Mert micsoda merénylet az emberi szellem és szabadság ellen, hogy bizonyos egyedek pusztán biológiai, vagyis állati lételükből fakadó késztetésüknek vakon engedelmeskedvén arra kényteleníttessék az utódot, hogy a vállára vegye mindazon nem kért terheket és nyomorúságokat, miknek ez a szerencsétlen sárgöröngy az elviselésére kárhoztatik. " (Ferencz Győző: Felsőbb parancsra) Az igazság kedvéért meg kell még említeni, hogy van egy harmadik szereplő: az Utószó fiktív írója, aki újabb anonim narrátorként elhelyezi a regényt az 1867-es fiktív pályázat kontextusában.
Milbacher ezzel szemben "nem árul zsákbamacskát", nem áltatja az olvasót, aki a "bűnregény" szinte első percétől kezdve sejti, hogy nem fog megtudni semmi újat vagy különöset a szerencsétlen sorsú, nem sok színházi sikert felmutató, tizenkilencedik századi drámaíró öngyilkosságáról. Ha van valami, ami mégis tovább repít az olvasásban, az az, hogy szeretnénk tudni, "mire megy ki a játék" – hiszen elég különös, hogy Hummel József nyugalmazott városi alkapitány egy régi, egyértelműen öngyilkosságnak titulált ügyet szeretne újra vizsgálni. A gyanú, vagyis az esettel kapcsolatos kételyt szolgáltató újságcikk sem túlságosan meggyőző az olvasó számára. A főszereplő minden kételyt kizáróan maga a nyugalmazott nyomozó lesz, a regény folyamán az ő gondolatmenetét követjük végig, és ezáltal betekintés nyerünk egy tizenkilencedik századi "agy" működésébe, illetve a korban, vagyis az 1867-ben rendelkezésre álló tudományos felfedezésekbe, különös tekintettel a pszichológiára. A Léleknyavalyák egy különös szenvedélybetegség kialakulását, lefolyását és tragikus végét mutatja be.
A nyomozó benyomása saját tapasztalaton alapszik abban a vonatkozásban, hogy a közéleti vagy hivatalos személy által elkövetett hasonló tettek mintakövetésre sarkallhatják azt, aki valamilyen módon az öngyilkost példaképének tekintette, érzelmileg közel állt hozzá, vagy valamilyen formában egy közösséghez tartozónak vélte magát vele. És ilyen esetet az irodalomtörténet-írás egyébként a jelen tragédia kapcsán is ismer: 1853-ban Szécsényben egy Ferenczy Teréz nevű költőnő szíven lőtte magát egy íróasztal mögött, amin Czakó Zsigmond korabeli arcképét helyezte el. Összességében a skandináv krimik lassan hömpölygő, ám a feszültséget folyamatosan fenntartani képes, fojtogató, nyomasztó atmoszférájára emlékeztethet minket ez az alkotás, az első pillanatától kezdve. Az újságcikk hatására magát lecigarettázó és kávézó nyomozó egyben azért is megmosolyogtathat minket, mert tipikus bölcsészbalesetet is imitál, miközben a jelenet parttalansága jóval meghaladja Jókai Vaskapu-leírásának hosszát (ami nem is olyan hosszú, mint amilyennek tűnik), és meg sem áll Proust Az eltűnt idő nyomában sütis jelenete által kiváltott (be nem vallott, de mégiscsak sokunkban élő) hatásig.