Mikor a barátaimmal testépítésről beszélek, szinte mindegyikük elmondja, hogy ő elsősorban a saját testsúlyos gyakorlatokat preferálja. Ennek szerintem három fő oka lehet: - a nagy súlyokkal történő edzéstől úgy általában tartanak az emberek - nem tartják egészségesnek - a "saját testsúlyos edzés" olyan egészségesnek hangzik - a saját testsúlyos edzéshez nem kell lemenni az edzőterembe - otthon, vagy mondjuk egy ingyenes, napsütötte kondiparkban is végezhető Szerény véleményem szerint a saját testsúlyos edzésnek egyetlen előnye van: praktikus. Valóban nem kell hozzá edzőtermi bérletet venni, akár otthon, vagy a megfelelő felszerelés segítségével bárhol végezhető. Miért nem előny, hogy pont a saját testsúlyunkkal edzünk? Sokan azt gondolják, hogy pont az az ideális (és egészséges) az izmaink számára. És ha túlsúlyosak vagyunk? De nem is ez a lényeg. Ha maximális izomnövekedést szeretnénk elérni, az általunk egyszer kinyomható maximális súly kb. 80%-ával érdemes dolgoznunk. Ez pedig azt jelenti, hogy akkora súlyt kell választanunk, amivel nagyjából 4-6 ismétlésre vagyunk képesek, ha bukásig dolgozunk.
3) Szabadság ideje alatt, abban az időszakban, amikor nem vagy edzőterem közelében és ez esetleg minden hónapban előfordul legalább 1‐2 hétig, akkor nem tarthatsz mindig pihenőt az edzésben, mert csak minimális lesz a fejlődésed. És gondolom szeretnél fejlődni. Ilyen esetekben izomcsoportonként 1‐1 gyakorlatból 4‐5 sorozatot végezz. A saját testsúlyos edzéstervnél is alkalmazhatod az edzéselvek egy részét (szuperszett, triszett, óriás sorozat, köredzés, erőltetett ismétlések – ebben az esetben segítőre lesz szükséged).
Ez pedig a legritkább esetben pont a saját testsúlyunk! Szabályos fekvőtámaszból a legtöbb (nem edzőteremhez szokott) életerős férfi jóval több, mint 6 ismétlésre képes. Tolódzkodásból viszont lehet, hogy csak 1-re, vagy 2-re. Húzódzkodásból elképzelhető, hogy egyre sem. Pedig minden izmot egyforma intenzitással kellene sokkolnunk. Ezért valószínű, hogy egy csak saját testsúlyos gyakorlatokat végző egyén kevésbé arányos testalkatot épít, mint egy súlyzókat használó testépítő. Nem biztos, de valószínű. Pl. a mellizom felső részének megedzése az egyik legfontosabb dolog egy klasszikus fizikum építése során. Ezt mondjuk egy emelt lábú fekvőtámasszal célba lehet venni, de súlymellény nélkül igencsak kevés lesz a súlyunk ahhoz, hogy kellően látványossá fejlesszük. Konkrétan oldalsó vállizmot célzó saját testsúlyos gyakorlat nem is létezik. Pedig az oldalsó mellizom megnövelésével érheti el az ember a kívánt "V-alakot". A széles hátizommal már más a helyzet, mert a viszonylag nehéznek számító (mondjuk széles fogásos) húzódzkodásokkal ezt a testrészt jól meg lehet bombázni.
Ebben az esetben a tricepsz felső része dolgozik, ha pedig nem nyújtod ki teljesen a karodat, akkor az alsó része. 2. Fekvőtámasz – kezek a széken Ismétlések száma: 4 x 15 Fekvőtámasz – kezek a széken Szűcs Sándor Helyezkedj el a székkel szemben, kapaszkodj meg az ülőke két szélében, és vedd fel a már jól begyakorolt fekvőtámasz pózt ebben a magasított helyzetben. A törzsed legyen egyenes, feszítsd meg a hasizmaidat, a csípődet pedig ne told ki, és ne is ejtsd be. Lassan engedd le magad a székhez, közben szívd be a levegőt, a mozdulat közben pedig a testedhez közelítsd a könyököd, ugyanis ha kifelé tolod, akkor könnyen lesérülhet a vállad. Az alsó pozícióban a mellkas érintse a szék szélét, a test pedig maradjon egyenes, feszes. Lassan told vissza magad a kiinduló helyzetbe, közben fújd ki a levegőt. 3. Fekvőtámasz – lábak a széken Fekvőtámasz – lábak a széken Szűcs Sándor Ezúttal a lábadat helyezd a szék ülőkéjére, a kezedet pedig a talajra, így vedd fel a vállszéles fekvőtámasztartást.
Megmutatni a világ apró csodáit 2022. január 3-án lesz 100 éve, hogy megszületett Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A jubileum alkalmából szeretettel emlékezünk a 20. század egyik felnőtt és gyerekirodalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű szerzőjére. Három éves korában írta első versét – "A büszke tehén a réten áll. Csak áll" -, melyet szülei még nem tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt gondolatait. Nyomtatásban először a Mi utunk című református diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki is köszönheti alkotásait átitató természetszeretetét és látásmódját. Kerkity Olgának adott interjújában így határozta meg magát: "20. századi vagyok. Költő, esszéista, tanár, gyermekeknek író és fiatalokkal sokat foglalkozó.
Keleti mese; ill. Lukáts Kató; Móra, Bp., 1962 Lila fecske; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1965 Nyúlanyó húsvétja; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1968 Mit látunk az utcán? ; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Szecskó Tamás; Móra, Bp., 1974 Mennyi minden; ill. Hincz Gyula; Móra, Bp., 1975 (gyermekversek) Bors néni könyve; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1978 Szökőkút; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1979 Felicián vagy A tölgyfák tánca. Nemzetközi képeskönyv; ill. Heinzelmann Emma; Móra, Bp., 1987 Szőke bikkfák. Verselemzések; Móra, Bp., 1988 (Diákkönyvtár) 1991 után Bors néni könyve; ill. Keresztes Dóra; 3. felújított kiad. ; Móra, Bp., 2012 Az aranyecset. Schall Eszter; 3. átdolg. kiad. ; Móra, Bp., 2015 Barátaink a ház körül; ill. Szalma Edit; 3. ; Móra, Bp., 2015 Jó reggelt, gyerekek! ; ill. Szalma Edit; 5. ; Móra, Bp., 2015 Kósza varjak; ill. Szegedi Katalin; Móra, Bp., 2019
Cirkalmas tirádák nélkül, kevés (ám annál erősebb) képpel és puritán páros rímekkel ülteti át a nyelvbe a kimondhatatlant, a szenvedély és a vágy alfáját, ómegáját, origóját. Azt a pontot, ahol már nincs "te" és "én", csak mi. Nemes Nagy Ágnes budapesti otthonában, 1963 (Kép forrása: Fortepan/ Hunyady József)
Talán kissé zavarba ejtő ily módon végigpörgetni egy életet, mintha hívatlan vendégként lépnénk be egy távollévő privát tereibe, van azonban valami, ami újra és újra elfeledteti velünk a voyeur, a leskelődő kétes szerepét, ez pedig Nemes Nagy Ágnes tekintete. Mindegy, hol ütjük fel a kötetet, ugyanazzal a szigorú, átható tekintettel szembesülünk: mintha életkortól, környezettől, körülménytől függetlenül minden pillanatban folyamatosan a lényeget kutatta volna a világban. És ezzel a saját helyzetünk is értelmet nyer: nem kéretlenül kukucskálni, hanem megérteni vagyunk itt. Megérteni a világot magunk körül Nemes Nagy Ágnes tekintetén keresztül. A fotók és szövegrészletek megfejtéséhez, a közöttük lévő kapcsolat megértéséhez – igény és felkészültség szerint – a kötet végén lévő jegyzékhez kell lapoznunk. Ez adja a Maszk nem takarta már dinamikáját, ami még akkor is meghatározhatja az olvasást, ha a képek és szemelvények önmagukban, a pontos információk hiányában is megállnak. Sőt, akár egyfajta képzőművészeti alkotásként, fénykép és irodalom egymásba fordulásának nyomaként is élvezhetjük.