Az is istentagadó, aki a másik vétkét nem torolja meg, holott erre képes lenne. " Természetesen a kezdeti versenyek sokkal rövidebb ideig tartottak, mint napjainkban: a rendezvény csupán hat napos volt. Az 1. napon: a trombitások és kikiáltók versenyére, az eskütételre és a sportküzdelmek előkészületeire került sor. A 2. napon: a gyermekek (csak fiúk) versenye zajlott. A 3. napon: pentatlon (az öttusa elődje) és lovasversenyek voltak, illetve áldozathozatal Akhilleusznak és Pelopsznak. A 4. napon (teliholdkor): további áldozatok és lakoma következett. Az 5. napon: futóversenyek, birkózás, ökölvívás, pankration (a birkózás és a boksz keveréke), illetve fegyveres futás zajlott. A 6. napon: megkoszorúzták a győzteseket és megvendégelték a résztvevőket. A négyévenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az olimpiai játékokat, ami kb. négyévenként volt. A telihold miatt ez az esemény mindig a mai július vagy augusztus hónapra esett. Voltak bizonyos szabályok, amiket minden körülmények között be kellett tartani.
Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek. Bár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt. ) A modern olimpia megszületése A következő helyszín Párizs volt. Az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája.
A négyévenként megrendezésre kerülő olimpiai játékok szerves részét képezi a fáklyafutás és a versenysorozat nyitóünnepségén a tűz meggyújtása, de nem volt ez mindig így. A francia Coubertin báró kezdeményezésére megrendezett első újkori, 1896-os nyári olimpián még nem gyújtották meg az egységet, harmóniát és békességet jelképező lángot. Az 1928-as amszterdami olimpia volt az első olyan játék, amikor ott helyben meggyújtva szimbolikus szerepet kapott a szent láng. 1936. július 20-án a német származású sportdiplomata, Carl Diem ötlete nyomán a görögországi Olümpiából indult az első fáklyafutás a 11. nyári olimpiai játékok berlini színhelyére. A Görögországon, Bulgárián, Jugoszlávián, Magyarországon, Ausztrián, Csehszlovákián át vezető 3050 km-t 3331 futó tette meg, a stadionban pedig Fritz Schilgen lobbantotta fel a szent lángot. Az olimpiai láng meggyújtásának módszere az ókorból származik. A lángot Olümpiában a Héra istennő temploma és oltára közötti területen korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint, fémtükör segítségével a napsugarakat egy pontba fókuszálva lobbantják fel.
Az I. világháború miatt az 1916-os berlini olimpia elmaradt, 1920-ban a rendezési jogot Budapest kapta, azonban a háború veszteseként ezt a jogot elvették tőle és az olimpiát Antwerpenben rendezték meg, Magyarország a többi alulmaradt nemzettel részt sem vehetett rajta. A tiltás érintette Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország versenyzőit. Az 1924-es Párizsi olimpián szállásolták el először a sportolókat olimpiai faluban. Az 1936-os Berlini olimpiát Hitler nyitotta meg. Ez volt az első olimpia, amelyen megjelent az olimpiai láng és a játékok végéig égett is. A II. világháború miatt a következő olimpiai játékokat tizenkét év kihagyás után rendezték meg Londonban, Papp László itt nyerte első aranyérmét. Az 1952-es Helsinki olimpia minden idők legeredményesebb magyar szereplését hozta el, 10 arany-, 10 ezüst-, és 10 bronzéremmel a magyar küldöttség az éremtáblázat harmadik helyén végzett. A jelenlegi, 32. nyári olimpia Tokióban kerül megrendezésre.
A testület székhelye 1915-ig Párizsban volt, azóta a svájci Lausanne a kiválasztott, a tagokat az arra érdemes szakértők közül választják ki. A 127 tagú nemzetközi testületnek jelenleg két magyar tagja van: Schmitt Pál - aki 1995-1999 között alelnök is volt - és Aján Tamás. Forrás:MTI-archívum Forrás: MTI Sajtóarchívum
Ám közben megszólalt a mérkőzés végét jelző duda, a tengerentúli szurkolók elözönlötték a parkettet, azt gondolva, hogy nyertek. S az USA hiába óvott, másnap a szovjetek győzelme lett hivatalos. Lasse Viren Az atlétika három versenyző diadaláról szólt. A női magasugrásban az esélyesek kiesésével a mindössze 16 éves Ulrike Meyfarth nyert, immár jól bevált Flop-technikával. Hosszútávfutásban feléledtek a finn hagyományok: Lasse Viren megnyerte az 5000 és a 10 ezer méteres versenyt is, utóbbit úgy, hogy az első körben összeütközött a tunéziai Gammaudival és bukott. A csodát azonban ezen az olimpián Borzovnak hívták! A szovjet futót edzői állítólag tudományos módszerekkel tették verhetetlenné, ez már az 1970-es Európa-bajnokságon bebizonyította kettős győzelmével. Münchenben ismételt: mind 100, mind 200 méteren a leggyorsabb volt. Teljesítménye azért egyedülálló, mert európai futó először győzött mindkét távon. Három amerikai sprinter, Taylor, Robinson és Hart inkább falba verte volna fejét vagy inkább az edzőjükét.
A feleség, Nagyezsda Krupszkaja Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja 1869-ben született Szentpéterváron. Leninnel 1894-ben ismerkedett meg, és segített neki egy, a munkásosztály felszabadítására irányuló szervezet létrehozásában. Később emiatt mindkettőjüket letartóztatták és száműzték, azonban kérvényezte, hogy Lenin mellé küldjék Szibériába. Ez is érdekelhet Távolból csukni-nyitni? Évekig csalta feleségét Lenin, mégis barátságot kötött a két nő: amiről akkor senki sem beszélt - Kapcsolat | Femina. Hasznos és kényelmes választás az okos tetőablak (x) A magyar irodalom gyöngyszeme (x) Teszteld le bőröd állapotát! (x) Figyelem: neked sem egyenesek a lábujjaid? (x) beauty and style Matt alapozó, vörös rúzs, visszafogott csillogás: Palvin Barbi meghozza a kedvet az új sminkdivathoz » A katari emír 61 éves édesanyja gyönyörű és a divathoz is nagyon ért: csak hosszú ruhákat visel, mégis elképesztően stílusos » 5 ruhadarab, amitől keskenyebbnek tűnik a széles csípő: árakkal és lelőhelyekkel mutatjuk, hol találod őket » retikü Top olvasott cikkek Szécsi Zoltán: "Benedek Tibort két év alatt győzte le a kór, miközben 2-3 hónapot jósoltak neki" Benedek Tibor barátai tudták, hogy nagyon beteg, de reménykedtek a csodában Hogy hívják az altatóorvost más néven?
A középkorú, szakállas intellektuel decensen, sapkában, mellényben és nyakkendőben járt. Visszafogottan viselkedett akkor is, ha kávéházba ment. Amíg nem akadt jobb dolga, csöndben dolgozott elméleti művein, majd az első adandó alkalommal hazatért forradalmat csinálni. Inessa Armand (1874-1920) /Stelly Zsófia/ Határozott, céltudatos, zabolátlan feminista, aki élete nagy részét Oroszországban töltötte. Párizsban ismerkedett meg Leninnel, akinek szeretője, lelki társa, szövetségese lett, és különleges helyet foglalt el mellette. Lenin feleségével is szoros barátságot kötött. 1920-ban, kolerában halt meg. A Kreml falába temették. Gisbert von Romberg (1866-1939) /Csizmadia Gergely/ Én a császárom, II. Vilmos meghatalmazott követe vagyok. Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja: Hány Férfi Volt Krupszkaja Életében? | #Moszkvater. Franz Koritschoner (1892-1941) /Kákonyi Tibor/ Osztrák kommunista politikus volt, aki lefordította Lenin műveit. Nem sokkal az Osztrák Kommunista Párt megalakulása után már csatlakozott is a párthoz. 1926-ban Oroszországba ment, és a sztálini tisztogatások idején, 1937-ben tartóztatták le.
Lenint és társait 1895-ben letartóztatták, egy évvel később Krupszkaja is hét hónapra börtönbe került. Három évre száműzték, de elérte, hogy mint Uljanov menyasszonya Szibériába kerüljön, leendő férje mellé. Házasságot 1898 nyarán, Susenszkoje faluban kötöttek, Krupszkaja ezután Lenin hű segítője, társa és harcostársa maradt, még akkor is, amikor az 1910-es években a francia születésű Inessa Armand személyében komoly vetélytársa akadt. Ráadásul az autoimmun pajzsmirigy-túlműködés egyik formájától, a Basedow-kórtól szenvedett, amely rányomta bélyegét életére, valószínűleg ez okozta meddőségét is. Egy bolsevik harcostársuk visszaemlékezése szerint "Vlagyimir Iljics találhatott nála szebb asszonyt, de Nagyezsda Konsztantyinovnánál okosabb, az ügy iránt odaadóbb nem volt a köreinkben. " Krupszkaja 1898-ban lépett be az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba, ahol különböző álnevek alatt tevékenykedett. Száműzetésének letelte után Németországba emigrált, tagja lett az Iszkra című pártlap szerkesztőségének, az 1903-as pártkongresszuson bekövetkezett szakadáskor a bolsevikokhoz csatlakozott.
Senki nem mondja róla, hogy látványos szépség volt, ám azt igen, hogy fehér bőrével, kifejező, nagy zöld szemével és hosszú hajával sokakat elbűvölt. Önmagát tipikus szentpéterváriként írja le. A család barátja, a később ismert tudós Gleb Krzsizsanovszkij azt jegyzi meg a fiatal Krupszkajáról, hogy egész megjelenéséből áradt valami magával ragadó átszellemültség. A susenszkojei száműzetésben a falu lakóiban gyönyörű hajú, formás, mosolygós fiatal lányra emlékeztek. "Krupszkaja külsőjét azonban egyre inkább megváltoztatta, hogy az autoimmun pajzsmirigy-túlműködés egyik formájától, a Basedow-kórtól – népszerűbben golyva – szenvedett" Ennek legfeltűnőbb tünete a szem kidülledése, a szemöldök külső részének duzzanata. Emiatt kapta az olyan csúfneveket, mint a "hal" vagy a "szeljodka". A betegség rányomta bélyegét életére, valószínűleg ez okozta meddőségét is. Lenin feleségének magánéletéről viszonylag keveset tudunk. Az azonban ezekből a visszaemlékezésekből is kiderül, hogy az első férfit, aki hatással volt Krupszkajára, úgy hívták, hogy Nyikolaj Utyin.