Már az ókori rómaiak és görögök is felismerték a cékla jótékony hatásait, ezért előszeretettel fogyasztották. A mai tanulmányok bebizonyították, hogy sokat segíthet az emberek egészségének megőrzésében, hiszen sok hasznos tápanyagot tartalmaz. A cékla a trópusi és a mérsékelt éghajlatú területeken is egyaránt megterem. Noha a céklát már évezredek óta termesztik és fogyasztják finom íze miatt, csak a közelmúltban fedezték fel hogy milyen egészségügyi hatásokkal is rendelkezik pontosan. Céklát minden mennyiségben. A világban található rengeteg zöldség és gyümölcs közül a cékla leve kétségtelenül az egyik legegészségesebb. Ez a sötétlila színű lé az erős antioxidánsok és növényi tápanyagok egyedülálló kombinációját tartalmazza, amik számos egészségügyi előnyt jelentenek. Levének fogyasztása kiváló módja annak, hogy kedvezői hatásai érvényesüljenek. Ha főzéssel vagy sütéssel feldolgozzuk, a hő hatására elveszti előnyei jó részét. Íme néhány ok, amiért érdemes még ma elkezdened a céklalé fogyasztását. A cékla tele van nélkülözhetetlen vitaminokkal és ásványi anyagokkal Napi egy pohár céklalé fogyasztása hozzájárulhat a tápanyaghiány megelőzéséhez.
A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i. e. 4000) településről származik. Az i. második évezredben már a babilóniaiak és a föníciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el. Évszázadokkal később, a már kereszténnyé vált germán birodalomban a dinasztiaalapító Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót. Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásódás ellen is javasolták és javasolják ma is. Főleg a Földközi tenger vidékein, és Közép-Európában honos, de ma megtalálható szerte a világban. 6 ok, amiért érdemes céklát enni (és céklalevet inni). A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén. Három féle répát ismerünk. A takarmányrépa fehéres színű.
A cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt képzést, támogatja a nyirokrendszer működését, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert. A várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hiszen a gumó gazdag folsavban, amelynek megfelelő mennyiségű bevitele a magzat számára különösen fontos. A folsav a magzati fejlődés során, az agy és az idegrendszer működéséhez szükséges anyagok képződésében vesz részt. A terhesség korai szakaszában megfelelő pótlásával, több fejlődési rendellenesség (pl. nyitott gerinc) kialakulásának valószínűsége csökkenthető. " Ismeretes, hogy a rákos sejtekben az oxidációs folyamatok lecsökkennek, és helyettük a tejsavas erjedés növekszik. A cékla színező anyagai – pl. a betain glükozid – pótolja a rákos sejtekben a légző aktivitásukat vesztett légzőfermenteket. Cékla jó tulajdonságai windows 10. Ez a színező anyag hidrogén atomokat köt meg, és ezzel 1000-1250%-kal javítja a sejtek légzőképességét. " – Prof. Dr. Török Szilveszter 1961-ben nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki dr. Ferenczi Sándor felfedezése, aki állatkísérletekben megfigyelte, hogy a cékla vörös festékanyaga – a betain – tumorellenes hatású.
Influenza és nátha leküzdésében is segít. Az eddig említett tulajdonságai, továbbá általános immunerősítő és roboráló hatása miatt hasznos lenne változatos formában, gyakrabban szerepeltetni a gyermekétkeztetésben. Egy csodálatos növény egészségvédő, illetve gyógyító hatása már régóta ismert. A téli hónapokban valahogy mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Pedig ha ősztől tavaszig napi rendszerességgel fogyasztanánk belőle – főleg nyers formában –, akkor sok kellemetlen betegségtől menekülhetnénk meg. Ráadásul nagymértékben csökkentenénk a daganatos betegségek kialakulásának esélyét is. A cékla hasznos tulajdonságai - Bidista.com - A TippLista!. A cékla mélyvörös színét a benne lévő glükozidnak, a betaninnak köszönheti, melyet az élelmiszeripar ételek színezésére használ vagy por, vagy céklalé-koncentrátum formájában. Ebből a már ókorban is ismert növényből Apicius – a híres római mesterszakács – is készített többféle fogást, ajánlotta nyersen salátaként is, ecettel, mustárral és olajjal gazdagítva. A középkorban gyógyerejét többek között székrekedés, lázas betegség esetén használták ki.
Ennek köszönhetően a cékla lassan felszabadítja az energiát és növeli a vércukorszintet. Ez lehetővé teszi, hogy energiát nyerjünk további tevékenységekhez. Cukorrépa tápláló és egészséges snacknek számít. Az alacsony kalóriatartalom mellett a répának más fontos összetevője van az emberi test számára. Találunk bennük C- és B1-vitamin, kobalt, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, mangán és réz lerakódásait. A cékla tulajdonságai Annak a ténynek köszönhetően, hogy a cékla nagy mennyiségben tartalmaz a szervezet számára értékes vitaminokat és ásványi anyagokat, ez a zöldség számos betegség kezelésében és megelőzésében segít. A cékla tulajdonságai Tartalmazzák: A cékla tulajdonságai terhesség alatt A terhes nők is profitálhatnak a cékla egészséges tulajdonságai. Ne feledje azonban, hogy nem előnyös nagy mennyiségű répát vagy levet fogyasztani belőle. Mindez a répában található nitrátok miatt. Vérszegénységhez vezethetnek és befolyásolhatják a vér paramétereit. Répalé - tulajdonságok Répalé rendkívül népszerű.
Érdemes tudni, hogy bár a cékla növénynek többnyire a gyökerét fogyasztjuk, levelei is ehetőek és igen ízletesek. Gyógyhatása leginkább a benne található antioxidánsoknak köszönhető, melyek védik sejtjeinket a szabad gyökök káros hatásaitól. A cékla hatóanyagai jó hatással vannak a vérképzésre, sav-bázis egyensúlyunkat karban tartják, valamint a máj anyagcsere-folyamatait szabályozzák. A céklalé rendszeres fogyasztásával a következő módokon járulhat hozzá egészségünk megőrzéséhez: Csökkentheti a vérnyomást A céklában lévő nitrátokat szervezetünk nitrogén-monoxiddá alakítja, ami jótékonyan hat a vérnyomásra. A nitrogén-monoxid ellazítja és tágítja ez ereket, ezáltal a javul a vérkeringés, a vérnyomás pedig csökken. Javítja az állóképességet A jó állóképesség nemcsak sportolás esetén fontos, hanem a hétköznapokban is. A fent említett nitrogén-monoxid az erek tágítása révén javítja a szövetek oxigénellátását, ezért sportolók előszeretettel fogyasztanak céklát vagy céklalevet. Érdemes tudni, hogy a cékla elfogyasztása után 2-3 órával nő a vér nitrogén-monoxid-szintje, így edzés előtt legalább két órával javasolt céklát ennünk.
A mechanikai sérülések, úgy a törzsön, mint a helytelen talajművelés következtében is befolyásolják a rügyek kihajtását, és a hajtások mennyiségének mértékét. Azonban, ha a gyökérzet erős, és egészséges, és a föld feletti részek (törzs, idősebb részek, kordonkar) sérült, abban az esetben a sérült rész alatt nagy mennyiségben fakadnak ki a rejtett rügyek, gyakran csomókban. Ilyen esetben is szükséges a hajtásválogatás a célnak megfelelő módon. A tőkék művelési módja is befolyásolja a rügyek, illetve a hajtások számát. Ideje metszeni a szőlőt, megmutatjuk, hogyan!. Általánosságban jellemző, hogy az alacsony fej és bak művelésű tőkéken nagyobb a világos és főleg a rejtett rügyek kihajtásának aránya. Ellenben a közép magas, a magas kordon és lugasművelésű tőkéken kisebb a rejtett rügyek kihajtási aránya. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a metszés mértéke is befolyásolja a kihajtást, vagyis minél kisebb a rügyterhelés, tehát minél kevesebb rügyet, rövidre metszünk, annál nagyobb arányban fakadnak ki a rügyek, és fordítva. A kordonkarok hossza is befolyásolja a kihajtást, minél hosszabb a kar, annál kisebb arányban hajtanak ki a karon elhelyezkedő csapokon lévő rügyek.
A szüret ünnep. Az ültetés, kapálás, metszés és oltás hosszú és fáradalmas hónapjai után a szürettel elkezdődik a borkészítés ideje. Hazánk szőlészeti és borászati hagyományai hosszú évszázadokra nyúlnak vissza. A szőlő és bor szeretete áthatja kultúránkat, irodalmunkat, mezőgazdaságunkat. A szüret szó eredetileg a szőlő borrá alakításának részfolyamatára, a szűrésre utal, de mai jelentése kiterjedt a többi gyümölcs betakarításának elnevezésére is. Szőlő-ős A szőlő egyes fajai már 65 millió évvel ezelőtt megjelentek a Földön, azonban az eljegesedések hatására csak néhány nemzetség maradhatott fenn. A legendák szerint a szőlőkultúra őshazája Örményország, ugyanis az özönvíz után az Araráton kötött ki Noé bárkája. Noé itt szőlőt telepített, annak terméséből bort készített. Az i. Szolo metszes ideje. e. 9. században Menua örmény király lányának a hegyoldalon volt egy teraszos szőlőskertje. Jerevánban egy barlangban találtak több ezer éves szőlőmagvakat. A magyar nép nyelvében már a Honfoglalás előtt megjelentek a szőlőtermeléssel kapcsolatos szavak.
Zsilinszky Pál okl. kertészmérnök – A szőlőt azért kell metszeni, hogy minden évben egyenletesen jó minőségű termést hozzon. Ennek érdekében mindig csak annyi rügyet hagyjunk meg, amennyit a szőlő erőnléte lehetővé tesz. Mielőtt belefeledkeznél a metszés rejtelmeibe, ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg. Rügyritkítás A tőkén több rügyet hagyjunk, ha alaposan trágyázott, gondosan művelt, esetleg öntözött, jó talajú helyeken termesztjük, mintha öntözetlen, silány homokon nevelnénk. Ennek figyelembevételével hazánkban 10-25 egészséges rügyet szokás meghagyni négyzetméterenként. Figyeljünk arra, hogy ne hagyjunk elfagyott rügyet a tőkén. Szőlő metszese ideje . A rügyek elfagyásáról úgy győződhetünk meg, ha hosszanti irányban éles késsel kettévágjuk azt. Ha a rügy belseje élénkzöld, akkor a rügy egészséges, ha barna akkor valószínűleg fagykár érte. Minden fajtánál érdemes ezt a vizsgálatot elvégezni, mert a fagytűrőképesség nagyon eltérő lehet.
Az évenként elvégzett rendes fásmetszés mellett a fitotechnikai műveletek másik nagy csoportját a különböző zöldmunkák jelentik. Nevéből is adódóan a tőke zöld részeire korlátozódik, így ezért a vegetációs időben kerül a művelet elvégzésre. A szőlőtőke kondíciója, életkora a tartaléktápanyagok mennyisége, továbbá az egyes rügyekre eső aránya határozza meg leginkább a rügyek kihajtásának mértékét. A jó kondíciójú és megfelelő tápanyagellátottságú szőlőtőkéken a világos (látható) rügyek mellett a mellékrügyek is kifakadnak, majd hajtásnak indulnak, és így keletkeznek az ikerhajtások, melyek még jobban képesek a tőkét besűríteni. A fiatal tőkék mindig jobban, több hajtást képeznek, mint az idősebb tőkék. Az idősebb tőkéken az ún. rejtett rügyekből képződött fattyúhajtások aránya nagyobb, mint a fiatalabb tőkéken. Szüret idején | Mindmegette.hu. De a tőkék egészségi állapota is jelentősen befolyásolja a hajtások képződését, ilyenek többek között a különböző mértékű gyökérkárosodások, mint pl. a filoxéra, leginkább gyökérnemes ültetvények esetén, vagy pajorrágástól, különböző gyökérpenészektől.
Először is az elszáradt, idősebb fás részeket metsszük le, majd következnek a termőcsapok. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a termőterület minden négyzetméterén 20-30 ép, egészséges rügy marad. Érdemes ún. váltómetszést alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a kétéves csapon két vessző maradjon, melyek közül a felső állású lesz a termőcsap, amin 4-10 rügyet hagyunk meg, fajtától függően. Az alsó állású lesz az ugarcsap, melyen két rügyet hagyunk meg. A következő évben a le-termett termővesszőt levágjuk, s az ugarcsapon fejlődött két vessző közül a felső lesz a termővessző, míg az alsó az ugarvessző. A szőlő olyan növény, hogy termését a rügyből előtörő hajtáson hozza. Hogyan kell metszeni a szőlőt? - Fiskars metsző-iskola - kert.tv. Így egész másképp kell megmetszenünk, mint például a szilvát vagy a barackot. Helyes metszés az, ami biztosítja az elegendő napfényt a szőlő számára, vagyis kellően szellős lesz a növény szerkezete; ezáltal az elengedhetetlen permetezés is hatásosabb lesz. Ha további kérdésed lenne, vagy bármire szükséged lenne a tavaszi kerti munkához: látogassatok el a Pálmaházba, a Gödöllői Királyi kertészetbe!
A krumplis, szaftos, zsíros tepsiből óvatosan leöntjük a zsírt (zsíroskenyérnek mennyei). A visszamaradt burgonyát és a szaftot ráöntjük a szőlős hagymára. Összeforgatjuk, ha szükséges, fűszerezzük, és a megpirult combokkal tálaljuk. Szőlős rétes Hozzávalók: 40 dkg szőlő 1 csomag réteslap 6 evőkanál cukor 10 dkg vaj 4 evőkanál tejföl 4 evőkanál darált dió 4 evőkanál zsemlemorzsa A sütőt melegítsük elő. Két vagy három kész réteslapot terítsünk tiszta konyharuhára. Szőlő metszés idée originale. Olvasszuk meg a vajat, és keverjük el a tejföllel. Pöttyözzünk a tejfölös vajból a réteslapokra, szórjunk rá 2 evőkanál zsemlemorzsát. Tegyük rá a megmosott, lecsöpögtetett szőlőszemeket a réteslapokra, a szélén hagyjunk ki helyet. Szórjuk rá a dió és a cukor felét. Fahéjat is adhatunk hozzá. Tekerjük fel a rétest, kenjünk a tetejére az olvasztott vajas tejfölből, és süssük pirosra. Még forrón is ehetjük vaníliafagyival, vagy hidegen kínálhatjuk önmagában. Szőlős-mascarponés sütemény Hozzávalók: 25 dkg mascarpone 30 dkg szőlő 4 evőkanál cukor 4 tojás 10 dkg babapiskóta 1 dl aromás, száraz fehérbor 1 dl tejszín A tojásokat kettéválasztjuk, a sárgákat 3 evőkanál cukorral kikeverjük.