Dr. Kauth Zoltán - Izomátvágás nélküli csípőprotézis-műtét - YouTube
Biztonságban éreztem magam Anna problémái évekkel ezelőtt kezdődtek, bár erős fájdalmai nem voltak, rendszeresen járt ortopédiai vizsgálatra, hogy csípője állapotát, a csípőkopás romlását nyomon kövessék. Minden alkalommal röntgenfelvétel is készült. A COVID-járvány miatt, [... ] Csípőízület elváltozások – coxarthrosis Definíció: csípőízületi kopás, egy krónikus betegség, mely az acetabulum, illetve a combfej felszínét borító porc károsodása. Napjainkban a csípőtáji panaszok leggyakoribb oka. Stádiumok: A coxarthrosis lefolyása során négy stádiumot [... ] Szex az izomátvágás nélküli csípőprotézis-műtét után A minimál invazív csípőprotézis-műtétet követően a következő, biztonságos pozíciók ajánlhatók. Szemtől szemben pozíció Ez a pozíció az operált személy függvényében - férfi vagy nő esetén is - használható. A protézissel [... ]
10 nappal a műtét után 78 évesen Vajon az anterior minimál invazív feltárás-e a legjobb? Senki nem tud erre a kérdésre pontosan válaszolni. Minden feltárásnak van előnye és hátránya, de biztosan a MIA feltárásnak a hagyományos csípősebészettel szembeni előnye a gyors rehabilitáció és a kevesebb fájdalom a postoperatív szakban. Szükséges-e speciális asztal ehhez a feltáráshoz? Nem feltétlenül szükséges extenziós, speciális asztal, de műtéteim legnagyobb részében alkalmazom, mert véleményem szerint számos előnye van. Függetlenül azonban attól, hogy extensios asztalt használunk-e, vagy sem, a feltárás előnyei és technikai alapjai ugyanazok. Nem igaz kijelentés az, hogy extenziós asztal nélkül végzett műtétek jobb eredmény adnak. Mindkét technikának van előnye, hátránya, ahogy azt a mindennapi gyakorlatomban tapasztalom. Ennek megfelelően mindig a beteghez adaptáltan alkalmazom az asztalt. Forrás:
Sajnos ezeket a feltárásokat alkalmazzák legnagyobb számban hazánkban. Hátsó (posterior) feltárásnál a kifelé forgató csípőizmok kerülnek leválasztásra, mely a protézis ficamodásának lehetőségét fokozza, főleg ülő helyzetben vagy ülésből történő felálláskor ( hátsó ficam). A minimalizált feltárás (NEM AZONOS A MINIMÁL INVAZÍV FELTÁRÁSSAL! ) fogalma azt jelenti, hogy ezekhez a hagyományos feltárásokhoz viszonyítva kisebb a bőrmetszés és a sebész próbálja csökkenteni az izomsértés mértékét, de ez nem teljes. Ilyenek a Magyarországon alkalmazott összes minimál invazívnak nevezett feltárás, amelyet a csípő oldalsó részén vezetett metszésből végeznek. Valójában itt csak csökkentik az izomleválasztást, de nem szüntetik meg. A teljes ízommegtartásra a csípőízület körül csak egy terület alkalmas, a comb elülső része. Sajnos sokan mégis filozófia, ismeretanyag hiánya vagy marketing szempontból ezt, az általuk végzett minimalizált feltárást minimál invazívnak nevezik. Jelentkezzen be konzultációra!
03/03 2016. március 03. 10:30 1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12. III. emelet B/19 gyakorló 2016. 10:30 - Dr. Hála József néprajzkutató "Az Év Ősmaradványa, 2016 – a Szent László pénze" címmel tart előadást az ELTE Nyugdíjasklubban. A földtörténeti újkor közepén, mintegy 50 millió évvel ezelőtt a Föld jelentős részét beborító Tethys-óceánban élték virágkorukat az őslénytan által nummuliteszeknek nevezett óriás egysejtűek. Szent lászló pénze monda. Az átlagosan 20-30 mm átmérőjű mészházaik főleg az egykori eocén tenger meszes üledékeiben milliárdszámra maradtak meg a világ számos helyén. Nagy tömegben megtalálhatóak a Kárpát-medencében is (Dunántúl, Felvidék, Erdély). A jellegzetes lencse, érme, korong alakú nummuliteszeket az ókortól kezdve kővé vált lencséknek, pénzeknek hitték, esetenként történelmi személyekhez vagy természetfeletti lényekhez kötött nevekkel illették, eredetüket pedig gyakran mondákkal magyarázták. Magyarországon leginkább Szent László pénzeinek nevezték ezeket az ősmaradványokat. A velük kapcsolatos monda első ismert változata a XV.
Többet aztán nem is történt, hogy László a kunok előtt fuson. Mindig a kunok futottak őelőtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kunok, hegyen-völgyön át, s talán kiszaladtak a világból, ha a kunok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kun vezér, szórni kezdte tarsolyából a csengő aranyat s ezüstöt, s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek. Na, az ármányos vezér jól számitott, mert a magyarok egyszeriben félbenhagyták az üldözést, s mohón szedték föl a pénzt. - Hagyjátok! Hagyjátok! – csendült végig a magyarok sorain László hangja. Szent laszlo penze. – Ráértek erre később is! Utánam! Hajtsuk a kunt, hajtsuk! De hiába, a magyarok nem hallották László szavait. A pénzre gondoltak most mind. Hát nem is csoda, hogy eltántorította, különösen a szegényebb rendű vitézeket, hiszen csak úgy ragyogott, fénylett a föld a tenger aranytól, ezüsttől.