Dézsy Zoltán dokumentumfilmes Jüllich Ádám üvegiparban érdekelt nagyvállalkozónak címzett nyílt levelében azt írta: "Egy ország lenne hálás, ha kiállna s elmondaná, hogy milyen körülmények között találkozott a római kori tárgyakkal. Tudomásom szerint nincs ok, mely miatt ne beszélhetne minderről. Senki nem vádolja Önt bűncselekmény elkövetésével. " A vállalkozó szerint a vele kapcsolatos feltételezésekből egy szó sem igaz: "Mintha csak én azt állítanám, hogy Dézsy Zoltán pontosan tudja, hol található meg a frigyláda, sőt, ő maga birtokolja azt" – kommentálta az esetet az esetről hírt adó Lehetséges, hogy rendőri védelmet kér. Még megfontolja, ahogy azt is, hogy tegyen-e jogi lépéseket Dézsyvel szemben – írta a lap. Seuso kincsek | Hegyvidéki Kulturális Szalon. A mai Dunántúlt időszámításunk előtt 12-ben foglalták el a Római Birodalom csapatai. Az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos Lacus Pelso (mai nevén Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso (Sevso), aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett.
Mindez akár nászajándék is lehetett, és hogy mennyire nem a valóságtól elrugaszkodott ez a feltételezés, azt a tál bizonyítja, amelyen Seusónak, az ezüsttárgyak ókori tulajdonosának neve is olvasható. A lakodalmi jelenethez hasonló családi összejövetel képével díszített tálon sok érdekes megfigyelnivaló van. Többek között az, hogy Seuso valószínűleg keresztyén ember volt. A körbefutó felirat kezdetét és végét a Krisztus nevét jelképező betűk kapcsolják össze. A készlet 14 ismert darabból áll, a tárgyak többségén,, mitológiai történetek elevenednek meg domborműves ábrázolással''. Seuso-kincsek: Nem szűnnek a rejtélyek! | Minap.hu. Egyediségével kiemelkedik a többi közül a fentebb már szóba került vadásztál. Tényleg komoly tényező lehetett Seuso a maga korában. Ilyen szépen kidolgozott ezüstkészletre csak egy nagyon vagyonosnak, a provincia meghatározó alakjának telhetett. A leletet minden bizonnyal akkor rejtették el, amikor a majorságot, - amely Polgárdi környékén volt, már ha tényleg onnan való - barbár betörés veszélyeztette, majd valószínűleg meg is semmisítette.
Megtekintéséhez regisztráció szükséges. A oldalon lehet időpontot foglalni. A magyar állam harca a kincsekért Sümegh halála után a leletek vándorútra keltek, nyomuk veszett.
Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki valószínűleg a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott. A kincs darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa? feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve? a IV. század utolsó évtizedeiben vagy az V. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. Fotó: A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Seuso-kincsek - HAON. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.
A Seuso-kincs valószínűleg nem teljes ezzel a tizennégy darabbal, tartozhattak hozzá még poharak, kisebb edények és evőeszközök is, de ezek holléte egyelőre ismeretlen. A feltételezett Balaton-környéki lelőhely közelében előkerült egy húsz kilogramm súlyú késő-római ezüstállvány is, ezt az állandó kiállításon lehet majd megcsodálni. Addig pedig elmélyedhetünk az ókori ezüstművészet e páratlan darabjaiban, amelyeknek külön szépségét adja, hogy nem csupán távoli tájak emléktárgyai, hanem hazánkhoz kötődő kincsek, a mieink. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum) és Mráv Zsolt (Magyar Nemzeti Múzeum) rendezésében létrejött kiállítás 2019. január végéig tekinthető meg jelenlegi helyén, a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termében. Liszt ferenc repülőtér
Szenvedélyes vadász lehetett, aki minden bizonnyal örömmel fogadta, ha vendégei a görög mitológia híres vadászaihoz, például Meleagroszhoz hasonlították. A Seuso-tálon megjelenő Krisztus-monogram alapján valószínűsíthetjük keresztény kötődését. Bár nevét más történeti források nem említik, elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is tartozhatott, amelyek végül egy ellenséges támadásnak eshettek áldozatul. A Suso-kincs vándorkiállítás című kiadvány IFRAME helye A Seuso-kincs Vándorkiállítás c. kiadvány részlete. A teljes kiadvány a kiállítás ideje alatt megvásárolható a MúzeumShop-ban.
[Total: 0 Average: 0/5] "Lassan készül, mint Luca széke! " A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca nap. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története? Szent Lucia, a keresztény hagyomány Szent Lucia, akinek alakját köszöntik ezen a napon, a legendák szerint Kr. u. a III. és IV. század fordulóján élt Szicília szigetén, Siracusában. Nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Luca napi búza ültetés. Szent Lúcia Ebbe az elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, s ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába.
Minél sűrűbb volt a búza és kevésbé lehetett a búzalevelek között a gyertya fényét látni, annál erősebb és egészségesebb lesz a következő év. Maga a búza az élő kenyeret, azaz Jézust, a búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye pedig a Megváltó érkezését jelképezi. Készíts Luca búzát a következők szerint: Vegyél egy jó marék búzát (ha nem élsz vidéken, a piacon vásárolj búzaszemet) Éjszakára áztassad be vízbe Egy cserépbe tegyél földet, majd szórd rá a tetejére spirál formában belülről-kifelé indulva a szemeket, (A spirál a növekedést szimbolizálja) vagy sűrűn szórd le a szemeket. Luca napi jóslás - újratöltve (Lucabúza 2021-re). Temetése szűk családi körben történik. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NEMES PÉTERNÉ sz: Schilli Mária aparhanti lakos 88 éves korában elhunyt. július 4-én, szombaton, 9 órakor lesz az apari temetőben. Előtte gyászmise. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FORRAY PÁLNÉ szül. Géber Katalin 84 éves korában elhunyt.
Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. E célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tűzbe vetettek, amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta a jövendőbélit. A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig "dolgoztak rajta". A lényeg, hogy minden nap kellett rajta munkálkodni. Innen ered a mondás: "Lassan készül, mint a Luca széke. Luca napi búza csíráztatás. " Karácsonykor rájuk álltak, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak. Ezután a széket el kellett égetni. Luca napjától figyelték az időjárást is. A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából próbáltak következtetni az egész évire. A karácsonyig eltelt 12 nap a 12 hónapot jelölte. Luca nap volt a január, az utána következő nap a február és így tovább. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.
Ez a kedves hagyomány egy csokor szép zöld búzalevéllel ajándékoz meg bennünket karácsony napján. December 13., Luca (Lucia) napja, az év leghosszabb éjszakája. A névadó – Bálint Sándor, néprajzkutató tudós szerint – a szemfájósok védőszentje, de ezen kívül számtalan legendának és népi hagyománynak, szép szokásoknak is a főszereplője. Ezekre utal a név eredete is: a latin lux, vagyis fény szóból származik. Csupán néhány a Lucához kötődő hagyományokból: A szegedi tájon a mai napig sütött lucapogácsa jó sok zsírral készül, morzsáiból a tápéi gazdák a tehén elé és a ló abrakjába és szoktak szórni. Elterjedt hiedelem, hogy az érett búzaszemen rajta van Krisztus képmása. Luca búza vetés. A pogácsába pénzérmét is sütnek és a "bélelt" pogácsát a koldusoknak adják. A búza csíráztatása közben ezt mondja: " néköm kinyerem, jószágomnak legelője, zöld mezeje ". De a leggyakoribb szokás az, hogy Luca napján egy agyagcserépbe, vagy tálkába búzaszemeket vetnek, és ha azok karácsonyig kikelnek, akkor jó termés lesz a földeken, a leány férjhez megy és az állatok egészségesek maradnak.