Egyrészt pont a produkció gyenge pontját ütik ki, amennyiben a történet előzetes nézői ismeretére építik a stresszt. Mindannyian tudjuk az első pillanattól kezdve, hogy a sorban feltűnő karakterek szinte valamennyien a halálba menetelnek, amitől egészen görcsösen figyeljük értetlen cselekedeteiket. Pontosan tisztában vagyunk kezdettől fogva a katasztrófa mértékével is, ennek fényében pedig különösen idegesítő, hogy milyen lassan kezdenek csak hozzá kármentéshez. Csernobil sorozat h o e. Gyakorlatilag másfél részen keresztül fel sem akarják ismerni a problémát, hagyják a mérgező anyagokat szerteáradni az ártatlan lakosság körében. A másik alapvető feszültségkeltő-fokozó elem egy briliáns alkotói felismerésből gyökerezik. A thrillerek régi bevett eszköze az ún. " csörgedező patak mellett " séma. Minden haláleset vagy katasztrófa elviselhetetlenül fájdalmassá válik, ha nyugodt kis városkában, gyerekek és szerethető, ártatlan családok körül történik. A több napja áramló sugárzás tövében nyugodtan ebédelő, trécselő nyugdíjasok, vidáman játszadozó kisiskolások és a hirtelen megbetegedő csecsemők látványa brutálisan kikezdik a néző nyugalmát.
Íme, a Csernobil szereplői a sorozatban és a valóságban! Jared Harris (Valerij Legaszov) Harris számára nem ismeretlen dolog valós személyek eljátszása, hiszen ő alakította például Francis Croziert a The Terror első évadában, és ő volt VI. György király is a The Crown című sorozatban. Legaszov volt a csernobili katasztrófa ügyében folyó nyomozást vezető atomtudós. 1988. Csernobil sorozat hbo go. április 27-én halt meg, egy nappal Csernobil második évfordulója után. Stellan Skarsgård (Borisz Scserbina) Skarsgårdot olyan szerepeiből ismerhetjük, hogy "Bocskor" Bill Turner A Karib-tenger kalózai-sorozatban, Bill Anderson a Mamma Mia! -ban vagy Dr. Erik Selvig a Marvel Moziverzum filmjeiben. Borisz Scserbina volt a szovjet miniszterelnökhelyettes, akit a katasztrófa ügyében nyomozó bizottság élére állítottak. 1990. augusztus 22-én, hosszú betegeskedés után halt meg, majdnem négy évvel és négy hónappal Csernobil után. Jessie Buckley (Ludmilla Ignatyenko) Buckley a BBC tehetségkutatójában, az I'd Do Anythingben tűnt fel, ahol második lett.
Sok fontos intézkedést tett, hogy elkerülje az ismétlődő baleseteket, és tájékoztatta a kormányt a katasztrófa helyzetéről. Napra pontosan két évvel a tragédia után felakasztotta magát moszkvai lakásának lépcsőházában, egy nappal azelőtt, hogy a katasztrófa okainak vizsgálatával kapcsolatos eredményeit bejelentette. Csernobil Sorozat Hbo Hány Részes – Madeby Prid. Legaszovot Jared Harris alakítja a sorozatban. Kattints a további képekért! Egy ikonikus rockmusical, amelyet senki nem felejt el. Mutatjuk, hogy néznek ki ma a szereplői! Leadfotó: YouTube/ HBO
Nagyjából ez a helyzet most Putyin Oroszországában, ahol igazából senki nem tudja, hogy mit kezdjen a csernobili katasztrófáról forgatott, ötrészes sikersorozattal. A Kremlt meglehetősen kínosan érintette, hogy a sorozat nem a remélt amerikai propagandatermék lett, hanem egy visszafogott, tényszerű, őszinte tisztelgés a hősök előtt, egyben remekbe szabott, de ijesztő pillanatfelvétel arról a Szovjetunióról, amire lassan már nem nagyon emlékszik senki. Csernobil sorozat hbo. Mivel a minisorozat Oroszországban is pont olyan sikeres lett, mint mindenütt, ahol bemutatták, és elég jó sajtója volt a független médiában, Putyinék két dolgot tehettek: vagy beállnak mögé, és azt kockáztatják, hogy a szavazóbázisuk ezt gyengeségnek látja, vagy igyekeznek elbagatellizálni a széria jelentőségét, kiemelik a hibáit, esetleg szimplán hazudoznak róla. Putyinék a második megoldást választották. A Pravda, a legolvasottabb napilap egy cikkben azt sugallta, hogy az állami atomenergetikai konszern ellenfelei igyekeznek az országot lejáratni a sorozattal.
Mindez azonban mellékes: hosszú ideje egy mindennél fontosabb telefonhívásra vár, amely irányt mutathat neki, és elárulhatja élete értelmét. Elmelét – Terry Gilliam: A zéró elmélet | Filmkultúra. Qohen közben új megbízást kap a cég vezetőjétől: egy hatalmas, ambiciózus, a programozókat egymás után felfaló és kiköpő projekten kell dolgoznia, miközben egy Bainsley nevű fiatal nő (Mélanie Thierry) kezd legyeskedni körülötte. A zéró-elmélet jövőképe Gilliamhez méltón zsúfolt, bizarr, kopottas, állott és retrofuturisztikus, mindenekelőtt pedig szatirikus: a kapitalizmus, a vallás, az internet mind megkapja a magáét hol finomabb, hol harsányabb fricskák formájában, miközben karhatalomnak se híre se hamva. A hagyományos szervezőerők eltűntek, minden csupa felszín és szemfényvesztés, a vállalati munkavégzés maga pedig leginkább egy különösen frusztráló számítógépes játékra emlékeztet. A valós és a virtuális világ lassan összefonódik, vagy talán pontosabb úgy megfogalmazni, hogy a valós világ tevékenységeiből egyre többet végeznek az emberek a virtuális terekben – akár még a szexet is.
Ezzel automatikusan, konfliktusmentesen el is érik a közös optimumot, csapdáról szó sincs. A kétszemélyes, kétválasztásos, szimmetrikus játékoknak négy csapdatípusa a Fogolydilemma, Nemek harca, Vezérürü és a Gyáva nyúl fantázianevű játékok. A játszmák nevüket azokról a (ma már klasszikusnak számító) példákról kapták, amelyeken keresztül a legtalálóbban lehet őket bemutatni. Azoknak a kétszemélyes játszmáknak, ahol a játékosoknak már fejenként három választási lehetőségük van, sokkal több, közel kétmilliárd változata van. Ezek csapdahelyzeteit senki nem térképezte még fel, mivel nagyon valószínű, hogy megegyeznek a négy alapjátékéval. Az alapvető csapdamechanizmusokat ez a négy játék megmutatja – a tényleges, életbeli konfliktusok általában e négy alaptípus bonyolult, kusza kombinációiból épülnek fel. Fogolydilemma [ szerkesztés] Alaphelyzet: van két fogoly; ha az egyik vall, de a másik nem, akkor a vallomást tevő elmehet, míg a másik 10 évet kap; ha egyik sem vall, akkor 6-6 hónapot kapnak, ha mindketten, akkor 5-5 évet.
Megfogalmazol egy plotot, miszerint "a film a lét értelmét boncolja, szembeállítva a tudományt a vallással", azonban egyrészt a rejtett szimbolikára épülő elméleted ennek tökéletesen ellentmond, másrészt mindkettő önmagában is sántít. Ellentmond azért, mert a filmben pont a Menedzsment képviseli a tudományt, vagyis az elmélet alapján a film nem a tudományt állítja szembe a vallással, hanem az egyik vallást a többivel. Önmagában is sántít az elmélet pedig azért, mert néhány részletet - ami a párhuzamot alátámasztja - figyelembe veszel, a többit pedig - ami azt cáfolja - figyelmen kívül hagysz. Az elméleted a Menedzsmentet valójában nem "a" vallással, hanem az általad felhozott motívumok alapján konkrétan a kereszténységgel azonosítja. Az a párhuzam, hogy "senki nem látja rajta kívül" eltúlzott; az egyébként nem kétséges érinthetetlenséghez és hozzáférhetetlenséghez nem kapcsolódik a létezésének bizonytalansága vagy akaratának homályos volta. Az, hogy "nem lép közbe", már eleve az elméletből indul ki; Joby sem lép közbe (pedig ő még valóban ott is van... ), ez alapján bárki lehetne isten.