A Gát utca 3. számú bérházat Kaim István építtette 1891-ben. Ebben a házban született 1905. április 11-én József Attila. A család anyagi nehézségek miatt hamarosan elköltözött a Szvetanay utca 18-as számú házba. Mindössze három hónapos koráig élt itt a költő, a ház mégis szimbolikussá vált az elmúlt évtizedekben. A József Attila Emlékhelyhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások speciális célja a Ferencvárosban született költő gyerekkorának, életkörülményeinek, munkásságának felfedeztetése, érzékenyítés a költő verseinek megismerésére, megértésére, a helytörténeti ismeretek bővítése a múzeumpedagógia eszközeivel. Nyitvatartás: Kedd 10. 00 – 18. 00 Szerda 10. 00 Csütörtök 10. 00 Péntek 10. 00 Szombat 10. 00 – 17. 00 Vasárnap 10. 00 Hétfőn zárva. A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
DÍJAZOTT 2015 tavaszán nyílt meg újra a Petőfi Irodalmi Múzeum tervei alapján a Ferencvárosban, a Gát utca 3-ban, a költő szülőházában a József Attila Emlékhely. Kalla Zsuzsa 2016-05-21 15:00 Emlékhely – sokat használt szó, súlyos és szerteágazó asszociációkkal. Tehetünk-e mellé olyan jelzőket mint az élvezetes, a hívogató vagy akár a játékos? Erre keressük a választ József Attila szülőházában, a Ferencvárosban. Eszmélet. A József Attila Emlékhely kiállítása Vajon mit vár, aki becsönget a Ferencváros felújított sétálóutcájában az egyik régi házba, ahol a kapucsengőn a József Attila Emlékhely felirat olvasható? A kérdés költői, a helyzet fiktív – ma valószínűleg már alig áll olyan látogató a zárt ajtó előtt, aki nem kutakodott volna előzőleg az interneten, ne nézett volna rá a kiállítóhely honlapjára. Mégis többnyire meglepetéssel néz körül, aki belép, áthalad a gondozott udvaron, benyit a világos, szellős, levegős kiállítótérbe. Az emlékhely tényleg megújult – aki nem látta a régi állapotokat, az is sejtheti milyen távol került a korábbi gangos, munkáslakásos, pislogó villanykörtés Gát utcai szoba enteriőrjétől, távol a régi bérkaszárnyák, a kosz a bűz, a városi szegénység légkörétől.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Bácskai János, Ferencváros polgármestere és E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója részvételével került sor a Gát utca 3. szám alatti műemlék épületben a József Attila Emlékhely ünnepélyes átadására 2015. április 11-én, a költő születésének 110. évfordulóján. A kormány által támogatott, 2, 810 milliárd forint Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt részeként a Gát utca 3. sz. alatti épület is megújult, ahol József Attila a magyar irodalom világirodalmi rangú költője született 1905. április 11-én. A most megújuló épületben az önkormányzat minden eddiginél nagyobb teret biztosít az emlékhely számára, így először lesz lehetőség arra, hogy a 21. századi muzeológiai elvárásoknak megfelelő kiállítás fogadhassa a látogatókat. A felújítással együtt járó bővítés eredményeként a kiállítótér 20 négyzetméterrel bővült, lehetővé téve egy 50 négyzetméteres akadálymentes fogadótér kialakítását. A cél a korábbinál szélesebb és módszereit tekintve korszerűbb, József Attila hagyatékára épülő, élményt nyújtó kiállítás megvalósítása oktatási célú működtetéssel.
Egy tárgyszerűbb dolgokra is kitérő felsorolásba bekerülne a Gát utcai ház éppúgy, mint Szárszó sínei, helyek, amelyek tükrében megérthetjük önmagunkat. Bókay Antal József Attila kötetei Szépség koldusa, 1922 Nem én kiáltok, 1925 Nincsen apám se anyám, 1929 Döntsd a tőkét, ne siránkozz, 1931 Külvárosi éj 1932 Medvetánc, 1934 Nagyon fáj, 1936
Nincsen pontos adatunk, hogy melyik lakásban született József Attila. Egyes visszaemlékezések szerint a földszinten, mások szerint az emeleten látta meg a napvilágot. Elődeink 1964-ben a ház földszintjén alakították ki az emlékhelyet, amelyet akkor Kassák Lajos nyitott meg. A fél évszázadnyi idő alatt az emlékházban lévő kiállítás négyszer újult meg. Utoljára 2015. április 11-én adta át a Ferencvárosi Önkormányzat az Uniós forrásból felújított épületet, és saját forrásból minden eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására. Április 11. határnap volt. Ettől kezdve a Gát utca 3. egy különleges térré és az idő kezdetévé vált, József Attila éppen ott történt megszületése miatt elvesztette véletlenszerűségét. A létrejövő majd alakuló, végül Szárszón szétfoszló test, az alig 33 évnyi idő, az általa, benne megformálódó költői képek, cselekvések, szavak miatt jelentéses, tanulságos tereket hoznak létre. Olyanokat, amelyeket nemcsak kívülről méregethetünk csodálkozva, hanem benne kínunkra, kedvünkre ellakhatunk.
Úgy tűnik, nem találjuk, amit keres. Esetleg a keresés segíthet. Keresés…
A porosz–francia háború 1870–1871 között zajlott le a Porosz Királyság által vezetett német szövetségesek és a Francia Császárság között. A "kisnémet" egységet megvalósítani kívánó Poroszország rövid idő alatt szembekerült Franciaországgal, mivel III. Napóleon országa nem nézte jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia
A katonai és minőségi helyzet amúgy sem kedvezett volna a Monarchiának, még Franciaország nagyméretű hadereje mellett sem, a Monarchia új hadereje is mindössze az 1870-es években állt rendelkezésre és tesztelés céljából Boszniában vetették be. Az idő tehát ismét Bismarcknak dolgozott. A vaskancellár nem is szándékozott kihasználatlanul hagyni a külpolitikai helyzetet, és igyekezett olyan helyzetet teremteni, melyben Franciaországnak nincs más választása, mint a háború. Az 1870-71. évi francia-porosz háború gyalogsági tűzfegyverei - Kapszli.hu. A francia követtel, Benedettivel tárgyaló porosz király a híres emsi táviratban "kidobatta" a franciák diplomatáját. Az eset a franciákat rendkívül felháborította és feltüzelte nacionalista érzelmeiket. Bár maga Napóleon óvakodott a háborútól Poroszországgal, ismervén az abban rejlő veszélyeket, de a francia embereknek a francia dicsőségbe és felsőbbrendűségbe vetett szinte már öntelt hite miatt nagy nyomás nehezedett a császárra. A legtöbben a korábbi évek győzelmeitől rendkívül elbizakodottak voltak. 1870 júliusában lázas diplomáciai próbálkozások után Franciaország hadat üzent.
Így a francia-porosz háború 1870-1871. nem csak egyesült Németországban, hanem jelentősen meggyengült Franciaország gazdaságilag.
Embree kínzás során bevallotta, hogy megerőszakolt egy 14 éves lányt. A bíróság 100 botütésre ítélte, de a tömeg egy fára akasztotta fel. 18+ kép ITT. Biciklis rendőr állít meg egy közlekedési szabálysértőt. 1900. 9 nemzet katonái. Giuseppe Verdi a milanói Scala előtti téren. Számi család Észak-Norvégiában [hirlevel]
Francia nagykövet történt ez a siker. De mint kiderült, ott leselkedett és provokáció. Táviratot, hogy a francia császár a megtagadása a spanyol trón Poroszország, Bismarck volt, egy meglehetősen kellemetlen hang a francia, sőt tette közzé az újságokban. Az eredmény várható volt - felbőszítette Napóleon hadat üzent a porosz. Az erőegyensúly A nemzetközi helyzet, amelyben elkezdte a francia-porosz háború, kedvezőbb volt Poroszország, mint Franciaországban. Porosz–francia háború — Google Arts & Culture. Az oldalon Bismarck tette az állam, része volt az Észak-Német Szövetség, a francia császár is elhagyta szövetségesek nélkül. Oroszország ragasztva semleges helyzetben, Britanniában és Olaszországban diplomáciai kapcsolatok reménytelenül sérült miatt nem értő politikák Napoleon III. Az egyetlen állam, amely foglalkozik a háború az ő oldalán volt, Ausztriában, de az osztrák kormány, a közelmúltban legyőzte a poroszok elleni háborúban, nem mertek, hogy vegyenek részt egy új csata a legutóbbi ellenség. A legkorábbi nap a francia-porosz háború feltárta a hiányosságokat a francia hadsereg.
Először is, a szilárdság komolyan rosszabb, mint az ellenség - 570 ezer katona és 1 millió az észak-német Szövetség. Rosszabb volt a szolgáltatás. Az egyetlen dolog, büszke lehet a francia - egy gyorstüzelő puska Shaspo. De a legfontosabb -, hogy nincs világos terve a katonai műveletek. Ez tette sietve, és nagy része volt irreális: a mobilizáció és az időzítés és a számítások közötti felosztásáról a szövetségesek. Ami Poroszország, a francia-porosz háború, önmagában nem meglepetetés sem király, sem a kancellár. Francia-porosz háború. A hadsereg más volt a fegyelem és kiváló fegyverek, jött létre alapján az általános hadkötelezettséget. A sűrű vasúti Németországban lehetővé teszi, hogy gyorsan át katonai egységeket, hogy a megfelelő helyre. És persze, a porosz parancs volt világos akciótervet dolgozott a háború előtt. ellenségeskedések 1870 augusztusában, a porosz csapatok támadást indítottak. Francia furatba legyőzte egyesével. Szeptember 1-vár közelében Sedan, mely Napóleon, a csata elkezdődött. Francia parancs nem tudott elmenekülni a környezetet, a tetején, hogy a hadsereg hatalmas veszteségeket szenvedett a határokon ágyúzás.