Magyarország látványosságai keltik életre Lewis Carroll csodaországát a Get lost című amerikai-magyar koprodukcióban készülő nagyszabású mozifilmben - közölte a Nemzeti Filmintézet kedden az MTI-vel. A főszereplők között lesz Ella Bleu Travolta, Sasha Luss, Edouard Philipponnat, Terrence Howard és James Cromwell, rendezője Daniela Amavia. A forgatás, melyen több mint 60 magyar szakember is dolgozik, július végén kezdődik. A Get Lost bemutatóját jövő nyárra tervezik az alkotók. ORIGO CÍMKÉK - Kelet-Magyarország. A magyar Filmsquad és az amerikai Patriot Pictures koprodukciójában készülő mozifilm magyarországi helyszíneken - többek között az aszódi, a turai kastélyban, a Dunakanyarban, a budapesti Halászbástyán, a Hősök terén, a Gellért Hotelben, a Vajdahunyad várában és az Operettszínházban - kelti életre Lewis Carroll csodaországát. A magyar népzenétől kezdve kultúránk megannyi jellegzetességéig a Get Lost egyedülálló magyar értékeket vonultat fel, melyek a film streaming- és mozibemutatója által számos nézőhöz eljutnak majd szerte a világban - tartalmazza a közlemény.
A helyiek szinte mindegyike egy elég masszív Instagram portfóliót állított össze amíg ott voltunk, persze tényleg nagyon fotógének a kilátópontok, de azért 10 képnél többet nem érdemes csinálni. Már csak azért sem, mert a nemzeti parkban elszórva hasonló kilátókat találunk, ahol persze a madár sem járt. A második nap reggelén még felkapaszkodtunk a legmagasabb csúcsra, kocsikáztunk a sok helyen kevésbé járható utakon, majd a Drina érintésével leautóztunk Bajina Bašta településre egy ebéd és kávé erejéig. Talán 1 nappal többet érdemes a Tarára szánni, 3 nap alatt viszont már tényleg mindent látni lehet, és akkor talán még több esélyünk van látni a nemzeti park 60 barnamedvéjének egyikét. Fényképeken a világ fenséges hegyei. 2. Ovčar-Kablar szoros: A Golija-hegységben eredő Nyugati-Morava folyó völgye Požega és Čačak városok között jelentősen összeszűkül: ezt, az Ovčar és Kablar hegyek közötti szurdokvölgyet nevezik Ovčar-Kablar szorosnak. A völgy Čačak felőli oldalán a Nyugati-Morava három kanyarulatot ír le, ezekre a kanyarokra legjobban a völgy két oldalán lévő hegyek csúcsairól, a Kablar és az Ovčar tetején található kilátópontokról nyílik a legszebb rálátás.
Bal kéz felöl nyílik következő állomásunk bejárata. Az itt mélyülő reneszánsz kőfejtő több mint száz éve a barlangkutatók otthona, központja, találkozóhelye, mulatóhelye. Ennek a barlangnak is van fogadóépülete, büfével és a pénztárral. A Pál-völgyi-barlang, a környék összes barlangjához hasonlóan a kőbányának köszönheti felfedezését. Vagyis inkább mi köszönhetjük a kőbányának, hogy megismerhetjük. A szintén hévízes eredetű üregrendszer ma része Magyarország leghosszabb barlangjának, a Pál-völgyi-barlangrendszernek. Még 13 milométeres "korában" lett része a ma 32 kilométer hosszú rendszernek. Szerbia - 5 kihagyhatatlan természeti látnivaló • mondolo. Járataira jellemző, hogy térben bonyolultabb helyzetűek mint a Szemlő-hegyié. A falfelületek üstszerűen oldottak, gömbüstök és gömbfülkék tagolják. Zegzugos járatai néha magas hasadékokban vezetnek. Jellemző képződmények itt a cseppkövek. A túra kb. egy óra, a végén a kőfejtő talpán jutunk a felszínre, a napvilágra. Itt nyáron megszabadulunk felső ruházatunktól, télen visszabújunk a kabátunkba. A szépen rekultivált kőfejtőben körbesétálva még számos barlang bejárata setétlik, amelyek lezártak, és mind a Pál-völgyi-barlangrendszerbe vezetnek.
A Get Lost főhőse Alicia, akinek egyetlen célja és vágya teljesíteni édesanyja utolsó kívánságát. Útján rengeteg akadályba és kihívásba ütközik. Eljut Csodaországba, Budapest misztikus városába, ahol döntenie kell: Csodaországot választja, és a mesében éli tovább az életét, vagy visszatér a valóságba, és a felnőtté válás útjára lép. A film producere Michael Mendelsohn (Rómeó + Júlia, Harcosok klubja, Mátrix) és Major István (Liza, a rókatündér, FOMO, Aurora borealis – Északi fény), executive producere Natalie Perrotta. A Nemzeti Filmintézet 180 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a produkciónak.
Élőben persze. Érdekesség, hogy Baalbekben – bár nem a templomkomplexumon belül! – található a világ legnagyobb ősi kőtömbje is – a mai napig rejtély, hogy körülbelül kétezer éve hogyan szállították mostani helyére. Lefényképezni nem nagyon lehet, nagy része ugyanis a mai napig a föld alatt található. Az alábbi képen egy valamivel kisebb, de a földből már kiásott kőtömb látható: Helyi ismerősöm segítségével egy teljesen ismeretlen templomromhoz is volt szerencsém eljutni a szír határ közvetlen közelében, amiről az interneten semmi információt nem találtam. Akad Libanonban felfedezni való bőven! Az ország látnivalóit most nem részletezném, azokról azért található információ akár az interneten, akár az útikönyvekben. Nem kizárt, hogy blogbejegyzés is lesz belőlük, de ha addig is személyes tapasztalatok érdekelnének, nyugodtan keress meg a blog Facebook-oldalán. Libanon sokkal nyitottabb ország, mint azt gondolnád. Az országban szinte egyenlő arányban oszlik meg a keresztény és a muzulmán lakosság (akadt is ebből probléma a múltban) és a Közel-Kelet többi, muzulmán többségű országaira jellemző konzervatív gondolkodás Libanonban csak nyomokban fedezhető fel.
Habár a Kaiser-hegység félelmetesnek néz ki, már régóta lakják emberek. Az Északi-Mészkő-Alpok ezen alhegysége kőkorszaki települések nyomait is magában rejti, többek között a Tischofer-barlangot, amely ismereteink szerint a legrégebbi ember által lakott hely Tirolban, és amelynek a létezését nem vitatják. Egy ideig, a 19. század vége és az I. világháború között ezek a hegyek voltak a tágabb régió hegymászóinak és felfedezőinek a látóterében. Természetesen nemcsak emberek találják ezt a helyet vendégszeretőnek; 1963-ban természetvédelmi területet alapítottak, hogy megőrizzék az itteni vadvilág sokszínűségét. A lakók között tisztelhetünk ismert állatokat, mint amilyen például a havasi nyúl és a szirti sas, valamint nem annyira ismerteket, mint a havasi csóka és a nagy pele.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe. A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása. #VisegradFund, #V4, #Visegrad
Az egyik, nyilván a legpitpullabb, merevre feszült, ahogy egyszer csak feltűntem. Ott jött mögötte a nénije, de ez annyira nem nyugtatott meg, inkább lelassítottam, egy gyalogló, színesbe öltözött ember, mégiscsak kevésbé ingergazdag, mint egy futóbolond. 2010 előtt, ellenzékben a csepeli Fidesz a Kis-Duna parti zöldövezet harcos védelmezője volt. Németh Szilárd segédletével még egy álcivil egyesület is alakult a részben tájvédelmi körzetként besorolt Hollandi úti sáv védelmében. 2010-ben aztán a Fidesz vette át a vezetést Csepelen, csakhogy a korábbi környezetvédőkből azóta kőkemény környezetszennyezők lettek. Csepel duna part 4. Környezetszennyezés 1. rész Ha van valaki, akinek tudnia kéne, hogy a csepeli Kis-Duna partja mekkora természeti értékkel bír, az Németh Szilárd. Ő volt az, aki a csepeli Fidesz vezetőjeként 2010 előtt minden követ megmozgatott azért, hogy még csak véletlenül se épüljön semmi a Hollandi úti zöldbe – jogosan, tegyük hozzá. A probléma nem is ezzel van, hanem azzal, hogy a Hollandi úton járókat ma ez a látvány fogadja a főváros egyik legszebb zöldövezetében: Köszönhetően Németh Szilárdnak és a csepeli fideszes városvezetésnek, amely 2017 tavaszán úgy döntött, hogy a Hollandi úti ifjúsági tábor területén húzza fel a Németh Szilárd nevére, és eredetileg a saját Sügér utcai lakcímére bejegyzett, több milliárd forint közpénzzel kitömött birkózóalapítvány birkózóakadémiai csarnokát.
Unalom. Ez az egyik nagy gyilkos a futásban. Elég nehéz önmagában is ez az egész, pont olyan, mint a hatos kelés, de ha még az unalom is bejátszik, az tuti megöli a kilométereket. A másik nagy baj az, hogy a távolsággal egyre inkább szűkülnek a lehetőségek. Öt kilométert bárhol lehet futni, ezerfelé indulhat az ember, de ahogy nő a táv, az ember egyre több mindenbe ütközik bele. „Megvédjük a Kis-Duna-partot” « Csepel.info. Például egy folyóba, dombba, több dombba, utakba, forgalomba, akármibe. És egyre inkább ugyanarra fut az ember, mert nem igazán tud, vagy szeret másfele. Az ember nyilván egyelőre csak én vagyok, és nekem, itt, Kelenföldön a legnagyobb gondot a forgalom, meg a dombok jelentik. Befelé futni nem szeretek, és eddig nem is tettem, csak egyszer. Éjszaka mondjuk simán elindulnék az egyetemek felé, a rakpartokon menőzni, de máskor nincs értelme - tényleg szmogfóbiás vagyok. Ha kifelé, vagy ha csak a környéken körbe-körbe rohangálok akkor pedig az Etele út, a Tétényi, és minden kígyók legnagyobbika, az Egér úttá, meg M7-té váló Andor ut ca tesz általában keresztbe.
Csepel önkormányzata sikerrel pályázott 2013-ban a TÉR_KÖZ elnevezésű fővárosi támogatottságú városrehabilitációs pályázatra. A kiírás alapján városmegújító programokra - épület- vagy közterület felújítások, üres ingatlanok hasznosítása – lehetett támogatást nyerni. Csepel három pályázatra kapott támogatás: ezek közül elsőként a "B komplex- RSD Csepeli partszakasz közvilágítás fejlesztése" elnevezésű projekt kiviteli munkái kezdődtek el. Csepel duna part 1. A beruházás 73 916 908 forintból valósul meg: ennek 80 százalékát a főváros, míg 20 százalékát a kerület finanszírozza. A jelenlegi közvilágítás-fejlesztés a Határ utcától a Királyerdő útig terjed, közvetlenül a Kis-Duna mellett, párhuzamosan a Hollandi úttal: 3 km-es szakaszon lesz közvilágítás. LED-es világítást alakítanak ki, mivel ez jóval energiatakarékosabb a hagyományos világításnál. A rendszer programozható lesz, bizonyos információkat eltárol és közvetít majd a központhoz, valamint biztosítja, hogy a fényerőt bármikor szabályozni lehessen, ami további energia megtakarítással jár.