chevron_right Östermelők: szociális hozzájárulási adót kinek kell fizetni? 2019. 09. 06., 17:14 0 Tisztelt Adószakértő! Mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 4 millió forintot, és nemleges nyilatkozatot tesz az szja-bevallásában. Mint őstermelő van biztosítva, van szochobevallási kötelezettsége, és ha van, akkor mi az adóalap? A másik őstermelőm növénytermesztő átalányadózó bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, őstermelőként van biztosítva. Östermelők: szociális hozzájárulási adót kinek kell fizetni? - Adózóna.hu. Kérdésem, hogy neki kell-e szochót bevallani és fizetni, mi a szocho alapja? A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek (például azért, mert átalányadózást választott a következő adóévre), akkor az összevont adóalapnak a kötelezettség különbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettség különbözet 85 százalékát veszi figyelembe. 2. Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója. A tételes költségelszámolást alkalmazó, a szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő költségelszámolása A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, akkor jövedelemként a megállapított jövedelem 85 százalékát veszi figyelembe.
A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelő esetében egyikről sincs szó, tehát neki szociálishozzá-járulásiadó-előleget sem kell az adó összegét illeti, annak éves alapja a Szocho-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében (tekintve, hogy tételes költségelszámolást választó, nemleges […] Vissza a találatokhoz
Ilyenkor tehát a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem teljes összegére alkalmazható a 85 százalékos szabály, hiszen év közben nem kellett a szociális hozzájárulási adó előleget megfizetni, és a megfizetett szociális hozzájárulási adó nem számolható el költségként.
Lásd: Szja törvény 22. § (6a) bekezdés Hatályos: 2019. napjától, 98. § (6) bekezdés Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2019-09-09)
Kiderült, hogy a bérlő csak tárcsázva vet, de úgy vélem, az nem helyes gazdálkodási gyakorlat. Vissza lehet vonni a bérleti szándékot erre hivatkozva? Ha még a szerződést nem kötötték meg, a tulajdonos nem köteles újra bérbe adni az ingatlanát és ezt a döntését indokolnia sem kell. Családtagi Szívességi Lakáshasználat. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a szerződés megkötésének elmaradása esetén a szerződéskötést megelőző tárgyalásoknak is lehetnek következményei. A bíróság ugyanis, ha a szerződéskötést megelőző tárgyalások során az egyik fél szándékos magatartása a másik jóhiszemű felet alapos okkal olyan magatartásra indította, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte, a kár megtérítésére kötelezheti a felelőtlenül ígérő, biztató felet. Tehát ha a tulajdonos a bérlőt szándékosan arra biztatta, hogy tegyen meg különböző beruházásokat, mert a bérleti szerződés megkötése nem fog elmaradni, majd később mégis meggondolja magát, akkor a jóhiszemű, a tulajdonos ígéretében bízó bérlőnek jogos igénye lehet kára megtérítésére.
Tehát, ha bármilyen jogvita van az ingatlannal kapcsolatban, a bérbeadónak bizonyítani kell, hogy voltaképpen "trükközött", és ki akarta kerülni az adófizetést - ennek azonban már akár az adóhatóság eljárása is következménye lehet. Szívességi lakáshasználat - Adózóna.hu. A Büntető törvénykönyv szerint ugyanis, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt, adatot, a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Lakásbérletté minősíthetik Megfelelő bizonyítás esetén a bíróság az adott szerződést lakásbérleti megállapodásnak minősítheti - az alapvető elhatárolási forma az, hogy a tulajdonosnak semmilyen előnye nem származik a szívességi lakáshasználatból. Érdekesség, hogy lakásbérletté történő "átminősítésre" kerülhet sor abban az esetben is, ha például a lakás használója által a használatba adónak rendszeresen, természetben nyújtott teljesítmények értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét.
A megállapodás hatálya korlátozott annyiban, hogy csak a felek egymás közötti viszonyában érvényesül, harmadik személyre nem hat ki. Kivételesen indokolt esetben a bíróság dönthet úgy is, hogy a házastársnak engedélyezi, hogy bérlői jogállásban kizárólagosan használja a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakást, ha a szülői felügyeleti jogokat ő gyakorolja a lakás használatára jogosult kiskorú gyermek felett, és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. A lakáshasználati jog ebben az esetben csak rendes felmondással és megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg. 2. Közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használatát főszabály szerint megosztja a házastársak között, ha azt a lakás adottságai ( alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma) lehetővé teszik. A megosztásnak azonban objektív és szubjektív feltételei egyaránt vannak. Az objektív feltételek lényegében a lakás adottságaihoz (alapterület, beosztás, helyiségek, lakószobák száma, stb. )
Kivétel ez alól, ha a közös kiskorú gyermek más megfelelő lakással rendelkezik, és lakhatása ott megfelelően biztosított (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1993/429. Amennyiben nincs közös kiskorú gyermek, a lakást annak kell elhagynia, aki magatartásával a másik félnek súlyos érdeksérelmet okozott (PK 299. sz. állásfoglalás), ilyen magatartás hiányában pedig az eset összes körülményeinek (pl. Kell két tanú, hogy igazolják, hogy már nem lakik itt (ilyen kis faluban ez nehéz) és esetleg utána kijelentik. Ami engem érdekel, hogy én most gyakorlatilag jogszerűtlenül élek a lakásomban a családtagommal, mert Ő a szívességi lakás használó és nekem kvázi nincs is jogom itt élni, amíg Ő a lakás szívességi használója? 3/7 anonim válasza: 100% A szívességi lakáshasználónak nincsen olyan joga, mint a haszonélvezőnek. Te élhetsz nyugodtan a lakásodban. 17:38 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: 100% Az első válaszadó elég értelmesen leírta, hogy mi a különbség a szívességi lakáshasználó, és a haszonélvezeti jog között.